2020. július 14. | 11:00

Sok helyen csökkennek a jövedelmek a nyári leállások miatt.

A koronavírus-járvány miatt tavasszal ideiglenesen leállt a magyar autóipar, az átmeneti gyárbezárások 176 000 dolgozót érintettek. A hosszú kényszerszünet ellenére idén nyáron is lesznek leállások a magyar autógyárakban, mivel jelenleg nincs nagy kereslet az új autók iránt.

A kecskeméti Mercedes megerősítette, hogy augusztus 17. és 23. között nem termel, míg a Magyar Suzuki augusztus 10-től 21-éig tart előre tervezett termelési szünetet. A győri Audinál bizonyos motorgyártó területeken a 28-33. hét között lesz leállás, míg más szegmensekben csökkentett üzemmódban zajlik majd a munka. Ami a járműgyártást érinti, ott a 30. héten (július 20-26.) áll le a termelés.

„Egyáltalán nem alakulnak még úgy a dolgok, mint tavaly novemberben. A műszakok általában csökkentett létszámmal mennek, a legtöbb helyen nem is indult újra az összes műszak. Bizonyos területek nem termelnek” – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki a tagszervezeteken keresztül sok járműipari cégre rálát.

A hírek szerint a beszállítói láncok szereplőit – beleértve a multikat is – meglepte, hogy a hosszú tavaszi kényszerszünet után nyáron is lesznek leállások az itthoni autógyárakban.

„Ennek nyilván van egy rejtett üzenete, amit nem szívesen tesz ki senki az ablakba: nincs nagy termelési nyomás az autógyártókon. Folyamatosan csökken a tervezett eladások száma, újabb és újabb verziók jönnek azzal kapcsolatban, hogyan folytatódik a termelés” – fejtegette László Zoltán.

A G7 újságírója megkérdezte a győri Auditól, hogy a nyári leállások után tényleg csak heti négy napon dolgoznak-e majd. A cég nem cáfolta kategorikusan a hírt:

„Örülünk, hogy a piacok fokozatosan magukhoz térnek. A jelenlegi nehezen kiszámítható helyzetben prognózist nem tudunk adni, a termelési programunkat a mindenkori vevői igényeknek megfelelően alakítjuk ki.”

Az szinte biztos, hogy sok helyen csökkenek a jövedelmek a nyári leállások miatt (sokan csak az alapbérükhöz fognak hozzájutni, mások ennél is rosszabbul járhatnak), pedig a korábbi években más volt a helyzet.

„A szabadságokat a legtöbb helyen elhasználták, mind az autógyárakban, mind a beszállítóknál. Nagyon sok helyen már cafeteriát váltottak át fizetett szabadságra. Munkaidő-keretben tologatják a napokat, de túl nagy mínuszokat nem lehet felhalmozni, mert azt képtelenség behajtani. Nehéz július-augusztus időszak előtt állunk, és még nem látni, a vállalatok hogyan kezelik a két-három hetes leállásokat” – árulta el László Zoltán.

A beszállítók is szorult helyzetben vannak:

A beszállítói körökben elkezdték újraértelmezni a magyar törvényeket, amelyek szerint állásidő esetén alapbért kell fizetni. Ennek csak a 70-75-80 százalékát fizetik ki, és magyarázatként legfeljebb annyit tesznek hozzá, hogy így tudják megőrizni a munkahelyeket. Pedig ez az esetek egy részében nem igaz. Valahol azt csinálják, hogy a munkaidő-keretes otthonlétre fizetik ki az alapbérnek ezt a csökkentett részét, azt ígérve, hogy amikor vissza kell dolgozni ezeket a napokat, akkor megkapják majd ezt a különbözetet” – tette hozzá László Zoltán.

A tömeges elbocsátásokat eddig sikerült elkerülni a magyar járműiparban, amiben valamilyen szinten a nehezen összerakott állami bértámogatási program is szerepet játszott. A Magyar Suzuki legalábbis sikeresen pályázott a támogatásra, amit júniusban és júliusban 500 munkatárs esetében vett igénybe. A hazai autógyárak remélhetőleg ki tudnak majd kapaszkodni a gödörből, ez nagyon fontos lenne, hiszen a magyar autóipar a magyar gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója.