Amennyiben behatóan ismerjük a KRESZ-t, közlekedésünk során szabályosan és a kihelyezett jelzőtábláknak megfelelően vezetünk, úgy teljesen joggal gondoljuk, hogy kellemetlen meglepetésekre nem kell számítanunk.
Olvasónk az alábbi képet juttatta el hozzánk azzal, hogy helyszíni bírságot kapott gépjárműve leparkolását követően, cikkünkben olvasónk esetét járjuk körbe.
Az olvasó vitatta a bírság jogosságát, álláspontja szerint a bal oldalt elhelyezett Megállni tilos tábla a KRESZ alapján csak az út bal oldalára vonatkozik. Ő pedig az út jobb oldalán parkolt.
Mikor parkolunk szabályosan?
Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 40. § (1) bekezdése alapján járművel megállni - ha közúti jelzésből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Egyirányú forgalmi útnál más a helyzet, ott figyelnünk kell a mellettünk maradó helyre is. Tekintettel arra, hogy forgalmi rendváltozás miatt a kérdéses út kétirányú, abból indulunk ki, hogy a menetirány szerinti oldalon parkolhatunk szabályosan.
A KRESZ ugyanakkor azt is kimondja, hogy tilos megállni útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik. Jelen helyzetben, amennyiben a kereszteződéstől számított 5 méteren belül állunk meg, a KRESZ szerint veszélyeztetjük a közlekedésben résztvevők személy- és vagyonbiztonságát. Ebben az esetben a szabálysértés megállapítható.
Parkolás járdán
A képet alaposan megvizsgálva feltűnő, hogy az út mindkét széle más burkolatot kapott, mint az út közepén lerakott térkő. Felmerül a kérdés, hogy az út jobb széle az eltérő mintázatú térkő miatt járdának minősül-e? Főszabály szerint járdán nem állhatunk meg, csak ha a KRESZ-ben megállapított négy feltételnek egyaránt megfelel a parkolásunk.
Nézzük meg a járda fogalmát a KRESZ-ben. Járda az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része. Ezen a ponton segítségül kell hívjuk az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletet is. Fogalommagyarázatában a járda az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. Ez a rész tehát megegyezik a KRESZ-ben támasztott követelménnyel.
Fenti rendelet azonban azt is kimondja, hogy a járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. Útburkolati jel a járda és az úttest elválasztására nem elegendő. Ezen szabályra tekintettel, álláspontunk szerint a kérdéses útszakasz széle nem minősül járdának, így szabálysértés járdán megállás címen nem jöhet szóba.
Megállni tilos jelzőtábla
A megállni tilos jelzőtábla egyértelműen azt jelzi, hogy az adott útszakaszon tilos megállni. A KRESZ 10. § (3) bekezdése alapján a jelzőtáblákat az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. Ehelyütt azonban kivételt is tesz a jogszabály: a megállási tilalmat jelző táblát ugyanis az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték; az érintett út bal oldalára helyezték el a jelzőtáblát esetünkben.
A KRESZ azt is kimondja, hogy a jelzőtábla jelzése a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik. A Kúria egyik ítéletében megállapította, hogy ezen szabály nem tartalmaz olyan előírást, hogy a jelzőtábla hátuljával szemben közlekedő járműre is vonatkozna a megállási tilalom. Nem hivatkozhatna tehát a hatóság arra, hogy az út másik oldala felőli behajtásnál is ugyanúgy az út bal oldalán van elhelyezve jelzőtábla: azt a másik oldalról behajtó vezetőnek nem kell ismernie, nem is várható el tőle, hogy ismerje.
Jöhet a bírság?!
Fentieket összefoglalva, a képen látható útszakaszon, a KRESZ 10. § (6) bekezdése értelmében a megállni tilos jelzőtábla hatálya az út bal oldalára terjed ki, azt ott helyezték el. Amennyiben az útkezelő szándéka az út teljes szakaszára vonatkozó megállási tilalomra irányult, úgy álláspontunk szerint legalább a jobb oldalon, vagy mindkét oldalon jelzőtáblát kellett volna elhelyeznie.
Mivel kétirányú útról van szó forgalmi rendváltozást követően, főszabály szerint csak a menetiránnyal megegyező oldalon parkolhatunk szabályosan, az út bal oldalán nem. A jelzőtáblát a KRESZ-nek megfelelően kell értelmezni, így ha a táblát kirakó személy szándéka a jobb oldali parkolás tiltása volt, nem állja meg a helyét olyan érv, hogy a bal oldalon amúgy se lehetne szabályosan parkolni, így a bal oldalon kihelyezett jelzőtábla kizárásos alapon a jobb oldali parkolás tilalmát mondja ki. Ilyen analógiával egyik hatóság sem élhet.
Jogsértő eljárás esetén lehetőségünk van jogorvoslattal élni. Amennyiben hasonló esetben helyszíni bírsággal illetnek minket és azt nem tartjuk jogszerűnek, úgy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kérhetjük a helyszíni bírságot kiszabó szervtől vagy személytől, a döntéstől számított harminc napon belül.
D.A.S. Jogszerviz
Kiegészítés: nem tudjuk, a helyszíni bírságot milyen szabálysértésre adták (azt feltüntetik a bírságon), illetve hogy a kocsi betartotta-e az ötméteres távolságot a kereszteződéstől
