Nő a jövedéki adó, drágul az olaj nagykereskedelmi ára, több tényező is közrejátszik abban, hogy folyamatosan drágul az üzemanyag.
Bizonyára mindenki tapasztalta, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megdrágult mind a benzin, mind a gázolaj ára. A májusi mélypont után szépen araszolt felfelé az üzemanyagok ára, az elmúlt két hétben pedig hatalmasat drágultak, a benzin átlagosan 42, a gázolaj pedig 51 forinttal lett drágább literenként. Most szerdán a gázolaj ára ismét 15 forinttal emelkedik, így már jelentősen drágább lesz, mint a 95-ös benzin.
A 24.hu részletes elemzéséből az is kiderült, hogy a magánemberek még sosem találkoztak ekkora gázolajdrágulással ilyen rövid idő alatt. Továbbá azt is részletezik, hogy mi várható a jövő évben és mi az oka annak, hogy ilyen drága nálunk az üzemanyag.
Drágul az olaj
Az egyik ok, hogy a nyersolaj piaci ára folyamatosan emelkedik, a Brent típusú olaj ára 85 dollárnál jár hordónként, amely elég magasnak mondható. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) azt is jelezte, hogy a kitermelő országok csökkentik és csökkenteni fogják a termelést, amely tovább növeli majd az árakat. A kínálat tehát szükül, míg a globális kereslet enyhén növekszik.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője azt is hozzáfűzte, hogy szélesedik az olló a nyersolaj és a kőolajtermékek ára közt. A fogyasztói benzin és gázolaj ára nagyon elszállt az utóbbi időben a nyersolaj árához képest. Ennek egyik oka, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt a finomítók leépítették a kapacitásokat, és még mindig nem álltak vissza az azelőtti szintre. Így a Brent olaj ára 90-95 dollár is lehet majd az év végére.
Gyengül a forint
Szintén gondot okoz, hogy a forint nem túl erős, és most sem a jó irányba halad, az euró is gyengült a dollárral szemben, ami szintén közrejátszott az üzemanyagárak emelkedésében. Egyébként a dollár is gyengült az utóbbi időben, így az amerikai deviza erősödését várják a szakértők.
Nem segítenek az ügyön a kormány intézkedései
Az árstop idején a kisebb üzemanyagpiaci szereplők eltűntek a hazai színtérről, jelentős részüket nagyobb vállalatok vásárolták fel. A MOL nagy teret nyert így, a verseny ezáltal csökkent. Az EU-s szabályozás szerint 2024 januárjától a benzinre és a gázolajra vonatkozóan bruttó 41 forinttal növelik a jövedéki adót. Ezt az EU-s irányadás szerint az előző év októberi euró árfolymához viszonyítva kell kiszámolni, amelyhez a kormány 425 forintot jósolt (jelenleg 392 forint környékén jár az euró árfolyama).
Az Eurostat adatai alapján egyébként a hazai rekordmértékű áfa ellenére nálunk a harmadik legalacsonyabb az üzemanyagok adótartalma az EU-ban. A normál benzin eladásainak 42 százalékát, míg a gázolajnak a 41 százalékát szedi be az állam, más tagállamokban ez az érték 50 százalék feletti.
Viszont az adók nélküli üzemanyagárak nálunk a harmadik legmagasabbak az Európai Bizottság adatai alapján, és itt több rejtett adó is épül az üzemanyagárakra, máshol nem jellemzők a különadók Európában.
Bujdos Eszter, a Holtankoljak ügyvezetője elmondta, hogy a töltőállomáskora 4,5 százalékos árbevétel-arányos kiskereskedelmi adó vonatkozik. Az energiaszolgáltatók 41 százalékos nyereségadóját a hazai szénhidrogén-kitermelők is fizetik, ami azt jelenti, hogy a vezető kúthálózat-üzemeltetőket – így a Molt, az OMV-t és a Shellt – érinti ez az adózott nyereségre vetített közteher.
Az állam a MOL-ra szabott 95 százalékos extraprofitadót az orosz nyersolajár-különbözet miatt vetette ki. Ugyanis a MOL az árait még mindig a Brent-típusú olajhoz igazítja, miközben a MOL az egyetlen piaci szereplő, amely még hozzájut az olcsó, Ural-típusú orosz olajhoz. A hazai kereslet 70 százalékát pedig ebből elégítik ki, ezzel a többi piaci szereplőhoz képest nagy előnyhöz jutottak tavaly.
Döntött a kormány továbbá szén-dioxid kvótára vonatkozó adó bevezetéséről is, amellyel az ágazatban szereplő érintetteknek, mint például a Mol Dunai Finomítónak sok milliárd forint kültsége keletkezett. Ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a verseny csökken, a három nagy kúthálózat üzemeltetője kezd monopolhelyzetbe kerülni, ami az árak növekedésének kedvez, az extra költségeiket a vásárlókra hárítják.
Mi fog ezekből következni?
A sok adó kivetése visszafelé is elsülhet, ugyanis egyrészt a magánfelhasználók fogyasztása is csökkenhet, de nem ez lenne a legnagyobb gond. Magyarországon számos tranzitútvonal megy át, és a kamionoknak van akkora üzemanyagtartálya, hogy nem feltétlenül kell Magyarországon tankolniuk, ha átutazóban vannak. Ez pedig jelentős forgalomcsökkenést eredményezne a hazai kutakon, ami pedig bevételkiesés a kormánynak. Szintén megérezné a költségvetés, ha a határon élő magyarok a szomszédos országokba járnak át tankolni.
Erre pedig jövőre megvan az esély, ha még az osztrák üzemanyagárak fölé is bemegyünk, akkor a régióban nálunk lehet a legdrágább tankolni, egyes becslések szerint a németországi szintet is elérhetjük.
