Egy második generációs Dodge Charger restomod átalakítását kire bíznád? Nyilván csak profikra, a norvég Erlend is ezen a vélemény volt, amikor megkereste a Ring Brotherst.
Társszerző: Bolgár Krisztián
Már a Top 8 leggyorsabb izomautó cikkemben is kitértem arra, hogy számos műhely szakosodott már az amerikai izomautók restaurálására és egyben tuningolására is. Rengeteg amatőr cég indult el még a ’80-as, ’90-es években, amik mára váltak majdnem monopol helyzetben lévő óriásokká. Hogy miért monopol? Gondolj csak a Gas Monkey Garage-re, amit a Discovery Channelről ismerhetsz a legnagyobb valószínűséggel. Ha valaki kitalálja, hogy egy amerikai izomautót szeretne, amit értő kezek vesznek kezelésbe, nem a szomszéd Jóska bácsira bízná a dolgot, aki ugyan bármikor szétszedi a Lada Samarádat és összerakja még aznap, egy izomautó már lehet, kifogna rajta. Inkább a profikra bízod, hiszen aki már ezzel foglalkozik évtizedek óta, az bizony tudhat egy s mást. Azonban nem csak a világsztárokat lehet megbízni ilyen jellegű projekttel. Itt van a Wisconsin-i Ring Brothers műhely is, amely már közel 40 éves múlttal rendelkezik, ugyan nem kapott akkora médiafigyelmet, mint amit megérdemelne, a szakmai világ maximálisan elismeri a testvérpár alkotta műhelyt.Ismét egy testvérpár, immáron izomautókhoz
A belga futómű specialista, Kean Suspension is már többször volt témám egy-egy cikk alkalmával. A jelenség viszont nem egyedülálló, hiszen számos családi vállalkozás indul el úgy, mint a Kean-testvérek esetében.Ha közel egykorú vagy testvéreddel, mindketten ugyanazokért rajongotok és ambíciókkal vagytok felfűtve akkor ne habozz, vágj bele egy közös „meló” kivitelezésébe: ha jók vagytok, úgyis sorra jönnek majd a megrendelések. Valahogy így indult el két Wisconsin-i srác karrierje is, Jim és Mike Ringé. A különbség csak az, hogy Jim 11, Mike pedig 10 éves volt, amikor első lakatos munkájukat megkapták (nem vicc). A szüleik alagsorában álltak neki autókat rendbe rakni és még egy alternatív fényezőműhelyt is létrehoztak. A fiatal srácok ahogy cseperedtek. úgy váltak egyre profibbá, arról nem is beszélve, hogy az ügyfélkörük is folyamatosan csak szélesedett. Mire elérték a felnőttkort, már megfogalmazódott bennük az a tény, hogy Ők bizony ebből fognak megélni. A Ringbrothers garázs megalakult és elkezdte bontogatni szárnyait. Idővel arra is rádöbbentek, hogy legnagyobb rajongásukat az oldschool izomautók iránt érzik. Ugyanakkor a restaurálás nem az Ő világuk, pontosabban annál többet szerettek volna elérni. Ezért elkezdtek Restomod projekteket véghez vinni, amiknek lényege, hogy a gyári, minimálisan módosított karosszéria alá teljesen modern technikát helyeznek. Az évtizedek elteltével a tunerek a csúcsig jutottak és ma már nem csak Amerikából kapják a megrendeléseket az egyedi izomautók elkészítésére. Ehhez hozzájárult az is, hogy a SEMA Show-n rendszeres kiállítok és díjbezsebelők. 2014-ben például a General Motors különdíját a „Best Chevrolet of Show” elismerést hozhatták el, ami bizony nem kis szó.
Nemzetközi Ringbrothers hírnév
Mi sem bizonyítja jobban, mint Erlend Christoffersen sztorija, egy norvég származású londoni üzletember, akinek minden álma egy amerikai izomautó volt. Norvégiáról és összevéve a Skandináv-félszigetről minden eszedbe juthat, csak az izomautók mániája nem. A helyzet viszont az, hogy óriási izomautó kultúra van jelen a skandináv országokban. Erlend néhány évet San Franciscóban töltött, amikor is teljesen megfertőződött az izomautó-lázzal. Persze a fanatizmus már Norvégiában kialakult, de a teljes extázis csak az USA-ban következett be. Egy 1960-as Dodge Charger után úgy döntött Erlend, hogy egy modernizált izomautóra lesz szüksége, mert a majd 60 éves Dodge-ot alig tudja kezelni. Erlend muscle fanatizmusának köszönhetően jól tudta, hogy kikhez is kell fordulnia, hogy egy modernizált, de mégis megtartott kisugárzású oldschool izomautót kaphasson. A második generációs, 1969-es Dodge Charger pedig nem csak a norvég üzletembernek volt újítás.Kissé hihetetlen, de a Ring tesók még sosem vettek kezelésbe második generációs Dodge Chargert, hiszen a cég profiljába inkább a Chevrolet és Ford modellek tartoznak. Ennek ellenére Mike és Jim szó nélkül vágott bele a projektbe, hiszen egy új Mopar projekt új kapukat is nyithat a cég irányvonalában.
A disszidáló Dodge megszületése
A projekt a „Defector”, azaz „Disszidáló” fedőnevet kapta, ami Erlend fejéből pattant ki. Az elnevezés abból fakad, hogy Amerikában épült autó végül Londonban kötött ki, ahol nem mindennapi látvány egy ilyen jellegű izomautó. A csak képekről, rajzokról informálódó Erlend kiválóan vezényelte le az építést Angliából, ami egy Wegner Motorsport által épített, 6,4 literes Hemi V8 blokkal kezdődött. A Holley Dominator benzinellátás, a Bowler 4L80E váltó és a szénszálas kardántengelyek mind a modern hajtáslánc fogalmát teremtették meg.A külső a rendbe szedett karosszéria után egy zöld árnyalatú BASF fényezéssel és króm kiegészítőkkel bővült. A futómű DSE Hydro bölcsőt, kettős-keresztlengőkaros hátsó futóművet, Ridetech gátlókat és DSE kormányösszekötőket kapott. A kipufogórendszer Flowmaster leömlőket, rozsdamentes acél rendszert, a fékrendszer pedig Baer hatdugattyús féknyergeket és nagyméretű tárcsákat örökölt meg. A felnik a jól bevált restomod look érdekében egy HRE készletre cserélődtek, egyedi dísztárcsával, 19x11” és 19x13” méretekben, hátul 345/35/19 abroncsméretekkel. A beltér is megtartotta klasszikus formáját, teljesen felújított, gyári bőrökkel és műanyagokkal, Alpine hifirendszerrel, légkondival illetve egy Nardi sportkormánnyal. Erlend büszkén használja a zsúfolt, Bentley-kel és Rolls-Royce-okkal teli londoni utcákon imádott restomod gépét, ami tökéletesre sikerült, annak ellenére, hogy csak egyszer volt jelen a Wisconsin-i garázsban a folyamatok ellenőrzésénél. Jöhetnek még Ringbrothers beszámolók? Van belőlük bőven… Forrás:
