Egy francia városban teljesen ingyenessé tették a tömegközlekedést. Vajon Budapesten is ezt kellene tenni?
Dunkerque városa egy jelentős második világháborús hadművelet színtereként vonult be a világtörténelem krónikáiba. 1940-ben soha nem látott összefogással és mozgósítással menekítettek ki 330 ezer brit és francia katonát a németek szorításából. Máskülönben valószínűleg a biztos vég várt volna rájuk. Maga a város nagy része elpusztult a háborúban, majd ipari központként építették újjá a világégést követően. Ma azonban egy teljesen új, sokkal zöldebb szerep jut a 90 ezres városnak.
Az új városvezetés egy sokkal élhetőbb és környezetbarátabb miliő kialakításán dolgozik. A tengerparton hatalmas szélerőmű farmot létesítettek, a városközpontot a gyalogosok és a kerékpárosok számára használhatóbbá tették és teljesen átstrukturálták a tömegközlekedést is. Új buszjáratokat szerveztek, az útvonalakat meghosszabbították az agglomerációban élők számára és tetejébe az egész rendszert ingyenessé tették. Az ingyenes buszjáratok jelenleg 200 ezer embert szolgálnak ki a városban és környezetében, de az odalátogatóknak sem kerül pénzbe a használatuk.
Felmerül a kérdés, hogy kinek éri ez meg, miért jó ingyenessé tenni egy olyan szolgáltatást, aminek fenntartása komoly pénzeket emészt fel. Nos, a válasz az, hogy nagyon kevés ember választotta eddig a közösségi közlekedést, a buszok sokszor üresen közlekedtek, a jegyeladások a költségek mindössze 10%-át fedezték. A város költségvetésének tehát nem nagy érvágás, hogy az eddigi 90% finanszírozása helyett 100%-ban állja a rendszer fenntartását. Nagy vesztes tehát nincs az új rendszernek, nyertesek azonban igen.
Már egy év el is telt az ingyenessé tétel óta, a tapasztalatok pedig nagyon pozitívak. Egyes időszakokban a duplájára növekedett a buszok kihasználtsága, mert a helyiek elkezdték a tömegközlekedést használni a saját autóik helyett. Sokan vannak, akik eladták a saját tulajdonú járművüket és inkább a buszokat vagy a kerékpározást választják. Az emberek ingyenes mobilizációhoz jutottak és élvezik a kevesebb autó miatt lerövidült forgalmi dugókat, a sokkal kisebb zaj- és környezetterhelést.
A rendszer legnagyobb nyertese az ott élők mellett igazából a környezet. És pontosan ez volt az eredeti terv, amikor mindez 2014-ben felmerült. A végeredmény egy élhetőbb és zöldebb város lett, ahol az emberek ráadásul ingyenesen közlekedhetnek. Vajon Budapesten is meg lehetne mindezt valósítani? Vagy a magyar főváros és környezetének népessége túl nagy egy ilyen rendszer bevezetéséhez? Budapesten és vonzáskörzetében (tehát akik potenciálisan ott tanulhatnak vagy dolgozhatnak) körülbelül 3,5 millió ember él. Akkor ez kizáró ok?
Gyakorlatilag igen, mert ez egy hatalmas területet és nagy távolságokat jelent. Ez sok tömegközlekedési eszköz (vonat, villamos, busz, metró) alkalmazását kívánja meg, a kiszolgáló vállalatok (BKK, MÁV, Volán) pedig sok ezer embernek adnak munkát. Mindennek a finanszírozása részben a jegy- és bérletértékesítésekből fedezhető, de természetesen az ország költségvetésére is jelentős terhet ró. A rendszer ingyenessé tétele alapjaiban változtatná meg Magyarország büdzséjét, valószínűleg más fontos területekről vonna el forrásokat.
Vannak egyébként Dunkerque-n kívül más városok is nyugaton, ahol kísérleteznek a tömegközlekedés ingyenessé tételével vagy már most is az, de nem jellemző még, hogy Budapest méretű területeken ne kelljen fizetni az utazásért. Érdekesség, hogy Észtország fővárosában (Tallin) már 2013 óta ingyenes közösségi közlekedés, igaz az „csak” egy 435 ezres város. Azt gondolom, hogy kisebb területeken az említett francia kisváros példája követhető, sőt követendő lehet, de nagyvárosokra nehezen átültethető a módszer pusztán a méretek, a hatalmas járműállomány és a sok alkalmazott miatt.
A következő videóban a BKK buszainak listája látható. Érdekes, hogy milyen sok félét használ a főváros. Lehet, hogy az összessel még nem is találkoztál, pedig a fővárosban élsz, tanulsz vagy dolgozol.
