Van olyan helyzet, amikor egy autós felülbírálhatja a tilos jelzést?
Szokatlan közlekedési helyzet alakult ki nemrég Tatán. Egy pénteki napon 16:25-kor vonat érkezett Budapest irányából, a Déli pályaudvarról. Ebben még nincs semmi meglepő.
Annak rendje s módja szerint le is engedték a sorompókat a tóvároskerti vasúti átjárónál. Begördült a közeli állomásra a vonat, leszálltak az utasok, a szerelvény pedig indult tovább. A sorompó viszont leeresztve maradt.
Az utastájékoztatón bemondták, hogy a főváros irányába tartó vonat húsz percet késni fog. Az autós forgalmat viszont nem engedték tovább.
Miután negyed órán át piros volt a jelzés, a gyalogosok megelégelték a dolgot, és átsétáltak a síneken. Több autós inkább visszafordult, és más útvonalat keresett.
A sor elején álló autós, amiben egy nő és egy kislány ült, úgy döntött: felülbírálja a piros jelzést. A sorompót kikerülve a sínek előtt lelassított, körülnézett, majd áthajtott a vasúti sín túloldalára, írta meg a kemma.hu.
A portál hat autóst számolt, aki így járt el. Nem volt azonban mindenki ilyen felelőtlen, mindkét oldalon szép hosszú sorban kígyóztak a járművek a sorompó mögött.
Összesen 24 percig volt leeresztve a sorompó, mire újra szabad utat kaptak a sofőrök. A lap megkérdezte a MÁV-ot, miért tartották ilyen hosszú ideig zárva a vasúti átjárót.
Válaszolt a MÁV, minek kell történnie ilyen helyzetben
A MÁV válaszolt is a portál számára. Megírták, hogy nem a sorompó hibásodott meg, hanem a Lővér IC mozdonya, ezért kellett sokat időzniük a leeresztett sorompó mögött az autósoknak.
Elárulták, hogy az állomás közelélben lévő fény- és félsorompót automatikusan vezérli a vonatok közlekedése. A szerelvények a behatási pontra lépve automatikusan zárják a sorompót, és miután áthaladtak az úgynevezett oldó ponton, akkor maguktól fel is nyílnak azok.
A hibás mozdony pont a sorompó behatási pontján állt meg. Végeredményben tehát ez okozta a fennakadást.
A MÁV munkatársai elmagyarázták, hogy ha a behatási ponton kilenc percnél tovább várakozik egy szerelvény, akkor pirosról sötétre vált a fényjelzés. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor nincs fényjelzés a közút irányába.
A csapórúd ekkor másfél perc leforgása alatt felnyílik. Ha tehát a sorompó meghibásodna, akkor is be lehet tartani a KRESZ-t, és nem kell kikerülni ahhoz, hogy át lehessen hajtani szabályosan az átjárón. Tartós fennakadást tehát nem tud okozni egy meghibásodott készülék sem. Minden automatikusan, emberi beavatkozás nélkül megy végbe.
Miért nem ez történt?
A szóban forgó esetben nem a fentiek történtek. Ennek, oka, hogy a győri fővonalon az egyik legsűrűbb a forgalom, és egy kétvágányú pályáról van szó. A másik vágányon eközben haladtak a vonatok.
Ez volt az oka, hogy nem engedték, hogy automatikusan felnyíljon a sorompó. A piros jelzés tehát biztonsági okokból maradt érvényben.
A MÁV azt írta a lapnak, hogy
“a közúton haladók védelme érdekében, emberi beavatkozással és a vasúti közlekedést szabályozó utasítások betartásával a sorompóra piros jelzést kötelességünk kivezérelni.”
Így maradhatott a sorompó a szokásosnál tovább zárva. A MÁV azt állítja, kollégáik a lehető leggyorsabb ütemben gondoskodtak a sorompó kezeléséről annak érdekében, hogy a közúti forgalom vonatmentes időszakban megindulhasson. A hosszabb ideig várakozóktól elnézést kértek.
Ki lehet kerülni vélt meghibásodás esetén a sorompót?
Bosszúságra adhat okot, ha ilyen hosszú ideig kell várakozni egy vasúti átkelőhelynél. Ennek ellenére a KRESZ egyértelműen fogalmaz: nem szabad áthajtani a vasúti kereszteződésben, ha egyedül vagy félsorompóval alkalmazott megoldás esetén a fénysorompó villogó piros jelzést ad. Akkor sem szabad áthajtani a túloldalra, ha a él- vagy a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van.
Mindez azt jelenti, hogy a sorompót még abban az esetben sem szabad kikerülni, ha úgy véljük, az indokoltnál tovább maradt leengedve, és a piros fényjelzést sem bírálhatjuk felül önkényesen.