Olvasónk az alábbi kérdéssel keresett meg minket.

„Álltam a piros lápmánál és jött egy mentő szirénázva. Hogy el tudjam engedni, bele kellett mennem a pirosba. A kereszteződésen nem mentem át, csak előrébb kellett mentem, hogy félre tudjak húzódni.
Ilyen esetben is büntethetnek? Csekket még nem kaptam.”

A jogi helyzet pontos értelmezésében segítségünkre van dr. Krizsán Zoltán, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogásza.

Két fontos KRESZ szabály szegeződik egymásnak ebben a szituációban. Egyrészt a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szembeni magatartási szabályok, másrészt a piros jelzőlámpán való áthaladás tilalma.

A KRESZ előírja, hogy minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását lehetővé kell tenni félrehúzódással, vagy a szükséghez képest megállással. Ennél többet nem ír, de az biztos, hogy a szabályt a többi rendelkezéssel és a jogszabály céljával együtt kell értelmezni. A jogszabály célja alatt arra gondolok, hogy a KRESZ a közúti közlekedés során a személy- és vagyonbiztonságot egységesen biztosítja, és a szabályokat kikényszerítse a forgalomban résztvevőktől. A félrehúzódással vagy a megállással semmiképpen ne okozzunk balesetet vagy kárt, ugyanakkor az egyéb szabálysértések elkövetése alól sem fogunk mentesülni főszabály szerint.

A másik szabály az érintett esetben az, hogy a kör alakú piros fényjelzésű lámpánál meg kell állni. Az olvasó esetében ezt a két szabályt kell mérlegelni, de álláspontom szerint az adott helyzet körülményeit is értékelni kell. Egy szükséghelyzetről van szó, ugyanis egyrészt a KRESZ a félrehúzódást előírja – azt viszont nem, hogy ennek teljesítése során mi az a határ, ami még belefér. Pl. a piros lámpán áthajtás, vagy zebra előtt/zebrán történő félrehúzódás és megállás.

Piros lámpa
Piros fényjelzésű lámpánál meg kell állni, de az adott helyzet körülményeit is értékelni kell | Fotó: Pixabay

Az olvasó jelezte, hogy a kereszteződésbe nem hajtott be, csak túlment a piros lámpán és valószínűleg a lámpa előtti felfestett jelzésen is. Ezzel ő megszegi a közúti közlekedési szabályokat, objektíven nézve tehát nincsen akadálya annak, hogy bírságot kapjon. Itt viszont bejön az, hogy ha az olvasó máshogy nem tudta biztosítani a mentő haladását, és akadályozta volna a menőautó útját, azzal is megszegi a közlekedési szabályokat. Ez sakk-matt?

Nem mindennapi eset az olvasó kérdése, ahogy említettem, az eset körülményeinek igenis jelentősége lesz. Tapasztalatom alapján a közlekedési hatóság nem ezekre az esetekre helyezi ki a figyelmét. Azért nem, mert a hatóság is tisztában van a nyers jogszabályon felül a gyakorlattal. Ha párhuzamként behozzuk a nagyvárosok példáját, ahol rendszeresek a forgalmi dugók, rendszeresen előfordul, hogy több autó még a zöldön áthalad, de a kereszteződésből a többi autó miatt nem jut túl, benne ragad. Kvázi a dugó velejárója a torlódás és a cikázás, ezek mind kisebb szabályszegéseknek minősülnek, mégsem tipikus, hogy eljárás indulna a sofőrökkel szemben.

Ennek ellenére az elvi lehetősége nem kizárt, hogy a piros lámpán áthajtás miatt eljárás alá vonják a sofőrt. Amennyiben helyszíni bírságot nem kapott az olvasó, utólag közigazgatási bírságot még mindig kiszabhatnak, azt megtámadni a fenti érvvel lehetne, azaz hogy a szirénázó mentő végett nem volt más lehetőség a haladás biztosítására, mint körültekintően és biztonságosan belehajtani a piros lámpába. Ettől függetlenül, a személy- és vagyonbiztonságot semmiképpen sem veszélyeztethetjük közvetlenül, ez a jogszabályból következik.

Nem lehet elégszer mantrázni, hogy legjobb a körültekintő és megfontolt magatartás a vezetés során. Ha időben észlelni tudjuk, hogy honnan jön és merre tart a szirénázó autó, könnyebben tudunk döntést hozni, hogy merre húzódjunk le vagy milyen manővert válasszunk.

dr. Krizsán Zoltán
D.A.S. Jogszerviz

Nyitókép: Pixabay