Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya 50 millió hordónyi kőolajat szabadít fel a közeljövőben a stratégiai olajtartalékaiból (SPR) a gyorsan emelkedő olajárak lassítását célzó globális akció részeként.

A tervet Indiával, Kínával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal és az Egyesült Királysággal is egyeztette az USA, vagyis a legjelentősebb és legnagyobb olajfogyasztó gazdaságok összefogtak, együtt próbálnak gátat vetni az olaj drágulásának. India már jelezte, hogy 5 millió hordót szabadít fel a tartalékokból, az Egyesül Királyság 1,5 millió hordót vállalt – a többi ország még nem közölt pontos adatokat.

Joe Biden amerikai elnök

Az amerikai kormányzat hónapok óta hangoztatja, hogy megvizsgálja a rendelkezésére álló eszközöket az olajpiac megnyugtatására. Az USA-ban egy gallon benzinért átlagosan 3,409 dollárt kellett fizetni az amerikai kutakon hétfőn, ez nagyságrendekkel eltér az egy évvel ezelőtti 2,11 dolláros átlagárral – számolt be a CNBC.

A járvány miatti lezárások csúcspontján az olajár meredek zuhanásnak indult. Emiatt az olajkitermelő országok szándékosan korlátozták a kitermelést, pedig a Fehér Ház már hónapokkal ezelőtt a termelés növelésére szólított fel.

A vakcinák megjelenésével és az átoltottság növekedésével azonban a kereslet újra az egekbe szökött, és a nyersolaj ára nemrég hétéves csúcsot ért el - írja a BBC. Ez magas üzemanyagárakhoz vezetett az Egyesült Államokban és más országokban. Köztük Magyarországon is, nálunk nemrég 480 forintban maximalizálták a 95-ös benzin és a gázolaj árát.

A szakértők szkeptikusak a lépéssel kapcsolatban, nem biztosak benne, hogy a fogyasztók élete emiatt most sokkal könnyebbé válik. Ez inkább egy figyelmeztetésnek tűnik, a gazdaságok most megmutatják az OPEC-tagoknak, hogy az USA és más nemzetek komoly lépéseket tesznek az energiaárak kezelése érdekében.