A Magyar Közlönyben megjelent rendelet kimondja, hogy szeptember végétől minden magyarországi töltőállomáson fel kell tüntetni azt, hogy az adott üzemanyagfajtából mennyibe kerül 100 kilométernyi út megtétele, tehát a fajlagos üzemanyag-költségek összehasonlítása kötelezővé válik a töltőállomás-üzemeltetők számára.

A kútoszlopoknál vagy az üzemanyagtöltő állomást kiszolgáló kereskedelmi egység területén kell feltüntetni azt, hogy 100 kilométernyi út megtétele a különböző üzemanyagokkal mennyibe kerül. Az átlagos fogyasztást minden negyedév végén frissíteni kell, tehát az nem követi az üzemanyagár-változásokat. A rendelet szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett fogyasztási norma szerinti - üzemanyag költségelszámolással kapcsolatosan alkalmazandó - üzemanyagárakat kell figyelembe venni.

Kútoszlop

A 100 kilométerre jutó üzemanyagköltség kiszámítása során a fajlagos fogyasztást kell megszorozni az adott üzemanyag egységárával. A fajlagos fogyasztást is közli a rendelet, ez a következő:

  • autógáz (LPG) esetén: 8,10 l/100 km;
  • benzin esetén: 6,33 l/100 km;
  • dízelgázolaj esetén: 5,06 l/100 km;
  • elektromos áram esetén: 17,13 kWh/100 km.

A perc alapú vagy vegyes díjszabást alkalmazó elektromos töltőoszlopok esetében érdekessé válik a dolog, hiszen az, hogy egy töltőoszlop maximális teljesítménye 50 kW, nem jelenti azt, hogy az autónk képes is felvenni ezt a teljesítményt, ráadásul egy konkrét töltés teljesítménye függ a töltési tartománytól is, hívta fel a figyelmet a villanyautosok.hu.

Nem mellékesen az egyéb tarifák (pl. havi előfizetési díj, kedvezményes perc vagy kWh díj, kedvező éjszakai töltési díjcsomag) is bekavarhatnak, a jogszabály megalkotója viszont ezekre az eshetőségekre is gondolt. A rendelet egyik bekezdése így rendelkezik:

„Az üzemanyagtöltő állomás elektromos töltőpontja tekintetében az elérhető legalacsonyabb elektromobilitás szolgáltatási díjat kell alkalmazni az 1. mellékletben előírt módszertan alapján.”

Elektromos töltőpont

Az 1. melléklet a 17,13 kWh/100 km átlagos referenciafogyasztás mellett azt is meghatározza, hogy az „azonos márkanév, megjelenés, arculat használatával értékesítő üzemanyagtöltő állomáshálózatba tartozó elektromos töltőállomás üzemeltetője az elektromobilitási szolgáltatás esetében választása szerint a legalacsonyabb elektromobilitási szolgáltatási díjat a megelőző negyedévben a hálózat egészében alkalmazott legalacsonyabb elektromobilitási szolgáltatási díjak átlagolásával is meghatározhatja.”

Amennyiben egy szolgáltató AC töltőoszlopokat és DC töltőket is üzemeltet, akkor teljesen jogos, hogy a kétféle oszlop árképzése eltérő. Az egy hálózatba tartozó töltőoszlopok átlagárát alkalmazva azonban az előbbire a valósnál lényegesen magasabb, az utóbbira pedig lényegesen alacsonyabb árat kell majd kiírni.

További problémaforrás, hogy amennyiben egy elektromobilitás szolgáltatónak az általa kínált legalacsonyabb ár alapján kell feltüntetni 100 km üzemanyag-költségét, akkor a gyakorlatban egy lassan tölthető autó tulajdonosa a töltőoszlopon feltüntetett referencia értékhez viszonyítva akár többszörös árat is fizethet.