A Koenigsegg autóit 2010-ben már senkinek sem kellett bemutatni. Az Agera megreformálta a csúcsgépek hierarchiáját, de nem ez az egyetlen vadállat a svédek jelenlegi kínálatában!
Mikor mondod egy autóra, hogy kortalan? A forma teszi? A dizájn? Esetleg a műszaki tartalom? Nehéz megmondani, hiszen ez egy szubjektív dolog, egyénenként változik. Az Agera viszont mindhárom kritériumnak maximálisan eleget tesz, így a névválasztás is hiteles, az ókori görög nyelvben ugyanis az „Ageratos” kortalant jelent.
Az autóról képeket ide kattintva találsz.
Már a CCX, és extravagáns változatai is megalapozták a svédek hírnevét a legnagyobbak között. Christian Von Koenigsegget viszont egy ambiciózus embernek ismerte meg az autósvilág, aki nem nyugszik addig, amíg nem ér fel a csúcsra. Illetve, ha már a csúcson is van, ő körülnéz, és keres egy még magasabb hegyet, amit megmászhat, hogy utána önelégült mosollyal nézzen le a konkurencia próbálkozásaira.
A 400-as álomhatárt már a korábbi modellek is átlépték, de ebben a bizniszben nem lehet sokáig pihenni: jött a magasabb licit a Veyron SuperSport-tól, sőt egy ismeretlen kihívó is érkezett az Egyesült Államokból, a Hennessey Venom. Így hát a CCX-et öt limitált kiadás után elbúcsúztatták, és hozzákezdtek az Agera tervezéséhez.
Magán a formán keveset változtattak, hiszen annak aerodinamikai tulajdonságai már így is példaértékűnek számítottak, inkább csak a dizájnon finomítottak: az első fényszórókat kecsesebbre simították, a hátul a három pontszerű lámpát oldalanként egyesítették, talán ez volt a legradikálisabb újítás. No, meg a speciális VGR felnik, amelyek plusz leszorító erőt generálnak, illetve a fékeket hűtik forgásuk közben.
Az erőátvitelnél elektromos differenciálzárat, illetve egy új fejlesztésű 7 gangos duplakuplungos váltót alkalmaztak, amivel a menettulajdonságok és stabilitás egyaránt javult. Legnagyobb változást a kompresszorok turbókra cserélése jelentette, a feltöltött motor 1,3 baros nyomáson 960 lóerőt és 1100 Nm-t teljesített.
Sok időt igénybe vett az új konstrukció hatékony kidolgozása, mivel fontos volt, hogy minimalizálják a turbólyuk-jelenséget, illetve a környezetvédelmi előírásoknak is megfeleljen. Sikerült nekik, az Agera szörnyűséges teljesítménye ellenére belefért az Euro V normákba. Érdekesség, hogy a látványos aero-csomag nélkül is képes 1,5 g-vel kanyarodni, 250 km/h-s sebességnél 300 kilogrammnyi leszorító erő tapasztja az aszfaltra.
Nem is Koenigseggről lenne szó, ha megállnának egy változatnál! Az Agera R-t 2011 és 2014 között gyártották, meglepően „magas”, 18 darabos példányszámban. A Thor kalapácsaként emlegetett hiperautó külsején több helyen fényezetlenül hagyták a karbont, hogy hadd lássa a tulaj miből van, ha már ennyit fizetett érte. A motor teljesítményét úgy combosították, hogy a maximális fordulatszámot megemelték, illetve a CCXR-hez hasonlóan bioetanolos üzemre is képes volt.
A vékony 95-ös benzintől az E100-as versenynaftáig bármivel elment, sőt ezek keveréke sem okozott problémát, a motorvezérlő menet közben érzékelte a „mixet” és annak függvényében állította az erőforrás működését. A végeredmény 1140 ló és 1200 Nm, amivel rekordot állított fel a 0-300-0-as sprinten: 21,19 másodperc. Ezt a világcsúcsot csak egyetlen autó volt képes később megdönteni. Egy másik Koenigsegg (One:1).
Az Agera S-t nem mondanám egy teljesen önálló modellnek, hiszen a speckó, Hollow Space Carbon Fiber Aircore felnik kivételével szinte teljesen megegyezik az előbbi változatokkal. Sokkal inkább említésre méltó az Agera RS, amivel 2017-ben kétszer is megleckéztették a konkurenciát.
A Bugatti nagyon nagyra volt az új Chironnal, hogy így a legerősebb, úgy a leggyorsabb, még egy videót is posztoltak, amiben álló helyzetből 400-ra sprintelt, majd megállt 42 másodperc alatt. A világ térdre borult a legendás Veyron-utód előtt, mindenki az egekbe magasztalta a francia-német koprodukciót. Aztán pár nappal később jött a kemény válasz Svédországból.
Az Agera RS ugyanezt 36,44 másodperc alatt teljesítette, a 400-as tempót 1958 méteren elérte. A rekord értékét tovább növelte, hogy a Chironnal ellentétben az Agera már egy évek óta létező modell volt. Christian nem nyugodott, gondolta, hogy ha már ilyen szépen teljesített a gép, érdemes lenne megnézni, mit megy, ha van elég helye. Egy lezárt közúti szakaszon 457 km/h-t ment vele Niklas Lilja, a gyártó hivatalos pilótája. Érdekes módon Bugattiék azóta csöndben vannak.
Na, de nagyon elszaladtam az időben, nem sietek annyira. 2014-ben egy mérföldkőhöz érkezett a világ, az autóipar soha nem látott ehhez hasonló exkluzivitású projektet. Megszületett az első megaautó. Egy kis segítség, hogy el tudd képzelni magad előtt: sport (Nissan 370Z) -> szupersport (Ferrari 458) -> hiper (McLaren P1), majd efölött kezdődik a megaautók ligája. Első és egyben utolsó (eddig) képviselője a Koenigsegg One:1.
A kategória elnevezése a megawattból ered, ami 1340 lóerőt jelent átszámolva, pontosan ennyi tombol a svéd szörnyetegben is. Ha még nem hallottál erről az autóról, a típusnevét kissé furcsának találhatod. One:1? Miféle hülyeség ez? Hát kéremszépen nem bolondultak meg ott Angelholmban, tudathasadást okozó kemény drogokat sem használnak, a név, a modell súly-lóerő arányát jelöli. Tehát ugyanannyi kg (1340), mint paci (1340). Hagyok időt ennek feldolgozására.
Az első sorozatgyártású autónál, ami rendelkezik az „álomegyensúllyal”, nem titkolja a gyártó, hogy elsősorban pályára készült, hiszen leginkább ott tudja kamatoztatni előnyét a konkurensekkel szemben. A töltőnyomást 1,8 barra emelték, mindössze 28 méter kell neki, hogy 100-ról megálljon, 440 km/h-nál 830 kilogrammnyi levegő ragasztja az útra.
A radikális kinézetű, Le Mans-ihlette aero-csomag, a Triplex futómű, a karbon elemek és 8250-es leszabályzás ellenére a Koenigsegg büszkén hangsúlyozza, hogy ez az autó a mindennapokban is megállja a helyét. Bár azért kötve hiszem, hogy valaki egy 1340 lóerős géppel ugrana le a sarki vegyesbe.
Christian legújabb projektje a Regera. E modell érdekes és egyben lenyűgöző keveréke a tradicionális Koenigsegg értékeknek és a jövőbe mutató, futurisztikus technikáknak. Hogy miért? Motorikusan megörökölte a híres 5,0-es V8-as házon belüli egységet, ami 220 lóerős literteljesítménnyel büszkélkedhet, de az erő nem csupán a belső égésű erőforrástól érkezik, elektromos rásegítést is kap, vélhetően nem fogyasztás-redukálás címszó alatt.
A kombinált teljesítmény 1500 lóerő és 2000+ Nm(!). Egy hagyományos erőátviteli rendszer valószínűleg sírva könyörögne kegyelemért ilyen számok mellett, de a Koenigsegg ebből a szempontból is máshogy gondolkozik.
A már jól megszokott fogaskerekes váltó helyett itt egy fokozatmentes Direct Drive elnevezésű szerkezet dolgozik. Nagy előnye, hogy a maximális teljesítményt azonnal le tudja adni, jelentős erőátviteli veszteség nélkül. Hogy a motor agilitását tovább növeljék, a turbókat kisebbekre cserélték, így azok gyorsabban töltenek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 150-ről 250 km/h-ra 3,2 másodperc alatt lő ki, a 0-400-at 20 másodpercen belül teljesíti. A márka vezetőjének elmondása szerint a Regera kipörgésgátló nélkül akár 300-nál is el tud kaparni padlógázra!
Az autó síkjából aktívan kiemelkedő hátsó légterelő egyaránt újításnak számít, ahogyan a pazar belső multimédiás rendszer és az okos BDM (Battery Drain Mode) üzemmód is: a következő töltőállomásig úgy gazdálkodik az autó, hogy akkumulátorok épphogy kibírják, majd készen legyenek a következő teljes töltésre. A közúti használat miatt egyedi hátsó futómű kialakítást kapott, hogy a feszes úttartás mellett a menetkomfortról is tudjanak áradozni a tulajok.
Ha minden a terv szerint halad, a „Koenigsegg Owners Club” egyre népesebb lesz, mivel a 80 darab Regera értékesítését tervezik, ami rekord lenne a svéd manufaktúra történelmében. A csillagászati magasságú, közel 2 millió eurós vételár kipengetése valószínűleg nem fog gondot okozni a célközönség számára, itt inkább azon fog menni a boksz, hogy kik kerülnek be a „lucky 80” közé.
A 400-as álomhatár első átlépése a Bugatti Veyron érdemeit dicséri, a 450 km/h már a Koenigsegg zsebében van. A következő mérföldkő adott: ki fogja először megfutni a vízválasztó 500 km/h-t? Vélhetően ez a két gyártó fog küzdeni a legjobban a cím megszerzéséért, talán még befut egy új Hennessey F5, hogy izgalmasabb legyen a verseny. Jelen állás szerint, így 2018 májusában én a svédekre voksolnék, őket tartom a legesélyesebbnek.
Te mit gondolsz, ki fogja először 500 km/h fölé vinni a végsebességet?
