Dashcam felvétel: bizonyíték vagy jogsértés?

Közzétéve:
2021-04-03, 09:50

A fedélzeti kamera használata kétélű fegyver lehet.

Az autókban elhelyezhető fedélzeti kamerák felvételei sok helyzetben perdöntő bizonyítékként szolgálhatnak, és szinte minden esetben az autó birtokosának hasznára válnak. Azonban felmerül egy másik szempontja is a kamerafelvételek felhasználásának. Mi a helyzet, ha a rendszám látható módon kerül közzétételre az interneten, illetve más-e a kérdés megítélése, ha a rendszám ugyan nem látható, de egyéb körülmények miatt beazonosítható az autó, és így annak tulajdonosa is? Cikkünkben a kérdéssel kapcsolatos adatvédelmi vetületet mutatjuk be a das.hu jogászának segítségével.

via GIPHY

Mi alapján azonosítható valaki egyértelműen? Mit mond a törvény?

A kérdések kapcsán elsősorban tisztázni érdemes, hogy személyes adatnak minősül az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján felismerhető.

Fontos, hogy amennyiben valaki azzal szembesül, hogy autójáról egy másik személy közzétett egy videófelvételt, a jogi igényérvényesítés lehetősége és sikere attól függ, hogy a kérdéses felvétel vizsgálata alapján az autó birtokosa, tulajdonosa, tehát a természetes személy beazonosítható-e. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásai, valamint a bírói gyakorlat értelmében is lényeges tétel, hogy a természetes személy (ember) azonosíthatósága olyan küszöbfeltétel, amely meghatározza, hogy egy kérdéses információ személyes adatnak minősül-e. A Hatóság több alkalommal kimondta, hogy az azonosíthatóság fogalmát kiterjesztően kell értelmezni, azaz az információ személyes adat jellege nem függ az azt megismerő szubjektív adattartalmától, így irreleváns az, hogy az adatkezelő megfelelő egyéb ismeretek birtokában saját maga képes-e az érintett azonosítására.

A Hatóság számos döntéséből és ajánlásából egyértelműen megállapítható, hogy egy rendszám alapján az érintett közvetett módon azonosítható, így egy gépjármű rendszáma személyes adatnak minősül, ezért felhasználása során a személyes adatok védelméhez fűződő jogot tiszteletben kell tartani. Ennek értelmében a rendszámot tartalmazó autós kamerával készült videófelvételnek az engedély nélkül történő közzététele bizony alkalmas lehet arra, hogy a bíróság adott esetben, az összes bizonyíték mérlegelésétől függően megállapítsa a személyiségi jogsértést.


Tehát a rendszámot mindenképpen ki kell takarni

Elegendő a rendszámtáblát kitakarni?

Mi a helyzet azonban azokkal a fedélzeti kamera felvételekkel, amelyeken a rendszámtábla ugyan nem látszik, de a kérdéses autó egyéb megkülönböztető tulajdonságai, jellemzői kivehetők? Egy ilyen eset természetesen a konkrét körülmények részletes vizsgálata alapján ítélhető meg, azonban az alábbi szempontokat mindenképp szem előtt kell tartani.

A korábbi Adatvédelmi Irányelv alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport egy véleményében rámutatott, hogy az érintett azonosíthatóságát nemcsak egyedi, csak az adott személyhez köthető információk tehetik lehetővé. Azokban az esetekben ugyanis, ahol a hozzáférhető azonosítók kiterjedése első látásra nem teszi senki számára lehetővé az adott személy kiválasztását, attól még e személy azonosítható lehet. Ez akkor lehetséges, ha az említett információ más információkkal összekapcsolva az egyén másoktól megkülönböztethetővé teszi. Mindezek alapján tehát azok a felvételek, amelyeken rendszám nem szerepel, akár minősülhetnek személyes adatnak is, ha tartalmaznak olyan információt, ami alapján az érintett személy akár közvetett, akár közvetlen módon, de másoktól egyértelműen megkülönböztethető módon beazonosítható.

Szintén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mondta ki egy ajánlásában, hogy az ilyen felvételek bizonyos esetekben személyes adatnak tekintendők, ugyanis más információkkal együtt már személyes adat lehet a rossz minőségű felvételen látható gépjármű is. Így például, ha a rendőrség tisztában van azzal, hogy egy bűncselekmény elkövetője milyen színű és típusú gépjárművel, milyen útvonalon haladt, akkor a rendőrség adatkezelése vonatkozásban még a rosszabb felvételek is bűnügyi személyes adatok lesznek.


Itt pedig tudni fogjuk, kiről van szó

Mi a konklúzió?

Mindezek értelmében, ha a rendszámtáblán kívül olyan információk vannak egy felvételen, amelyek alkalmasak egy érintett természetes személy közvetett vagy közvetlen módon történő beazonosítására, az engedély nélküli közzététel alkalmas lehet a személyiségi jogok megsértésére. Így a személyiségi jogsérelem okán az általános szabályok szerint, tehát megállapodás hiányában peres eljárásban van helye az igényérvényesítésnek. Egy peres eljárásban értelemszerűen tudni kell azt igazolni, hogy a felvételen látható jellemzők miért alkalmasak az érintett személy beazonosítására. Az, hogy egy konkrét kamerafelvétel valóban tartalmaz-e ilyen információkat, így a személyiségi jogsérelem fennáll-e, a konkrét eset összes körülményének gondos vizsgálata mellett állapítható meg.

dr. Varga Júlia

Az autós világ friss híreiért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorát!

Kapcsolódó írások

Ideges ember
2020. november 15.
Egy délután alatt híres lettem, pedig nem akartam.
Fedélzeti kamera használat közben
2020. november 22.
A jogszabály nem tiltja a dashcam használatát, viszont nem árt tisztában lenni néhány dologgal.

További hírek