Amerikából jöttem, de mégsem: Honda Civic 1.5 VTEC Turbo 4D CVT Executive (2020) – Teszt + Videó

Közzétéve:
2020-06-13, 11:00

Híres mesterségem címere: az emberek megtévesztése.

A Honda Civic, illetve annak szedán változata több szempontból is megtévesztő lehet. Na de, nem lövöm le a poént már rögtön az elején, nem ám! Mindenekelőtt fontos felemlegetni a mára ikonná vált modell múltját, hiszen máskülönben sosem jutnék el a cikkemnek ahhoz a részéhez, ahol kifejtem, miért is olyan megtévesztő a tizedik generációs, ráncfelvarrott négyajtós változat. Minden az 1970-es évek elején kezdődött, hol máshol, mint a felkelő nap országában, Japánban. Egészen pontosan 1972-ben, amikor is bemutatkozott a kétajtós modell, amit az év szeptemberében már rögtön egy háromajtós hatchback kivitel követett. A Civicek jellegzetessége mindig is a tágas beltér és az üzemanyag-hatékonyság volt, nem beszélve arról, hogy a kortárs járműveknél, illetve a konkurenciánál lényegesen környezettudatosabb volt. Ma már szinte nincsen olyan szegmens, amelyikben ne lenne jelen a Civic. Nyilvánvalóan túlzok, mivel szabadidő-autót még nem csináltak belőle, ám azon se lepődnék meg, ha a Honda a jövőben egy olyan sajtóanyagot hozna le, amiben a Civic városi terepjáró megszületését firtatja. A ’80-as évek közepe-vége fele robbant be a Civic négyajtós, de nem fastback, hanem szedán változata. Nálam a legfrissebb, tizedik generációs négyajtós járt teszten, mely nemrégiben átesett egy faceliften.

Honda Civic – a tengerentúli adottságok megtestesítője

Akármerre császkáltam, mászkáltam tesztautómmal a városban, vagy városon kívül, szinte nem volt olyan ember, akinek ne az lett volna az első kérdése hozzám, hogy az autó amerikai modell-e. Elmosolyodtam, majd miután ez már a sokadik ilyen jellegű kérdés volt, egyből rávágtam, hogy nem. A csavar a történetben valójában ott van, hogy részben ténylegesen amerikai a modell, tudniillik a tizedik generációs Civic a Honda egy újonnan kifejlesztett globális platformjára épül, ami azt jelenti, hogy kontinenstől függetlenül a Civic az Civic. Persze a kupé az kivétel és én borzasztóan sajnálom, hogy mi nem kaptunk belőle, hiszen eszméletlenül jól néz ki.

Visszatérve a tesztalanyomhoz, mikor megtudtam, hogy a négyajtós lépcsőshátú kerül hozzám és nem az ötajtós hatchback, kissé elszomorodtam, ugyanis nekem előbbi a nagy álmom. Tulajdonképpen egy Type R a még távolabbi álmom, de tény, hogy ahhoz a legközelebb, bizony az ötajtós áll. Tesztautóm gyönyörű, úgynevezett Carnelian Red árnyalatban pompázott, amiben meglátásom szerint fehér és kék csillámok is voltak. Azok tettek róla, hogy az autó más és más fényben, újabb és újabb árnyalatokat mutathasson meg magán és kellőképpen ámulatba ejtsen. A ráncfelvarrás során főként az orrészen módosítgattak ezt-azt: a korábbi krómelemet a lámpák fölött feketére színezett műanyag váltotta fel, így már könnyebben összetéveszthető az ötajtóssal, melynek esetében ez a betét mindig is fekete volt. A ködlámpa körül letisztultabb lett a környezet, a korábbi halogén fényszórók helyett szériafelszereltség lett a LED-es. Számomra még mindig hihetetlen, hogy az autó mindössze 1 300 kilót nyom kialakítása és picivel több mint 4,6 méteres hossza ellenére. A 17 colos könnyűfém felnik passzolnak a jármű adottságaihoz.

Honda Civic - hozza az elvárt minőséget és színvonalat

A négyajtós Civicbe huppanva kissé versenyautós érzet fogad, ugyanis annyira mélyen lehet ülni benne. Én személy szerint ezt nem hátrányként éltem meg, sőt. A legmagasabb felszereltségben a vezetőoldali ülés elektromosan állítható. Az anyósülésről már korántsem mondhatók el ezek a pozitívumok, mivel nem elég, hogy manuálisan kell beállítani, nem lehet annyira „lepumpálni”, hogy egy cirka 2 méter magas embernek ne lógna ki a haja a napfénytetőn – merthogy szerencsére az is van. A lábtérrel sem elöl, sem hátul nem volt különösebben gondom, a velem utazóknak sem. A finom tapintású elefántcsont színű bőrülések fokozták az üzleties hangulatot és a minőségérzetet.

Hatalmas pozitívum volt számomra, hogy a vásárlói igények, kérések kielégítése képpen az infotainment rendszerre ismét visszakerültek a mechanikus gombocskák, így sok mindent tapizás nélkül is be lehet állítani, többek közt a klímát is, viszont annak erősségét már az érintőképernyőn kell kezelni. A fejegységnek néha kell egy kis gondolkodási idő, néha kicsit összezavarodik, de én például pont egy ilyen „laggnál” figyeltem fel arra, hogy milyen nyugodtságot áraszt magából a gyárilag beállított háttérkép. Kifejezetten tetszett. Az információs rendszer képes továbbá az Apple Carplay és az Android Auto kapcsolat kiépítésére is. A Bluetooth kapcsolat az autó és az okostelefon közt másodperceken belül létrejön.

Bár nyár van, így ülésfűtésre nem volt szükség, de pozitívumként szolgált, hogy a hátsó ülésen utazók is külön gombokat kaptak annak vezérlésére. Rengeteg, rengeteg tárolóhely veszi körül a személyeket, a csomagtartó is hatalmas, 519 liter. A hátsó ülések ugyan dönthetők, de miután meghúztad a kallantyút még nem ért véget a torna, oda kell sétálnod valamelyik hátsó ajtóhoz és a saját kezeiddel lehajtani azokat. Amikor jobban bepillantottam a csomagtartóba egy pillanatra megijedtem, mert nem volt burkolat a csomagtér tetején, én pedig azt hittem nálam veszett el, majd rá kellett jönnöm, hogy azt bizony a gyárban spórolták le róla. Hogy miért, azt nem értem, nem kúszott volna fel az autó súlya 1 500 kilóra. Nem tudom mi történhetett a kalaptartón található hangszórókkal, vagy milyen elemet helyeztek ott rossz helyre, de eléggé zavaró volt, hogy még csak közepes hangossággal sem tudtam úgy zenét hallgatni, hogy ne rezonált volna be valami. Az indukciós telefontöltőnek jár a piros pont, hiszen a vaskos műanyag tokban is töltötte a telefonomat. Ha négyajtós Civicet vennék, mindenképpen az Executive felszereltség mellett döntenék!

Honda Civic – végre beérett a CVT

A motortérnél deja vu-m volt, nekem az is kicsit befejezetlennek tűnt. Ott található a négyhengeres, 1,5 literes turbós VTEC motor, ami a négyajtós Civic esetében 182 lóerős és 220 newtonméter nyomatékot ad le. Szeretem a VTEC motor kerepelését, viszont a beltérben már nem lehetett hallani, annyira profi volt a szigetelés. Fogyasztási adatok tekintetében magamat nem mondanám mérvadónak, de esküszöm, hogy megpróbáltam. 8,2 literes átlagfogyasztással hoztam el az autót, amit ugyan sikerült felvinnem 8,7-re attól tartva, hogy esetleg kiakad a fogyasztásmérő, de büszkén árulom el, hogy végezetül 8,0 liter alatt búcsúztam el a szépségtől. Ezzel az erőforrással 8,1 másodperc alatt van százon a négyajtós Civic, ami kifejezetten jó értéknek számít főként, hogy nem gyorsulási versenyekre járunk ugyebár egy ilyen autóval. Emelem kalapom a fokozatmentes CVT váltó felett, a Toyota CH-R-ben egy-két évvel ezelőtt azt hittem, hogy elsírom magam. A japánoknak mára sikerült kellően finomra hangolniuk az erőátviteli rendszert, ami így már szinte észrevétlenül teszi a dolgát.

Honda Civic – könnyed és légies

Ez mind igaz, nem ámítás. A magyar utak nem éppen jó állapotukról és minőségükről híresek, pontosan ezért gurultam el olyan szakaszokra a tesztautóval, ahol az én autóimban ülve mindig imádkozom, hogy ne hagyjam el az egyik kerekemet, vagy bármelyik alkatrészt. Óriási meglepődésemre egyik ilyen útszakasz sem kottyant meg neki, mintha azt sugallta volna felém a jármű, hogy „rajtam ugyan nem fogsz ki, anyuci!”

Honda Civic ár és összegezve

Kezdetben nem voltam elájulva a gondolattól, hogy a négyajtós Civicet kapom meg tesztre, de minden a visszájára fordult, amint a volán mögé ültem. A hatfokozatú manuális és CVT váltóval rendelhető Civic 1,5 literes, négyhengeres, turbós motorja rendkívül hatékony, 182 lóerős és 220 newtonméter forgatónyomatékot ad le. A gyári adatokra rácáfolva nálam a 6,4 literes álom átlagfogyasztás nem valósult meg, viszont jócskán 8 liter alatt tudtam tartani (a pályát szereti). A futóművön nem változtattak az autó orrészével és a szórakoztató rendszerével ellentétben, úgyhogy az utazás közben is hozza a megszokott komfortot. Az alap Elegance NAVI felszereltség felett az Executive áll, tesztautóm jelen árfolyam szerinti ára: 9 300 000 forint. A metálfényért 185 000 forint felárat számolnak fel, az egyéb kiegészítőkért pedig 40 ezer forintot kérnek a kereskedésekben. Az Executive felszereltség többek közt napfénytetőt, tíz hangszórót, vezeték nélküli telefontöltőt, kulcsnélküli ajtónyitást és indítást, bőrkárpitot és holttérfigyelő rendszert kínál az Elegance felszereltségen túl.

Honda Civic 1,5 VTEC Turbo 4D CVT Executive (2020)

  • Lökettérfogat: 1498 cm3
  • Hengerek/szelepek: 4/16
  • Teljesítmény: 182 LE / 6 000 RPM
  • Forgatónyomaték: 220 Nm / 1 700 – 5 500 RPM
  • Hossz./szél./mag.: 4 648/1 799/1 416 mm
  • Tengelytáv: 2 698 mm
  • Saját tömeg: 1 300 kg
  • Országúti fogyasztás: 6,7 l / 100 km
  • Városi fogyasztás: 7,3 l / 100 km
  • Vegyes fogyasztás: 6,4 l /100 km
  • Tesztfogyasztás: 7,8 l /100 km
  • Végsebesség: 200 km/h
  • 0-100: 8,1 s

Kapcsolódó írások

Csepp motor, óriás élvezet: Honda Civic - Teszt
2017. november 10.
Az új Honda Civicet éppúgy szeretni lehet, mint elődjeit: a 10. generáció kivételes külsőbe csomagolva kínál költséghatékony turbómotorokat és páratlan vezetési élményt
Ronny Urland Honda motoros Trabant 601S-je
2019. október 09.
Az európai hegyi felfutó sorozaton pirított a Honda motoros Trabant.

További hírek