A vidéki város kiszolgálására elegendő vízhez komoly infrastruktúra kiépétésébe kezdtek.
A korszerű környezetbarát vonalat képviselő elektromos járművek gyártásához piszkosul sok vizet használnak fel a gyárak, amik reflektorfénybe kerültek hazánkba tervezett és megkezdett gigaberuházások miatt. A gödi Samsung-gyár érdekessége, hogy még a kétszer akkora kapacitásúra tervezett debreceni gyártósornál is nagyobb a vízigénye, amit szemléletes példával illusztrál a témával foglalkozó cikk az Átlátszo.hu-n. E szerint egy Kecskemét nagyságú város lakossági és ipari vízigénye is bőven biztosítható lenne a 40 gigawatt teljesítményűre tervezett Samsung-gyár víz felhasználásával.
A Bácsvíz Zrt. vezérigazgatója szerint a 112 ezer fős Kecskemét napi vízfogyasztása kánikulában éri el a 26-28 ezer litert, ugyanakkor a gödi iparterület vízellátását biztosító eljárásban szereplő adatok alapján 27 ezer köbméteres napi ipari és ivóvíz kapacitásra építik ki az infrastuktúrát. A ipari vízellátás biztosítsára olyan parti szűrésű kutakat nyitnak meg, amik 40 évvel ezelőtt a Chinoin veszélyes gyógyszertári hulladékának égetése miatt elszennyeződtek.
Bár a DMRV Zrt. (Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.) állítása szerint a kutak vízminősége a nitrogénformákat leszámítva megfelel a hatályos kormányrendeleteknek, a sződligeti polgármester nehezményezi, hogy a vízbázis teljes kármentesítésről egyetlen hatóság sem adott tájékoztatást. Az Átlátszó.hu által megkérdezett szakértő szerint az általános vízminőségi komponenseken felül ki kellene terjeszteni a víz vizsgálatát azokra a komponensekre is, amik 40 évvel ezelőtt súlyosan elszennyezték a vízbázis.
A vízmű közleménye alapján azonban a Samsung napi 3 ezer literes ivóvíz szükséglet nem erről a területről, hanem új felszíni vízkivételi művek biztosítják majd, ráadásul a gyár és a város ivóvízhálózata külön csatornákon érkezik. Így a város és az ipari terület ívóvíz kiszolgálása nem keveredhet egymással.
A gyár hatalmas vízigényét a szennyvíz-hálózat fejlesztése is követi, ami a Sződliget és Vác lakosságának tiltakozása miatt az eredetitől eltérő helyen lesz kiépítve. Az új hálózat az új váci szennyvíztelepig vezet az ipari területről, azonban az útvonal több helyen is Natura 2000-es övezeteken vezet át. A természetvédelmi területek érintik a Debegió-hegyet is, ahol olyan különlegesen ritka növények élnek, mint a homoki kikerics, aminek 437 példányát a csatornázás miatt áttelepítik.
Bár a gödi akkumulátor gyár vízigényének kielégítését nagymértékben támogatja országvezetés, a lakossági vízellátással jelentős problémák akadnak. Idén nyáron több Pest megyei településen másodfokú ivóvízkorlátozás vezettek be a száraz időben, de az aszályon kívül nagy gondot okoz a víziközmű-rendszerének állapota is. Ezt a civilekből és szakszervezetekből álló Víz Koalíció megbízásából készült tanulmány támasztja alá, ami alapján a magyarországi vízvezetékek átlagos hiba sűrűsége 1,16 db/km volt. A tanulmány szerint ennél is rosszabb a DMRV Zrt. által üzemeltetett hálózat, ahol 2,27 meghibásodás jut egy kilométerre.
Ugyanakkor a 40 gigawatt teljesítményűre tervezett gödi gyár napi 27 ezer köbméteres vízigénye kérdéseket vet fel. A kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) debreceni óriásberuházása ugyanis egy 100 gigawattóra teljesítményű, de óránként csak 1000 köbméter vízigényű gyárat jelentene, legalábbis a Telex beszámolójában idézett Palkovics László a Technológiai és Ipari miniszter kijelentése alapján.
Az aszály sújtotta debreceni Nagyerdő és erdőspusztai szavak megmentésére indult Civaqua-program megvalósítása egyeseknek kétkedésre adott okot, mert úgy gondolták nem a természeti értékek megmentése érdekében terelik a Tisza vizének egy részét Debrecen irányába, hanem az akkumulátor gyárak miatt. A gyár terevezett vízigényéről az augusztus 18-ai debreceni önkormányzat közgyűlésén vita is alakult ki, ami érthető gödi beruházás ismeretében, azonban Papp László polgármester állítása szerint a felszín alatti vizek és a Keleti-főcsatornából származó víz elég lesz mindenki számára. Ezt a Debreceni Vízmű vezérigazgatója nem hogy megerősített, a kapacitás többszörösét igérte.
A jelenlegi ismeretek alapján nehéz eldönteni, hogy a gödi Samsung-gyár kapacitása lesz jóval nagyobb a tervezetnél, vagy a debreceni CATL-gyárnak lesz jóval nagyobb a vízigénye. Azonban az Átlátszó rámutatott a lakosság számára fontosabb kérdésre, hogy jelentős infrastruktúra fejlesztést és új munkahelyet biztosító külföldi beruházók iszonyatos vízigénye hogyan befolyásolja a súlyosan aszály sújtotta Magyarországot a közel és távoljövőben?
Nyitókép: Depositphotos
