2019. április 16. | 13:37

A Budapesti Mobilitási Terv sok egyéb projekt mellett mindhárom verziója számol azzal, hogy bevezetésre fog kerülni a dugódíj a fővárosban

A fővárosi önkormányzat nyilvánosságra hozta a Budapesti Mobilitási Tervet, ami 2030-ig határozná meg a budapesti közlekedés kereteit. A tervet egyelőre véleményezni lehet, háromféle költségkeret szerepel benne attól függően, hogy alacsony, közepes, vagy teljes költségkeret áll majd rendelkezésre.

Azonban mindegyik számol a dugódíj bevezetésével.

Ez nyakatekertebben megfogalmazva úgy szerepel a Tervben, hogy „a fővárosi személyforgalmi behajtási díj rendszer bevezetése és kapcsolódó infrastruktúra beruházások”. Minderre 2021 és 2025 között 3,3 milliárd forintos költségkeretet számolnak.

A dugódíj régóta húzódó mostohagyereke a politikának, még Demszky Gábor idején bólintott rá a főváros, cserébe a 4-es metróért kapott EU-s támogatásért. Ezután évekre jegelve lett a téma, amihez a Parlament asszisztált, elfogadtak egy törvényjavaslatot, miszerint nem lehet Budapest területén bevezetni a dugódíjat. 2015-ben azonban már Tarlós István jelentette be, hogy két lépcsőben valósítanák meg a dugódíjat.

Először, hasonlóan a megyei matricákhoz, bevezetnék a Budapest teljes területére szóló matricát, mely egy évre 5000 forintba kerülne. A második fázisban belvárosi területeket jelölnének ki, külön díjszabással. Egyelőre se a belső terület nincs kijelölve, se a díjak nincsenek meghatározva ehhez a magasabb díjszabású területhez.

A dugódíjon kívül rengeteg eleme van a Budapesti Mobilitási Tervnek, ami nagy hatással lesz a közlekedőkre. 2021 és 2025 között, az I. ütemben ezek a megvalósításra javasolt projektek fognak elkészülni az alacsony forráskeretre épülő forgatókönyv szerint:

  • integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása
  • az M1 metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása
  • városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése
  • a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és Szegedi úti felüljáró megépítése
  • az M1 metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) járműfejlesztése
  • belvárosi áruátrakó pontok kialakítása, környezetbarát „last mile” áruszállítás
  • átfogó city-logisztikai szabályozás megvalósítása
  • a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítása
  • a Nagy Lajos király útja fejlesztése
  • a fővárosi személyforgalmi behajtási díj rendszer bevezetése és kapcsolódó infrastruktúra beruházások
  • a budapesti városi zöldutak fejlesztése és a környéki zöldutakhoz való kapcsolódás fejlesztése
  • a közbringa-rendszer továbbfejlesztése
  • a Szilas-patak menti kerékpáros-infrastruktúra fejlesztése
  • a Külső Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása (Vörösvári út – Aranyvölgy)
  • a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása: 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója
  • műegyetemi villamosvonal kialakítása a Kopaszi-gát területének közlekedési fejlesztésére
  • a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig
  • a körvasút menti körút kiépítése II. szakasz (M3 autópálya – Üllői út közötti szakasz)
  • csepeli gerincút (Teller Ede út) kialakítása
  • körvasút menti körút kiépítése III. szakasz (Üllői út – Soroksári út között)
  • a Nagykörút komplex keresztmetszeti felülvizsgálata, gyalogos-kerékpáros lehetőségekkel

Abban az esetben, ha a közepes forráskeret valósulna meg, akkor a következő projektekkel bővülne a lista:

  • az M2 metróvonal és a H8 gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása – gödöllői ág
  • az M3 metróvonal meghosszabbítása Káposztásmegyerig

Teljes forráskeret esetén pedig még ezek a projektek társulnak a listához:

  • az M4 metróvonal nyugati meghosszabbítása
  • az újpalotai villamosvonal megépítése

Mint látod, grandiózus tervek, bár van köztük olyan, ami évek óta… hát finoman szólva is csak döcög. Az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása nagyon jól hangzik, de évek óta dolgoztak már a megvalósításán (legalábbis papíron), de nem jutottak előre vele. Ugyanis 2018 végén felmondta a BKK a szerződését a német fővállalkozóval, amelyik az elektronikus jegyrendszer kialakítását végezte volna. 12 milliárd forint lett áldozva a projektre úgy, hogy nem történt érdemi előrelépés. 2018 decemberében Tarlós főpolgármester úr még úgy nyilatkozott, szerződésbontás ide vagy oda, 2020-tól lesz e-jegyrendszer. Ez a Budapesti Mobilitási Tervből is világosan kiderül, hogy nem fog összejönni.

Szóval a listát nem árt fenntartásokkal kezelni, de nyilván az lenne a legjobb, ha a fejlesztésekből minél több meg tudna valósulni a közeljövőben.