Milyen veszélyeket rejt egy rossz lengéscsillapítóval közlekedő autó a környezetére?
A beszédes nevű alkatrészt lökésgátló vagy gátlóként is emlegetik, de minden esetben rögtön elárulja magáról, hogy valamilyen nem kívánt mértékű mozgás csillapítására szolgál. Amellett, hogy nagyban növeli autó komfortérzetét a hirtelen mozgások mérséklésével, elsődleges feladata, hogy a kerekeket az úton tartsa, továbbá javítja az úttartást is. Ezekből kifolyólag ha elromlik, az autó bizonyos szituációkban irányíthatatlanná válik.
Mennyibe kerül a lengéscsillapító javítása?
A lengéscsillapító hibája néhány tízezertől akár milliós javítási költséget is jelenthet attól függően, hogy milyen autóban van, de kopó alkatrészről lévén szó - néhány kivételtől eltekintve -, az autó értékével arányosan változik az alkatrész ára is. Az új alkatrészek alternatívája lehet a lengéscsillapító felújítása is, ami egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy a komplett autó rugózásának karakterét vezetési stílushoz igazítsák.
Milyen jelei vannak a lengéscsillapító hibájának?
A lengéscsillapító hiba jelei kezdetben nehezen, de idővel könnyen felismerhetővé válnak. Az időszakos műszaki vizsgálat során ugyan ellenőrzik a gátlók állapotát, a használt autó vásárlása előtt azért mindenképp érdemes ellenőrizni. Amennyiben a lengéscsillapító szára nedves az olajtól - hacsak nem más hibás alkatrészről került oda -, ideje foglalkozni a gátló cseréjének vagy a felújításának a gondolatával.
A lengéscsillapító hiba tünete súlyos következménnyel lehet az autó úttartására és ezzel együtt a biztonságos közlekedésre is, bár a kezdetben csak a lágynak tűnő rugózás téves komfortérzetet okozhat. A hátsó lengéscsillapító hibája esetén a hátsó tengelyen lévő kerekek tapadása csökken, aminek következtében kanyarodás közben az autó hátulja megcsúszhat, túlkormányzottá válhat, ami fékezés közben még intenzívebben jelentkezik.
Az első lengéscsillapító hibája esetén az első tengely kerekeinek tapadása csökken, emiatt rossz útfelületű kanyarban az autó első kerekei, az adott kormánymozdulathoz megszokotnál nagyobb kanyaríven haladnak. Szélsőséges esetben az autó annyira alulkormányzottá válhat, hogy lesodródik az útról, ráadásul az első kerekek rosszabb tapadása kritikusan növeli a fékutat is.
Tény, hogy az autó futómű elemeinek kapcsolata miatt egy rossz alkatrész gyorsabb elhasználódást eredményezhet a többi futóműalkatrészre nézve, de egy erősen rossz állapotú gátló miatt az abroncs kopása egyenetlen, keresztirányú ellipszis formájú mintázatot is eredményezhet.
Az autók futóművének rugalmas mozgása fontos, mert az utak felülete soha nem tökéletesen sima és ezalatt nem csak a magyaros kátyúkkal teleszórt szakaszokra kell gondolni. A futómű rugózásának lényege, hogy a kerekek képesek legyenek lekövetni az út egyenetlenségeit, azonban futóművekben a manapság is használt rugók karaktere miatt a bemozdulást követően az össszenyomott rugók gyorsan vissza akarnak alakulni. Lengéscsillapító nélkül, a futóműre ható változó erőhatások miatt egyfajta pattogó mozgás alakulhat ki a kerekeken, amiknek így drasztikusan csökken a tapadása, ezzel együtt az autó irányíthatósága.
Bár az autóipar hajnalán használt kezdetleges, súrlódásra alapozott megoldás a múlté, többféle alternatív megoldás született a lengéscsillapításra. A legelterjedtebb a folyadékkal működő hidraulikus lengéscsillapító, amiknek kettős karakterisztikáját pont a hidraulika olajnak köszönheti. Ezeknek a lengéscsillapítóknak a belsejében kamrákat alakítottak, amik között a kialakított járatokon keresztül áramlani kezd az olaj.
A gátló mozgásának karakterét alapvetően a benne lévő kamrák és az köztük lévő olaj járatok méretének aránya, valamint az olaj viszkozitása határozza meg. Az egyes olajok tulajdonságaikban eltérőek, de mindegyikre igaz az, hogy más ellenállást mutatnak a gyors és lassú mozgású erőkkel szemben. Ha a gátlóra ható erőt lassú mozgás eredményezi, akkor az egyik kamrából az olaj kis erőhatás mellett is áramlani kezd, azonban gyors mozgáshoz jóval nagyobb erő kell, mert az olaj nem képes gyorsabban áramlani a kamrák között.
A gátló mozgásának karaktere meghatározza az autó rugózásának alapvető tulajdonságait, elég csak a lágy rugózású családi autó vagy valami sportautó közötti különbségre gondolni. Nem mindegy, hogy az autó lengéscsillapítóját a legtökéletesebb úttartás vagy a kényelem szempontjai szerint állítják-e be, és ez akár egy adott modell felszereltségi szintjei között is változhat. Egy hagyományos gátlóval szerelt autó rugózása nem tekinthető tökéletesnek minden szempontból, mert a komfortérzet növelése az úttartás rovására mehet, míg az kiváló úttartásra hangolt futómű jellemzően feszes, de nem komfortos futást eredményez.
Manapság egyre több autóban találkozhatunk olyan állítható futóművekkel, amik manuálisan vagy adaptív módon képesek alkalmazkodni a körülményekhez. Az összetett adaptív és/vagy légrugós futóművek felújítása vagy cseréje jellemzően költséges javítást jelent.
