Nagy kihívást jelent majd az európai autóiparnak az a kedd éjjel született megállapodás, miszerint 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest.
A meccs még nincs lejátszva, ám az autóiparnak mindenképp össze kell szednie magát! Az éjszakába nyúló tárgyaláson a környezetvédelemért felelős európai miniszterek végül abban állapodtak meg, hogy a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács (ET) már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, a másik uniós társjogalkotónak számító Európai Parlamenttel (EP).
Ez azért lesz érdekes, mert az EP 2025-re 25%-os, 2030-ra pedig 40%-os csökkentést szavazott meg október elején, vagyis azon megy majd a meccs, hogy 35 vagy 40%-os legyen a vágás. Bármelyiket is fogadják el végül, az autóiparnak mindenképp növelnie kell kutatás-fejlesztési ráfordításait, hiszen az Európai Bizottság korábbi döntése 2025-re 15, 2030-ra pedig 30 százalékos csökkentést irányzott még elő, és nem számítottak arra, hogy ehhez képest az EP még szigoríthat.
A miniszteri megállapodás nagyon nehezen született meg, Németország és több keleti tagállam sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások - például Franciaország - viszont 40 százalékra akartak emelni. Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.
A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán.
A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására. Az EP előtt volt egyébként egy 45 százalékos javaslat is, amiről a BMW vezérigazgatója, Harald Krueger elmondta, hogy akkor lehetne csak 2030-ra teljesíteni, ha az európai személyautó-eladások 70 százaléka elektromos jármű lenne addigra.
Magyarország és a régió félelmei több szempontból is érthetőek, hiszen az autóipar nagyon fontos a terület országai számára. Többek között Hollandia és Írország ugyanakkor csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem elég nagy csökkentés miatt. A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést.
A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék. Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára. Ugyanakkor az EU tagállamaiban élők 6 százalékát az autóipar foglalkoztatja, és ide áramlik a K+F-befektetések több mint egynegyede is.
MTI
