A magánkutak üzemeltetői és így az ilyen térségekben élő sofőrök elkezdhetnek aggódni, miután az eddigiről hússzorosára nőhet a töltőállomások befizetendő adója, ami akár a működésüket is ellehetetleníti.
Már eddig is túlzott terhet rótt a vállalkozásokra a kormány által egyszerűen csak extraprofitadónak hívott újabb adónem (amit a cégek valahogyan úgyis áthárítanak a fogyasztóra), a benzinkutak életében most egy egyszerű tollvonással okoz felfordulást ennek módosítása. A nagyok jól járnak, a kicsik pedig úgy, ahogy. Pedig épp nemrég derült ki, hogy milyen durva mértékben csökkent a benzinkutak forgalma az elmúlt időszakban.
Múlt héten megjelent rendeletével a kormány teljesen átírja a benzinkutak működését jövőre. Az eddigi sávos rendszerű extraprofitadó ugyanis nem eltűnik, hanem egységessé válik.
Ez annyit jelent, hogy azok a kutak, melyek évi 500 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevételt értek el, az eddigi 0,15%-os helyett annak pontosan hússzorosát, 3%-os extrapforitadót fizethetnek. A közepes méretű, 30 és 100 milliárd közötti forgalmat lebonyolító kutak sem jártak jól, nekik ugyanis az eddigi 1 helyett szintén 3% - azaz háromszoros - lesz a sarc mértéke.
Nem mindenki jár azonban rosszul az egységes mértékűvé tett adóval. A nagy nevek, mint a MOL, OMV, Shell és társaik, vagyis a 100 milliárdos nettó árbevétel feletti forgalmú társaságok eddig 4,5%-ot fizettek, 2024-től ők is 3%-ot fognak.
Azok a vállalkozások, melyek 500 millió forint alatti éves üzletet generáltak, továbbra is enélkül az adónem nélkül működhetnek majd. Ez lényegében a legkisebb, családi töltőállomásokra lesz érvényes, tehát a rajtuk kívül mindenki egységesen 3 százalékos különadóval számolhat jövőre.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint az intézkedésnek akár árcsökkentő hatása is lehet a kutakon, mivel a piaci árak szintjét a legnagyobb piaci szereplők határozzák meg, így, ha az ő költségeik csökkennek, annak akár az is lehet a hatása, hogy csökkentik az áraikat. Más kérdés, hogy közben a kisebb szereplőket igen negatívan érinti a változtatás, hisz az alacsonyabb bevételből eddig kevesebbet is adtak az államnak, mostantól azonban 500 millió forint felett mindegy lesz a bevételük mértéke, arányosan annyit fizetnek majd, mint a nagyok.
Grád Ottó szerint a kiskereskedelmi különadó eddig a jelentős, sávos különbségek miatt versenyjogi szempontból aggályos volt, jövő évtől viszont egységesebb adóterhek mellett lehet majd működni a piacon. A hazai kiskereskedelemben eladott üzemanyagokból MÁSZ-tagok értékesítik a benzin 75 százalékát és a gázolaj kétharmadát.
Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint a Magyarországon mintegy 2000 közforgalmi benzinkútból nagyjából 700 kis töltőállomás van, és jelentős részük esik abba a sávba, ahol 0,15-ről 3%-ra nő a különadó a jövő évtől. Ez az a magánkutas szektor, mely vidéken elég jelentős forgalmat bonyolít a lakosság körében. Ezek a töltőállomások alacsonyabb költséggel dolgoztak, így nyílt csak lehetőségük olcsóbban kínálni az üzemanyagot.
Bujdos szerint az az öt, vagy néhány esetben tíz forinttal alacsonyabb ár kellett nekik ahhoz, hogy a vevőkörüket megtartsák. Ezzel a változtatással ezt a lehetőséget teljes egészében elveszik tőlük, mert az így jelentkező körülbelül 20 forintos literenkénti adóemelést nem fogják tudni kigazdálkodni. A nagy társaságoknak viszont a csökkenő teher miatt a mostaninál kisebb árrés is elég lesz ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Ez a jövő évi brutális jövedéki adóemelés mellett nem minden autósnak jó hír, hisz a frekventáltabb helyeken vagy további áremelés várható, vagy bezáró állomásokra számíthatnak.
