2018. április 23. | 18:08

A Spoon elnevezés furcsán hangzik, de egész jól passzol a járgányhoz!

Társszerző: Hajas Imelda

Az elnevezés egészen passzol egymáshoz, akár a rántotta és a bacon, akitől kapta pedig nem más, mint Ichishima-san, az 1988-ban alapított japán Spoon Sports Company tulajdonosa. A vállalat a Honda Motor Company által gyártott autókra szakosodik, hajtómű tuningolással, és alkatrészgyártással foglalkozik. Céljuk olyan járművek létrehozása, melyek bár sportosak, de egyben a legjobb technológiát és igazi kényelmet nyújtanak. A kei-car egy japán elnevezés, melyet leginkább kisteherautókra, miniatűr platósokra, vagy dobozos, kisebb méretű áruszállítókra használnak és az ilyen típusú járművek a japán kormány adó- és biztosítási szabályainak megfelelően lettek tervezve. Bizonyos külső, (mint mondjuk a sárga rendszámtábla), valamint belső korlátozásokat szabtak a kei-caroknak, kezdetben például a motor hengerűrtartalma 150 köbcentire, a kétüteműeké 100-ra volt szabályozva, de idővel mindig növeltek rajta egy keveset, mert szerették volna, hogy egyre több- és több gyártó foglalkozzon kei-carokkal. A Honda 1991-ben bemutatta a Beat nevű, kei-car kategóriába tartozó modellt és egyben ez volt az utolsó, melyet maga Soichiro Honda hagyott jóvá halála előtt. Ennek frissítéseként, valamint azért, hogy ne feledkezzen el senki a kei-car kifejezésről, megalkották az S660-at, amit akár az új NSX-hez is lehet hasonlítani, hiszen amellett, hogy mindkét autóban középmotor van, pilótafülkéjük is hasonlóan kialakított. Az S660 megjelenésekor nagy népszerűségnek örvendett a japán tunerek körében is, izgalmas látni, ahogy a különböző cégek más-más alakításokat végeznek rajta. Míg a tunerek közül sokan vad és mintás külsőt alakítottak a Hondának, a Spoonnál egy kifinomultabb, fejlettebb vonal mellett döntöttek. Minden az alváznál kezdődik – az autó 800-850 körüli kilogramm mennyiséget húz magával a külsején megfigyelhető kis merevítésekkel és aerodinamikai elemekkel, a lengéscsillapítókkal és a fékrendszerrel együtt, amik az elsősorban Japán utcáira tervezett autó esetében tökéletesen alkalmazkodnak a keskeny járatokhoz is. Mindent házon belül fejlesztettek ki, az autó kinézete egy új irányba mutat, és vannak olyan prototípus-részei, melyek még nem érték el a piacot, de már készen állnak rá. A gyári soros háromhengeres 660 köbcentis középmotor mellé egy Spoon-fejlesztésű sárga burkolatú turbo kit lett elhelyezve a motorháztető alatt, nagyobb fojtószeleppel és Spoon N1 hangtompítóval, mindez a gyári 64 lóerőhöz (47 kW) hozzátoldott még 43-at, a folyamat összességében így egy 67%-os növekedést eredményezett! A kis HKS SSQV lefújószelep a sofőr fülétől kb. 30 centiméterre helyezkedik el, és rendkívül vicces zenét produkál a keskeny utcákon való haladáskor. A kei-car autókat kifejezetten japán piacra tervezték, ezért a mérnököknek nem volt céljuk, hogy az S660 illeszkedjen az Európai keretekbe. Ha 180 centinél magasabb vagy, az már rég rossz, ugyanis jó esetben beütnéd a térded a kormányba, rossz esetben pedig be sem tudnál ülni az autóba, de a Spoonnál mégis figyeltek arra, hogy a karbon sportülések lehetővé tegyék a kabin használatát. A vaskos, elektromos kormánykerék a Spoon Momo 340 milliméteres egységével lett helyettesítve, ami talán az egyik legjobb dizájnelem az autóban. A váltó is cserélve lett, a régi helyére egy Duracon fejlesztés került, tetején Spoon Sports felirattal vízjelezve, a kuplung, az LSD (sperr differenciálmű), a lendkerék és a hajtótengely viszont már különálló és egyedi Spoon-fejlesztések. A végeredmény egy olyan belső, mely a sofőrt helyezi középpontba, még egy árva hangrendszer sincs elejtve, nehogy rontson az összképen, úgyhogy az S660 vezetőülésébe csak akkor éri meg beülni, ha kifejezetten vezetni akarsz. Csomagtartóról ne is álmodj, ha pedig a nagybevásárlást tervezed a Hondával, akkor is jobb, ha egyedül mész! Forrás: