A magyar autópiac a rendszerváltás utáni években valóságos „Vadnyugattá” vált.
A Merkur szocialista érájának és a több éves várólistáknak hirtelen vége szakadt, helyét a nyugati autók iránti kirobbanó kereslet vette át. Mivel 1991-től bárki folytathatott külkereskedelmi tevékenységet komoly engedély nélkül, az utak megteltek frissen importált, korábban elérhetetlen modellekkel, és ezzel párhuzamosan gombamód szaporodtak az új és használt autókereskedések.
A Benzintemető YouTube-csatorna archív újságokat feldolgozó videója a kaotikus 1993-as évbe repít vissza, bemutatva a "Képes Lóerő Piac" hirdetéseit. Ebből kiderül, hogy a piacot uraló "nepperek" egyetlen motivációja a gyors profit volt, gyakran tisztességtelen eszközökkel élve. Jellemző volt a vámcsalás – a kisebb illeték kifizetése érdekében gyakran kisebb értéket vagy jelentős hibát hazudtak a papírokra – és a garancia teljes figyelmen kívül hagyása. Aki pórul járt, az tehetetlenül maradt ott, mivel a kereskedés egyszerűen lehúzta a rolót, majd újjáalakult egy másik néven.
Mindezek ellenére olyan exkluzív autók jelentek meg a kínálatban, amelyekről korábban a magyarok csak álmodhattak. Az Angex és a hírhedt Kontyicar (amely a hirdetésekben is megjelent, és az olajmaffiához kötődött) szalonjaiban szuperautók váltogatták egymást. Feltűnt például egy Lamborghini Diablo, amiért eredetileg 30 millió forint felett kértek, majd egy év múlva 20 millió alá zuhant az ára. A Kontyicar árulta 1993 legdrágább használt autóját is, egy fekete, 16 millió forintos Aston Martin V8 Vantage Volante kabriót. Emellett Dodge Viper (5 millió Ft), Ferrari 348 (15,5 millió Ft) és Porsche 964-esek is szerepeltek a hirdetésekben. Összehasonlításképp, ekkoriban a havi bruttó átlagfizetés 27 000 forint volt.
A piaci káoszt az állami szabályozások is növelték: a négy évnél idősebb autók honosításának tiltása a hazai autópark elöregedését próbálta volna megakadályozni, ám valójában csak a már behozott, idősebb autók árát növelte meg.
A korszak egyik legemlékezetesebb botránya a UNIQUE Group és a GEO Metro volt. A cég amerikai piacra szánt, Geo Metro márkajelzésű Suzuki Swifteket importált, amelyeket állításuk szerint kedvező vámtarifák miatt félmillió forint alatt tudtak kínálni – miközben egy új hazai Swift 835 000 forint volt. A vásárlók 50%-os előleget fizettek, de a megrendelések alig 15%-át teljesítették határidőre. Végül a céget 100 millió forintos bírsággal sújtották csalás miatt, a károsultak pedig sosem kapták vissza a pénzüket.
A 90-es évek végére a legtöbb, gyors profitra épülő, fedetlen, murvás telepen működő kereskedés bezárt. Az autók eladása a maffiának remek lehetőséget kínált pénzmosásra, és bár az átlagember csak gyönyörködött az álomautókban, amelyek ekkor váltak először elérhetővé, a felszín alatt a Benzintemető videója szerint is a gátlástalanság és a káosz jellemezte a magyar használtautó-piacot.
