Másképp állítólag nem lehetne teljesíteni az ország 2030-as klímavédelmi vállalásait.
Kétség kívül a közúti közlekedés hatalmas mennyiségű üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért felel, ezért az európai klímavédelmi célok elérése nem lehetséges egyik országban sem anélkül, hogy a forgalomban lévő autók szennyezését drasztikusan csökkentenék. Ennek egyik lehetséges útja az egyre tisztább autók forgalomba állítása, a másik pedig az üzemanyag-fogyasztás állami beavatkozással történő visszaszorítása.
A német kormány ezt több intézkedés foganasításával kívánja elérni. Többek között megszüntetnék a korlátlan autópálya-szakaszokat, és mindenhol egységesen 120 km/h-ra korlátoznák a megengedett tempót. Érvként az autók fogyasztását hozzák fel, hiszen az nagy tempónál exponenciálisan növekszik, azaz hiába ér valaki gyorsabban úti céljához, közben sokkal több üzemanyagot éget el, mintha csak 120 km/h-val haladna.
Az üzemanyagok árát is drasztikusan megemelnék, melyet úgy érnének el, hogy azok jövedéki adóját nagymértékben növelnék. A magasabb árak keresleti visszaesést generálnának, az emberek kevesebbet autóznának, és talán többen választanák a környezetbarát tömegközlekedést az autózás alternatívájaként. Mostani árakkal kalkulálva a gázolaj literenkénti ára átszámítva 230 Ft-os emeléssel 656 forintra nőne, a benziné pedig 155 Ft-os növekedést követően 628 Ft lenne.
Németországban a közlekedés által termelt évi 160 millió tonna szén-dioxidot 98 millió tonnára szeretnék csökkenteni 2030-ra, mely célt a szakemberek szerint csak a fenti intézkedések bevezetésével lehetne elérni. Természetesen mindezek mellett további támogatásokkal kívánják ösztönözni az elektromos autók terjedését, olcsóbbá szeretnék tenni a tömegközlekedést és egyúttal drasztikusabban megadóztatnák a szintén nagyon szennyező légiközlekedést is.
