A lakásunk és az RTL budafoki stúdiója közti távolság autóval éppen 20 kilométer, vagyis pontosan annyi, amennyit bármely tanulóvezetőnek meg kell tennie a forgalomban minden egyes gyakorlati órán, hogy a minimális harminc vezetett órát és 580 kilométert követően jelentkezhessen a vizsgára. 9580 forintot mutatott a taxaméter, amikor kiszálltam, és bár nem utaztunk egy teljes órán át, ha tanulóvezető lennék, ilyen óradíjak mellett 287 ezer forintot kellene fizetnem pusztán ezért. Jóllehet évente 130-150 ezren szereznek B-kategóriás jogosítványt Magyarországon, és mindenhol találkozhatunk az autósiskolák hirdetéseivel, az árak alaposan elszálltak, és az emelkedés folytatódik. Lássunk néhány okot, ami megmagyarázza a jelenséget!
1. Nagyobb felelősség, magasabb fenntartási költségek
Egy oktatóautó átlagosan ötszörös igénybevételnek van kitéve egy magántulajdonban lévő autóhoz képest, mert az előbbi az ideje nagy részét városi forgalomban, lassú manőverezéssel tölti, a megszokottnál több alkalommal fullasztják le a motorját, a kezdők egy része nem bánik ügyesen a kuplunggal, a váltóval és a fékkel sem, és persze más károsodások is gyakrabban keletkezhetnek, mint egy megóvott magánautóban. Az oktatóknak nincs okuk olcsón dolgozni, mert nem csak az autót éri fokozott igénybevétel, de azt is, akinek állandó készenlétben kell végigdolgozni a munkanapját, hiszen a tanulók által okozott vészhelyzeteket az oktatónak kell megelőznie.
A fentiek miatt a jellemzően egy-egy iskola alvállalkozójaként dolgozó autós oktatóknak többször kell szervizhez fordulniuk autóikkal, és ott több pénzt is költenek, így a 10 ezer kilométerre vetített szervizelési és javítási kiadásaik egyaránt több százezer forintra rúghatnak, de ezt ők fizetik. Ez persze nagyban függ az autó típusától, korától és felépítésétől, mert ezek is kihatnak az alkatrészárakra, amelyek a szervizdíjakkal együtt jelentősen emelkedtek az utóbbi években. Az oktatóautók nagyobb kockázatot jelentenek a biztosítótársaságoknak is, hiszen naponta 5-6 tanuló váltja egymást a volánnál, ezért nem csak a kötelező biztosítás díja haladja meg jelentősen a magánautókét, de a cascóé is, márpedig ez utóbbi erősen ajánlott egy töréskárnak fokozottan kitett jármű esetében.
2. Gyakoribb autócsere
A jelentős igénybevétel másik velejárója, hogy az oktatóknak néhány évente autót kell cserélniük. Ilyenkor ugyanabból a kínálatból kénytelenek válogatni, mint bárki más. Márpedig, ahogyan azt az Alapjárat több alkalommal megírta, a járvány kitörése óta jelentősen, akár 20-30%-kal emelkedtek az autóárak mind az új, mind a használtautó-piacon. A problémát fokozza továbbá, hogy sokszor fél- egy évet kell várni egy-egy új autóra, például a Skoda Octaviára, ami további növeli a feszültséget a piacon.
3. Átalakítási költségek
Az oktatóautót át kell alakítani a második pedálsor beépítésével, amely speciális, engedélyköteles átalakítás, így ezzel csak 3-4 helyen foglalkoznak az országban. Az átalakítás költsége 300-400 ezer forint, ami a pályára lépő fiatal autós oktatók számára éppúgy terhet jelent, mint a vállalkozás indításával járó egyéb költségek.
4. Kevés az oktató
2005 és 2015 közt szünetelt az oktatóképzés Magyarországon, mert túltelített volt a piac, és az állam szabályzóként lépett közbe. Végül 2015-től a Nyíregyházi főiskolán kezdtek ismét oktató-tanfolyamokat szervezni, amelyeken évente 200-300-an szereznek képesítést. Ez kevés, mert a szakma képviselői közt sokan a nyugdíjkorhatár közelében mozognak, vagyis az új belépők legfeljebb enyhíteni tudják az szakemberhiányt, a tendenciát megfordítani azonban nem.
5. Durva üzemanyagárak
Az üzemanyagárak alakulása evidens ok. Jelenleg 480 forintba kerül egy liter benzin, illetve gázolaj a magyar rendszámú autók gazdái számára, de egy-két éve még találkoztunk 350 forintos árszinttel is, sőt, a járvány miatt kis időre 300 alá is benéztek a kiskereskedelmi árak, noha akkoriban egy időre felfüggesztették a járművezető-képzést és vizsgáztatást a fertőzésveszély miatt.
6. Szinte lehetetlen megúszni pótóra nélkül
Az autójogosítvány megszerzésének teljes költsége - beleértve KRESZ-vizsga 4600, illetve a forgalmi vizsga 11 ezer forintos díját, de nem hozzáadva az elsősegélynyújtó tanfolyam és az egészségügyi alkalmassági vizsgálat további 10-20 ezer forintos költségét - körülbelül 270-300 ezer forint. Ez azonban csak a belépőszint, mert a tanulók jelentős része kénytelen pótórát venni, mielőtt vizsgára jelentkezik. Egy gyakorlati óra vagy pótóra díja, iskolától függően 7 ezer forint körül mozog, vidéken lehet olcsóbb, Budapesten pedig drágább.
Sokan úgy gondolják, hogy az iskolák valójában a pótóráztatással akarnak nyerészkedni, de ez nehezen megfogható állítás, mert egyrészt a tanulók szabadon választhatnak iskolát, vagyis minden eddig említett körülmény ellenére létezik piaci verseny az autós oktatással foglalkozó szolgáltatók közt. Ezen a linken bárki tájékozódhat arról, hogy az egyes autós iskolákban jellemző átlagos képzési óraszámokról. Ebből megtudhatja, hogy az autójogsi esetében 100 százaléknak tekinthető 29+1 órához (a plusz egy a vizsga órája) képest 120-130 vagy 150 százalék teljesítése után mennek-e vizsgázni a tanulók. Van egy másik támpont is, amely segíthet időben realizálni, hogy mennyiért lesz jogosítványunk, ez pedig a vizsgasikerességi mutató, amely az egyes iskolákban egy időben vizsgára bocsátott tanulók átlagos megfelelési arányát jelzi. Ez a vizsgáztatás szervezésével foglalkozó Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kimutatása szerint többnyire 50-70% az elméleti és gyakorlati vizsgák esetében egyaránt.
A jogosítványszerzés költsége jelentősen átrendezheti a piacot, ahol a kereslet visszaesése következhet, de ez legfeljebb fékezni és nem megfordítani tudja a drágulást, amely új lendületet kap majd, amikor eltörlik az üzemanyagár-korlátozást és az oktatóatókba is literenként 800 forintos benzin, vagy gázolaj kerül.
Mostanában szerezted a jogsidat? Vannak a fentieket alátámasztó vagy megcáfoló tapasztalataid? Írd meg az info@alapjarat.hu -ra!
