Luxus, mértékkel: Honda Legend (1994) – Teszt + Videó!

Közzétéve:
2018-07-04, 11:24

Ha a Honda ’90-es években megjelent luxuslimuzinját egy szóban kéne meghatározni, valószínűleg a legendás jelző lenne a legmegfelelőbb rá. A tekintélyt parancsoló Legend az évtizedek során rászolgált erre a névre, hiszen hazája után Európában és Amerikában is komoly sikereket ért el a maga idejében.

A Honda az első generációs Legenddel lépett be a fényűző luxuslimuzinok piacára, ekkor rukkoltak elő az első, sorozatgyártásba kerülő 24 szelepes V6-os motorral, mely 2.0, 2.5 és 2.7 literes változatban került piacra. Nem titkolt céljuk az volt, hogy a tehetősebb közönséget célozva igyekezzenek elhappolni a vásárlókat a konkurens Toyota Crown és Nissan Cedric elől.

 

 

A Honda NSX írásos tesztjét itt érheted el!

A második generáció (KA7) 1990 és 1994 között készült, a koreai piacon Daewoo Arcadia néven ment, az amerikai kontinensen pedig a mai napig Acura Legend néven fut. A klasszikus vonalakat idéző, modern Legend második képviselője Európában is jó számokat produkált, hiszen egyre több extrával és biztonsági berendezéssel vértezték fel. Az első generációs Audi A8-cal, a BMW E38-cal vagy épp a Mercedes-Benz W140-nel azt gondolom nem igazán tudta felvenni a versenyt, hiszen a német konkurensek sokkal robusztusabb, erélyesebb megjelenéssel bírtak a szolid Legendhez képest, bár összeszereltség és megbízhatóság terén könnyedén föléjük magaslott.

Első generációs Honda Legend 1987-ből

Első generációs Honda Legend 1987-ből

 

Tesztautónk történetéhez hozzátartozik, hogy több, mint 10 évvel ezelőttiig a Maláj Nagykövetség tulajdonában állt, tehát megkímélt állapotban jutott el mostani gazdájához, aki mai napig babusgatja a napi használtban lévő limót. De mire képes valójában?

Honda Legend – Japán elegancia a ’90-es évekből

2018-ban, a kicsi, nagy, színes SUV-ok és crossoverek tengeréből alig-alig tűnik ki a megfakult Legend. Pedig a maga idejében a német konkurenseket is képes volt maga mögé utasítani letisztult, klasszikusnak nevezhető stílusával. Ahogy egy luxuslimuzintól elvárható, a hossza közel 5 méter hosszú, előkelő megjelenése az avatott szemeket könnyedén csábítja el, bár hiába próbálsz meg keresni izgalmas vonalakat, nem fogsz rájuk lelni.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

Lapos, kiegyensúlyozott idomok ölelik körbe a pápaszemre hajazó hátsó lámpatesteket, az újdonságnak számító, projektoros első fényszórók pedig észrevétlenül olvadnak bele a világos színű karosszériába.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

Az első és a második generációból készült kétajtós változat (KA8), és mivel méretét tekintve az első generációs kupé nagyobb volt a 2.0 literes négyajtósnál, ezért a japán adózási rendszerben előnyt faraghattak maguknak a többi, magas szintű luxust kínáló márkával szemben. Szóval a kétajtós kupé-limók lényege valahol itt keresendő. Nem az eszméletlen vonzerejükben. Habár lehet csak én vagyok így ezzel, hogy nem tudom összeegyeztetni a ’90-es évek limóit a kétajtós megjelenéssel. Igaz, az S500 elég könnyen levett lábamról, az már a modern kor gyermeke.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

Honda Legend – Kényelemre hangolva

A tesztalanyban már több, mint 250 000 kilométert raktak az évek során, de ennek nyoma nem fedezhető fel az utastérben, egyedül a vezetőoldali ülés felülete repedezett ki itt-ott. A kormány nem kopott, a pedálok gumi borításai, a szőnyegek is épségben vannak. Meglepő módon nem lógnak az ajtókárpitok, bocsátsd meg nekem, E34 tulajként nem véletlenül figyelek mindig erre a számomra érzékeny pontra.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

A Honda Legendet minden létező extrát megkapott, amellett, hogy a biztonsága is növekedett: utas oldali légzsákot helyeztek el benne, ütközésvédelmen is javítottak a karosszéria átalakítása eredményeképp. Két felszereltségi szinttel dobták anno piacra: létezett az Alpha és a Beta, előbbi számított a csúcsnak, itt már ABS, bőr kárpit és kétzónás klíma jelent meg a kínálatban, nem beszélve arról, hogy az ablakok, a napfénytető, az első ülések elektromosan működtek. Igazán kényelmesek a fotelszerű ülőhelyek elöl és hátul egyaránt, a 427 literes csomagtér pedig el sok dolgot képes elnyelni.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

Érdekességképpen megemlíteném, hogy a Legend második generációja is kínált navigációt – az 1981-es Accord és Vigor után. A belpiacra szánt modellekben nem műholdas rendszer, hanem úgynevezett „gáz giroszkóp”, vagy tehetetlenségi navigációs elven működő navit helyeztek el. Az Electro Gyrocator giroszkóp segítségével érzékelte a forgást és mozgást, így műhold nélkül képes volt meghatározni hordozóeszköze helyzetét, haladási irányát és mozgását, megjelenítve azt a 6 colos, katódsugárcsöves monitoron prezentált térképen.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

Honda Legend – Selymes V6

Az első generáció három darabból álló motorpalettája után a Honda ragaszkodott a 3206 köbcentis V6-os blokkhoz. A folyamatos térfogatnövelés megfigyelhető a következő modelleknél is, a tesztelt, C32A motorkóddal ellátott egység két teljesítményszinttel volt elérhető, a Type I 215 lóerőt, a Type II 235 lóerőt tudott.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

A megnövekedett lökettérfogat miatt ezt a változatot Amerikában Super Legendként reklámozták, és nem más, mint Harrison Ford adta hozzá az arcát. A tesztautóban a gyengébb, 293 Nm-es nyomatékot teljesítő egység foglalt helyet, melynek selymes járása máig sem durvult el. A 4 fokozatú automata váltóval is képes akár 6000-ig elforogni, szüksége is van rá, hiszen 5500-as fordulatnál adja le maximális teljesítményét. A 100-ra történő gyorsulás 8.1 másodperc alatt megy végbe, végsebessége 223 km/h és megsúgom, hogy a 150-160 km/h-ás utazótempót simán képes hozni, megerőltetés nélkül. Ilyenkor érzi meg a sofőr, hogy mire született valójában: valódi utazó autó, kiegyensúlyozott, tartalékokkal rendelkező motorral. Hosszútávon a fogyasztása is kedvező, 10 liter alatt tartható, városban azonban könnyedén szivattyúz magába 15-16 liter üzemanyagot.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

Honda Legend – Megingathatatlan

Ahogyan a motor járásán, a Legend futásán is érezhető a kifinomultság. Valahogy meg kellett győzni a himbálózó GM autókhoz szokott amerikaiakat, ezért is hangolták kifejezetten kényelmesre a futóművet. Alapvetően azért nem nevezném annyira ringatózónak, mint mondjuk egy korabeli W140-es Mercedest, de ügyesen simítja ki az úthibákat, nincsenek kellemetlen hanghatások. 1992-ben frissítettek a futóművön, valamint ekkor már 16 colos keréktárcsákon gurult ki a gyárból a Legend.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

A 4 fokozatú, komótos automata váltó mellet kínálták 5 és 6 fokozatú manuálissal is. Alanyunk az 1-es és 2-es fokozat között mutatott némi bizonytalanságot, megtorpanást, és a fékek terén sem nevezném magabiztosnak, határozott lábmunkát igényel a lassító berendezés működtetése. Sportosságot nem igen érdemes benne keresni, szerencsére volt mellette egy NSX, amiben megismerhettük a Honda sportos arcát, így a Legendet nem is volt szívünk nyektetni, meghát nem is arra való.

Honda Legend - Teszt Alapjárat

Honda Legend – Összegezve

A ma még futó, első és második generációs Honda Legendek legnagyobb ellensége a hibák nem szakszerű orvoslása, szép magyar kifejezéssel élve: a kókányolás. Nehéz jó állapotút találni, viszonylag borsosak az alkatrészek árai is, és nem egyszerű olyan szakemberre lelni, aki kellő alázattal és szakértelemmel képes orvosolni a hibákat. Ha a kötelező karbantartást megadod egy Legendnek, vagy legyen a szó a korabeli prémium márkák luxuslimuzinjairól, akkor egy életen át képesek hű társként szolgálni. Természetesen a kisebb elektronikai problémák ilyen korban már gyakrabban előfordulnak, de amit ezen felül még mindig nyújtani képes, az az autógyártás aranykorát igazolja. Komfort, erő az autógyártás egyik legőszintébb korszakából, a ’90-es évekből, japán-módra.

Honda (Acura) Legend II (KA7) - 3.2i 24V

  • Lökettérfogat: 3 206 cm3
  • Hengerek/szelepek: 6/24
  • teljesítmény: 205 LE 5500/perc
  • forgatónyomaték: 293 Nm 4400/perc
  • /szél./mag.: 4950/1810/1410 mm
  • Tengelytáv: 2910 mm
  • Saját tömeg: 1550 kg
  • Városi fogyasztás: 11,9 l /100 km
  • Országúti fogyasztás: 8,7 l /100 km
  • Vegyes fogyasztás: 10,8 l /100 km
  • Tesztfogyasztás: 11,4 l /100 km
  • CO2-kibocsátás: ? g/km
  • Végsebesség: 223 km/h
  • 0-100: 8,1 s

További autós hírek

Napjainkban a leggyakrabban felmerülő téma az autózásban az elektromos autózás. Előnyei és hátrányai egyarán vannak, mert tény, hogy egyelőre még…

Gyalogátkelőhelyen gázolt el egy idős asszonyt egy negyvenöt éves Nógrád megyei nő. Mivel a baleset körülményei miatt elrendelt pályaalkalmassági vizsgán…

A HVG egyik olvasóját nem kicsi meglepetés érte ma. Egy kapuvári parkolóban, fizető övezetben hagyta autóját, miután parkolójegyet vett és…

Már a rendszámnál akadtak gondok a fejben: Alfagirl!??? Nyilván akár lehetett valami “izomagy reklám” megrendezett videó, amit sejtet a rendszám,…

Az Electrec szúrta ki, hogy nemrég nyilvánosságra hozták a Tesla egyik idén benyújtott szabadalmát, ami “A járművek és a napelemek…

Kapcsolódó írások

Nem fog rajta az idő: Honda NSX (1995) – Teszt + Videó!
2018. június 29.
A Honda NSX az igazi analóg sportautó, mely sok szempontból a mai napig egyedülálló. A könnyű karosszéria és a VTEC-kel hangolt V6-os páratlan párost alkot, rájöttünk, hogy ami Senna kezei közül kerül ki, az rossz igazából nem is lehet.
2018. november 30.
A BMW M-sportrészlege az E92 M3-mal búcsúztatta a szívó V8-as motort. A 2013-ig gyártott negyedik szériából nehezen, de lehet még találni megkímélt példányokat, viszont készülj fel, hogy ez az autó nem elégszik meg azzal, ha csak tankolod, hiszen sokkal több törődést igényel, ami a videóból is kiderül!
Világverőből középszerű – Hanyatlóban a GT-R kultusz?
2018. augusztus 03.
A tapadás és a gyorsulás egyik királya a GT-R, a Nürburgringen máig emlegetik a nevét. De az idő eljárt felette, konkurensei két lépéssel előtte járnak.
Ronny Urland Honda motoros Trabant 601S-je
2019. október 09.
Az európai hegyi felfutó sorozaton pirított a Honda motoros Trabant.