A carVertical európai használtautó-vásárlók körében végzett új felmérése szerint a legtöbben nem tudják, hogyan járjanak el, ha kiderül, hogy egy autó kilométeróráját visszatekerték: bizonytalanok abban, kihez fordulhatnak, nem számítanak arra, hogy visszakapják a pénzüket, és sokan azzal sincsenek tisztában, hogyan kezelik az adott ország hatóságai a kilométeróra-csalást, illetve milyen jogszabályok vonatkoznak rá.
A jogi szabályozás szigorúbb, mint azt a legtöbb vásárló feltételezi. A kilométeróra visszatekerése Magyarországon már bűncselekménynek minősül. A probléma azonban a jogszabályok érvényesítésében, a kilométeróra visszatekerésének bizonyíthatóságában és a tájékozottság hiányában rejlik. Ezek a hiányosságok továbbra is teret engednek a visszaéléseknek.
Az európai vásárlók közel egyharmada vásárolt már visszatekert kilométerórájú autót, vagy ismer valakit, aki már szembesült ilyen esettel
A carVertical közel 8000 európai autóvezető körében végzett felmérése szerint a válaszadók közel egyharmada (30,3%) maga is vett már olyan autót, amelyről később kiderült, hogy visszatekerték a kilométeróráját, vagy a környezetében előfordult már hasonló eset. További 31,8% bizonytalan ebben, 38% szerint pedig sem vele, sem az ismerőseivel nem történt még ilyen.
Bár a felmérés azt vizsgálja, hogy a vásárlóknak volt-e már ilyen tapasztalatuk életük során – akár saját autóvásárlásaik, akár ismerőseik révén –, a carVertical 2025-ös átláthatósági indexének adatai ennél jóval alacsonyabb arányt mutatnak, mivel azok kizárólag a platformon ellenőrzött egyes járművekre vonatkoznak.
A carVertical magyarországi felhasználói által 2024 szeptembere és 2025 augusztusa között megvásárolt összes járműtörténeti jelentés elemzése alapján az ellenőrzött járművek 5,3%-ánál találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket. Ezzel Magyarország a 18. helyen áll a carVertical átláthatósági indexén. A kilométeróra-manipulációval érintett járműveknél a visszatekerés mértéke általában jelentős: átlagosan mintegy 82 700 kilométerrel csökkentették a kijelzett futásteljesítményt.
Az európai autóvásárlók 87%-a nem bízik abban, hogy visszakapná a pénzét kilométeróra-csalás esetén
Ugyanebben a felmérésben az európai vásárlók több mint háromnegyede (75,8%) jelezte, hogy nem tudja, melyik hatósághoz fordulhatna, ha kiderülne, hogy egy autó kilométeróráját visszatekerték. A pénz visszaszerzésének esélyét is hasonlóan kedvezőtlenül ítélik meg: A válaszadók 87,3%-a nem biztos abban, hogy sikerülne megtéríttetnie a veszteségét (44,3% kevéssé, 43% pedig egyáltalán nem tartja ezt valószínűnek), és mindössze 12,7% számít arra, hogy visszakapná a pénzét.
„A jogi védelem csak akkor lehet hatékony, ha az érintettek ismerik a jogaikat. Jelenleg azonban a legtöbb vásárló egyszerűen nem tudja, kihez fordulhat, amikor kiderül, hogy egy autó kilométeróráját manipulálták” – magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
„Mivel a járművek előéletére vonatkozó adatok továbbra is országonként külön rendszerekben érhetők el, ez a széttagoltság megnehezíti a visszatekert kilométerórájú autók kiszűrését. Az Európai Unió műszaki alkalmassági csomagjának jogalkotási folyamata jelenleg is zajlik; célja, hogy javítsa a járműadatok határokon átnyúló cseréjét. A csomag elfogadásáig továbbra is fontos szerep jut a carVerticalnak: azért dolgozunk, hogy még az adásvétel előtt feltárjuk ezeket a problémákat, és a vásárlókat eleve megkíméljük az anyagi veszteségtől.”
A kilométeróra-csalást törvény bünteti, de a vásárlók többsége nem ismeri a szabályokat
Míg a legtöbb európai országban a csalásra vonatkozó általános szabályokat alkalmazzák, Magyarországon külön tényállás vonatkozik a kilométeróra manipulálására: A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint a cselekmény egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
A vásárlók többsége azonban nem ismeri pontosan a szabályozást: 45,1%-uk nem tudja, mi a maximálisan kiszabható büntetés, további 7,1%-uk pedig úgy véli, hogy a kilométeróra visszatekerése egyáltalán nem ütközik törvénybe. A válaszadók 28%-a szabadságvesztést, 19,8%-a pedig kis összegű pénzbüntetést jelölt meg. Mindez azt mutatja, hogy a megkérdezettek 72%-a nincs teljesen tisztában a kilométeróra-manipuláció maximális büntetésével.
„Egy szigorú törvény csak akkor tartja vissza a csalókat, ha a vásárlók és az eladók egyaránt tudják, hogy azt ténylegesen be is tartatják. Amíg a lakosság tájékozottsága nem zárkózik fel a szabályozáshoz, a járműtörténeti jelentés lekérése továbbra is az egyik legmegbízhatóbb védelmet jelenti az autóvásárlók számára” – magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
„A jelenlegi, elsősorban nemzeti szinten működő rendszerekben a jármű előéletére vonatkozó adatok lényegében elvesznek, amint az autót exportálják. Amíg nem jön létre olyan egységes európai adatmegosztó hálózat, amely megszünteti a határokon átnyúló adatmegosztás hiányosságait, a fogyasztók nem hagyatkozhatnak kizárólag a jogszabályok nyújtotta védelemre az olyan kockázatokkal szemben, amelyeket nem is láthatnak. Végső soron minden vásárlónak joga van ahhoz, hogy még a vásárlás előtt megismerje a használt autó teljes előéletét, ne csupán az árát.”
Módszertan
A carVertical kutatása az ügyfelek által 2024 szeptembere és 2025 augusztusa között vásárolt járműtörténeti jelentéseket elemezte. A kutatás keretében 2026 júliusában nyilvánosan elérhető források alapján megvizsgálták a kilométeróra-csalás megelőzésére vonatkozó jogszabályokat, valamint az egyes piacokon évente lebonyolított autóügyletek átlagos számát is.
A kutatás emellett a carVertical-jelentések betöltési képernyőjén megjelenő, 2026 júliusa és augusztusa között végzett felmérés eredményeire is támaszkodik. A felmérésben 18 ország mintegy 7800 válaszadója vett részt.
