2018. március 17. | 01:15

Sokak szerint Lewis Hamilton Nagy-Britannia történelmének legkiválóbb Forma-1-es versenyzője, míg mások szerint csak jókor volt jó helyen. Vajon mi az igazság?

Tisztán statisztikailag nem igényel vitát a címben szereplő kérdés megválaszolása. Hamilton 62-szeres futamgyőztes, ami éppen kétszer annyi, mint amennyiszer a második legsikeresebb brit pilótát, Nigel Manssellt intették le elsőként. Hetvenkét pole-pozíciót szerzett, ami mindenkori F1-es rekord, emellett Jim Clark 33 legjobb időmérős helyezése eltörpül. A 116 dobogós helyezés ugyancsak brit rekord, David Coulthard a második 62-vel. Hamilton neve mellett négy világbajnoki cím szerepel, ezzel a háromszoros bajnok Jackie Stewart-ot is megelőzte. Vitathatatlan. A számokat figyelembe véve Hamilton kérdés nélkül, a valaha volt legjobb brit F1-es pilóta. S mégis…
Hamilton Mexikóban ünnepelhette negyedik világbajnoki címét

Biztos vagyok benne, hogy Lewis Hamilton Britannia mindenkori legjobb F1 pilótájának nevezése erős kifogásolást, hangos felháborodást, és vehemens, szenvedélyes ellenállást vált ki sok emberben. Őszintén, azt gyanítom, hogy az ellenállás egy része annak tudható be, hogy sokan különösen nem kedvelik Hamiltont. Ez sok mindennek betudható a rendszeres rádiós panaszaitól elkezdve a divatérzékén át a közösségi média posztjaiig. Részben a világ modernizálódása okolható azért, hogy Hamiltonnak népes „ellentábora“ van. Stewart például nem panaszkodhatott az autós rádióján, hiszen nem volt neki. Mansell talán megtette, de nem közvetítette a TV. Továbbá a közösségi média korában többet tudhatnak meg a rajongók a sportemberek életéről, mint szükséges volna, ugyanakkor az is igaz, hogy Hamilton maga dönt arról, mit oszt meg a Facebookon, az Instagramon vagy épp a Twitteren. Őszintén, engem nem érdekel mit csinál Hamilton a pályán kívül. A teljesítményét annak fényében kell megítélni, amit a pályán csinál. Ugyanakkor ki merem jelenteni, nem vet túl jó fényt a modern F1-re, hogy a pilóták túlnyomó többségéből hiányzik a személyiség. Ezzel viszont aligha lehet megvádolni Hamiltont.

Amikor Hamilton versenyzői nagyságáról van szó, az ellenérvek valószínűleg azzal kezdődnek, hogy Hamilton egy jó pilóta, akit remek autókkal áldottak meg egy olyan korszakban, mikor a legjobb autó birtoklása fontosabb, mint a legnagyobb tehetségé. Kétségtelen, versenyzőket generációkon átnyúlva összehasonlítani lehetetlen: az  F1 lényegében egy teljesen más sport, mint 20 éve volt, nemhogy 60. A modern autók jóval megbízhatóbbak, és hatványozottan biztonságosabbak, így a pilóták a maximumon nyomhatják anélkül, hogy aggódniuk kellene a technika miatt, a célba érések aránya mégis jóval magasabb. Ez megkönnyíti a modern pilóták számára a győzelmek és dobogós helyezések halmozását. Az is igaz, hogy több versenyt rendeznek egy idény során, mint régen. 2017-ben 20 futamra került sor, ezzel szemben 1950-ben csupán hét nagydíj volt. Az 1980-as és 1990-es évek nagyrészében 15 vagy 16 verseny volt évente, ekkor a pilótáknak már több esélye volt a győzelmek és dobogós helyezések megcsípésére. Jogos tehát a felvetés, hogy Hamilton statisztikáit pusztán a számok nagyságát vizsgálva nem túlságosan igazságos a korábbi versenyzők lehetőségeihez mérten. De vedd figyelembe ezt: Hamilton 62 győzelme a 206 rajtból egy 30,09%-os győzelmi arány. Ez talán elmarad Clark 34,72%-a (72 rajtból 25 győzelem) mögött, de a háromszoros bajnok Stewart 27,27%-a (99 rajt, 27 győzelem) elé helyezi. Mansell, aki második a brit győzelmi ranglétrán, „csak” 16,57%-át nyerte meg a versenyeinek (31 győzelem, 187 rajt).
Jackie Stewart 1973-ban a Monacói Nagydíjon

A Hamilton képességeit kétségbe vonók táborának népszerű érve, hogy megnőtt a különbség a top csapatok és a többiek között, ezáltal a leggyorsabb autók pilótái még több győzelmet szerezhetnek. Engem nem győzött meg ez az érv. Ha visszanézed az F1 történetét, gyakran volt uralkodó egy-két autó és pilóta. Mindazonáltal ez arra az érvelésre vezet vissza, hogy Hamiltont az általa vezetett gépek minősége segítette. Valóban szerencsés volt: 2007-ben a címvédő McLaren-Mercedesben tört be az F1-be, majd a Mercedes-AMG-hez váltott, amely az elmúlt négy év domináns csapata volt. Nem csoda, hogy Hamilton minden szezonban legalább egy futamot nyert – ez 11 egymást követő év. Csakhogy ez a nézőpont figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy Hamilton nem mindig vezetett nagyszerű autókat. Különösen a 2009-es McLaren állt messze a Brawn GP (emlékszel rájuk?) és Red Bull akkori domináns gépeitől – Hamilton valahogy mégis nyert két versenyt azt vezetve.
Hamilton a McLarennel akkor is nyerni tudott, amikor nem számított top csapatnak

Azt is tény, hogy Hamilton keményen megdolgozott a jó autókért. A gokartozás során tett erőfeszítései keltették fel a McLaren figyelmét, és a junior kategóriákban elért sikeresei késztették a McLarent arra, hogy 2007-ben ülést adjon neki. S ő ezt a lehető legjobban kihasználta; nem minden jó csapatba került újonc tesz így. Sokan megkérdőjelezték Hamilton épelméjűségét, mikor a 2013-as szezon előtt a McLarentől a Mercedeshez igazolt. Hamilton 40 futamot és 3 bajnokságot nyert az elmúlt öt évben. A McLaren egy versenyt se nyert, amióta eljött. Tehát hol is foglal Hamilton helyet a legjobb F1-es pilóták között Nagy-Britanniában és azon kívül? Őszintén szólva nem árt az óvatosság, mielőtt a történelembe illesztené az ember a friss sportteljesítményeket. Csak némi idő elteltével lehetséges megmondani, hogy valaki valóban hova helyezhető a „legjobb” listákon. De őszintén szólva, Hamilton túl sok futamot nyert, túlsok pole-t szerzett és túl sok bajnokságot nyert ahhoz, hogy amellett érveljünk, hogy ő nem tekinthető a sport egyik legjobb pilótájának. S elképzelhetetlennek tűnik, hogy a következő években ne növelné a pontjai, futamgyőzelmei, világbajnoki címei számát. Mindezeket figyelembe véve Lewis Hamilton Nagy-Britannia legkiválóbb Forma-1-es pilótája. A mindenkori. De vajon a világ legjobbja is lehet? Mondd el a véleményed kommentben! Forrás:
  • Címkék:
  • F1