A magyarázatért egészen 1945-ig kell visszamennünk az időben.
1945-ben egy repülőgép, 35 utassal a fedélzetén Rómából Londonba tartott. A gép a levegőben felrobbant, majd a Földközi-tengerbe zuhant. A balesetet senki nem élte túl.
Néhány hónappal később egy hasonló tragédia történt egy London-Johannesburg viszonylatban közlekedő járattal is. A repülőgépek közös vonása, hogy mindkettőn szögletes alakú ablakokat helyeztek el a tervezők.
A brit Telegraph című lap munkatársai vizsgálódni kezdtek, majd arra jutottak, van összefüggés az ablakok alakja és az anyagfáradás között. Az éles sarkok egészen pontosan nagyobb nyomást helyeznek a gép bizonyos alkatrészeire, így azok hamarabb feladják a szolgálatot.
A vizsgálat eredményeinek közzététele után a gyártók fokozatosan átálltak a lekerekített ablakokra, így a fémekre nehezedő nyomás jobban eloszlik a sarkoknál. A változtatás emberéletek millióit mentette meg.
„A repülőgépek ablakai általában nyújtott akrilból készülnek. Van egy külső és egy belső réteg, valamint a kettő között egy, amelyen van egy kis rés. Amikor a repülőgép emelkedni kezd, a külső légnyomás folyamatosan csökken. Az utazómagasság általában 8000 láb (2400 méter), ilyenkor nagy a különbség a kabinban uralkodó, és az azon kívül tapasztalható nyomás között. Ez túlfeszítheti az ablakokat, ennek kiegyenlítésére találták ki azokat a kis leeresztő nyílásokat” – magyarázza Harrison Murray, egykori pilóta.
Az ablakok lekerekítése egy problémát minden bizonyára megoldott, vannak azonban még elvégzendő feladatok a légiközlekedés reformja érdekében. Az egyik a környezetszennyezés csökkentése.
A Carbon Engineering nevű kanadai vállalat azt állítja, hogy olyan karbonsemleges üzemanyagot képes előállítani, mely még a körülöttünk lévő levegőt is tisztítja. Ez így elsőre elég utópisztikusan hangzik, de szerintük ez egy komoly lehetőség. A fejlesztők már 2015 óta dolgoznak az ügyön, jelenleg zajlik az üzemek telepítése, melyekben a folyamathoz szükséges szén-dioxidot fogják összegyűjteni, amiből aztán metanol készül.
A kanadai cég elmondása alapján a megoldás könnyen alkalmazható lenne a jelenlegi járművek és a meglévő infrastruktúra egészen enyhe módosításával. Miután a szén-dioxidot begyűjtik, a vizet elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontják, majd a CO2 és a hidrogén egymással reakcióba lép, az így létrejött szénhidrogénből állítják elő a tiszta üzemanyagot. A speciális eljárással készülő naftát a Carbon Engineering szerint a légiközlekedésben is fel lehet majd használni.
