Egy nem hétköznapi tuning alapnak számít a T5-ös Transporter, de ettől függetlenül több egyedi T5-ös szaladgál, mint azt elsőre hinnéd! Itt van példának Iain „Bass Bus”-a!
Társszerző: Bolgár Krisztián
Már volt, hogy egy különleges tuningalapról számoltam be. Akkor egy egyedi Isuzu platós kisteherautó volt a témám, amit a tulajdonos egyedi driftautójának szállításához alakította át úgy, hogy stílusban is passzoljon az említett versenyautóhoz. A mostani cikkem jellege is jól alátámasztja azt, hogy a tuning univerzuma rendkívül tágas és közel sem csak személyautókra alkalmazható! Az egyterűek, kisteherautók és kisbuszok tuningja ugyanannyira hatásos, mint a személyautóknál elérhető szint. Éppen ezért van az, hogy rengetegen fognak bele kedvenc melós autójuk átalakításába, annak ellenére, hogy alkatrészellátásban nem a legfrekventáltabbak a „dobozos” gépjárművek. Ilyenkor bukkan fel az emberi kreativitás, hiszen aki akarja, az úgyis megoldja, hogy autója úgy nézzen ki, ahogyan azt egy megszaladt gondolatában egyszer megálmodta. Ehhez hoztam most egy kivételes példát a brit Iain Dickinson szerepében, aki egy lószállítónak használt T5 Transportert vett kezelésbe és alakított át teljesen egyéni módon.Transzportálás, Volkswagen módra
A már közel 70 éves (!) múlttal rendelkező Volkswagen Transporter-modellcsalád az egyik legrégebb óta gyártott kisbusz, amit az autóipar valaha a hátán hordott. Nem csoda, hogy a régi Transporter modellek mindmáig óriási kultusszal rendelkeznek. Hogy miért is emeltem ki a régi szót? Nos, bárhogy is nézed a dolgokat, a T1 és T2-es Transporter nemzedék utánozhatatlan típusok, amiknek sikerét sem a Volkswagen, sem pedig más márka nem tudná megismételni.Itt most nem csak a műszaki és esztétikai sikerességre kell gondolni. Nagyban hozzájárult a kulturális, illetve populáris elterjedtsége is, gondolj csak a ’60-as évek hippi korszakára! Kultikus darabbá vált az 1950-1967-ig gyártott T1-es Transporter, amely elképesztően praktikus kialakításával, valamint sokféle variációban kapható karosszériájával fogta meg a mikrobuszra vágyók lelkét. Az 1967-1979-ig gyártott T2, majd a soron következő 1992-ig gyártott T3-as volt még az a Transporter, amiknél a főbb hangsúly a szabadidő autózás - egyesítve a személyszállítással – volt, persze nem az összes kivitelnél. A ’90-es évektől elérhető T4-es már sokkal inkább a praktikus, kommersz és egyszerű megoldások miatt vált közkedvelté, nem pedig a frenetikus kiviteleinek köszönhetően. 2003-2016-ig pedig az utód, T5-ös került a Transporter család élére, egészen 2017-ig, amely évtől kezdve már a legújabb T6-ok kaphatóak mindmáig. Utóbbi két generáció már a T4-es formavilágát, tervezési tulajdonságait vitték tovább, a Volkswagen nyomott sem hagyva a felmenők kultikus szerepéből (nem úgy, mint pl. a Beetle-nél).
A „Bass Bus” T5-ös megszületése
Iain egy megszállott tuner, akinek másik „káros szenvedélye” a zeneipar. Imádja a dübörgő basszusokat, az egyedi autókról nem is beszélve. Ezáltal ötvözte mindkét szenvedélyét és egy olyan műhelyt nyitott, ahol semmilyen módosítás elől „nem rejtőznek el”, különösen nem a hifi rendszerek installálásától. A tuner előző demóautója - amelyet cége promótálására használt - egy 2003-as Audi S3 Quattro volt, egyedi 2012-es S3-as facelift fronttal. Iain úgy gondolta, hogy ideje valami újat alkotnia, amiben a hely kínálta lehetőséget hatékonyan kihasználhatná. Ekkor jött kapóra az egyik kuncsaftja által behozott T5-ös Transporter, amely lószállításra volt addig a napig befogva. A dobozos kisbuszban hamar meglátta a lehetőséget Iain és ajánlatot is tett a tulajdonosnál.Az egykori tulajdonos habozás nélkül megvált a T5-től, Iain legnagyobb örömére, bár az öröm nem volt határtalan, hiszen elmondása szerint rengeteg lószőrt, körmöt és trágyát kellett kivakarnia a raktérből.
Teljes átalakítás egy 5,3 méteres T5-nél?
Iain a britek egyik közkedvelt irányvonalát vette alapul, ötvözve saját „mániáját” és a potenciális demóautó gondolatát. A cél egy minél megfogóbb, egyedibb és műhelyének stílusát tükröző T5-ös létrehozása volt. Ehhez jött az OEM tuning stílus ötlete, mivel egy ekkora kasztninál könnyen az ízléstelenségekbe lehet „fulladni”, ha eltúlozza az ember. A letisztult sportos külső viszont hibátlan megoldásnak számított a T5 esetében is. Sport Line első toldat került fel a frontra, egyedileg átalakítva a JPL Automotive splitterrel. Jelnélküli hűtőrács, illetve egy egyedi fényszórópár is beköltözött az autó arculatába, eltávolított hátsó ablaktörlőlapáttal, krómdíszekkel és műanyagokkal a teljes kaszni területén.Az Audi Q7 visszapillantók, hátsó lökös és a trapéz kipufogóvégek emelik a hátulsó fertály presztízsét, VW Caravelle hátsó lámpákkal együtt. A futómű egyedi Airlift V2 airride rendszert, Airrex légrugókat (GAZ gátlókra építve), Zenith OB2 kompresszorokat, 2 gallonos légtartályt és egyedi „hardline”-t kapott, kiegészítve a Range Rover hatdugattyús féknyergeivel. A fék továbbá egyedi CNC-zett „banana” (Brembo poén) féktárcsákat kapott, elöl 380 mm, hátul pedig 360 mm átmérővel. A megnövelt fékrendszer nem a gyári 2,0 TDi erőforrás miatt volt szükséges, hanem 20x10,5”-os Ferrari 458-as felnik miatt, amik már komolyabb betekintést tesznek lehetővé a nézelődök és bámészkodók számára. A beltér Recaro CS üléseket, Caravelle műszerfal-elemeket, Golf MK7 GTi kormányt, egyedi fekete Nappa és Alcantara bőrözést valamint dupla cérnavarrást kapott. A kabin további része, ami egykor lovak szállítását elégítette ki, most 8 db Kicker 12”-os mélynyomónak, 4 db Kicker CX1200-as erősítőnek, 2 db hangsugárzónak és 2 db akkumulátornak ad otthont, teljes igényességgel kivitelezett beépítéssel. A 138 dB-es „Bass Bus” maximálisan teljesíti Iain igényeit, a járókelők, találkozókra kijárók és persze a rendőrök legnagyobb örömére! Iain elégedett a T5-ös varázsával, ami azt illeti, újabb demóautó esetén is valami hasonlóban tudná elképzelni magát és cége védjegyét. Szerinted még milyen kisbuszok alkalmasak egy demóautó kivitelezéséhez? Forrás: