Sajnos előfordul, amikor egy sofőr elveszti a józan ítélőképességét, az alábbi eset erre tökéletes példa.
Hosszú ideje dolgozzuk fel jogi szakértő bevonásával az olvasói megkereséseket. Mikor már azt hinnénk, hogy nagyjából valamennyi közlekedési szituációt érintettünk, mindig érkeznek „meglepetés” témák és szomorú történetek, a címben szereplő kérdés is ebbe a körbe tartozik. Tekintettel arra, hogy sajnos életszerű helyzetről van szó – azt nem tudjuk, hogy az eset valójában megtörtént-e –, a D.A.S. Jogszerviz jogász munkatársa fogja elemezni ezt az esetet is.
Már a fenti helyzet első olvasásakor is számtalan kérdés felmerül bennünk: elsősorban az erkölcsi, emberi része a történetnek, és hogy bárki lehet tanúja, ne adj’ Isten részese egy ilyen szituációnak. Másodsorban, jogászként akaratlanul is azon kezdünk el gondolkozni, hogy milyen jogi következményekkel néznek szembe az érintettek.
Mint a legtöbb közlekedési kérdésnél, most is a KRESZ-hez nyúlunk vissza: vizsgáljuk meg, hogy mire való a leállósáv, mik a használat szabályai. A KRESZ a leállósáv fogalmat az autópálya és autóút esetén alkalmazza. Egyértelmű a szabály: tilos a leállósávon megállni vagy várakozni.
Kivételt képeznek a KRESZ-ben tételesen felsorolt gépjárművek, pl. a műszaki meghibásodás miatt a továbbhaladásra képtelen, vagy a forgalmat ellenőrző, útfenntartást végző jármű. A leállósávon haladást pedig szintén CSAK a felsorolt járművekre korlátozza és engedi meg a jogszabály.
A jogosulatlan megállás szabálysértést valósít meg és szabálysértési bírságot von maga után (20-40 ezer forint). A leállósávon haladás (tehát a sáv jogosulatlan igénybevétele) pedig közigazgatási szabályszegést valósít meg. Objektív felelősségről van szó, ahol nem számít a gépjárművet vezető személy, a bírság mértéke 100 ezer forint. Hozzátesszük, a jogszabály külön eljárásban intézi azt, amikor az üzembentartó személyére fény derül, de ez a bírság mértékén nem változtat.
Az olvasói megkeresésből a másik vizsgálandó magatartás a kamionosé (természetesen bármilyen más gépjármű is szóba jöhet), aki ráhúzta a kormányt a másik sávon haladóra. Valószínűleg azért, mert szabálytalanságot követett el a másik, és ezzel fejezett ki nemtetsző jelzést a magatartására.
Szögezzük le, a közlekedésben résztvevőknek sem joguk, sem kötelezettségük rendőrt játszani, az a hatóság feladata! Már csak azért sem, mert ha ezzel veszélyeztetik a közlekedést vagy másokat, úgy saját maguk is bajba keverednek, függetlenül attól, hogy egyébként tényleg szabálytalanul közlekedett a másik jármű, vagy a bosszúvágy vezérli a sofőrt.
A manőver egyértelműen veszélyezteti nemcsak a közlekedést, de közvetlenül mások életét és testi épségét is. Ezen utóbbi feltétel miatt felmerül a közúti veszélyeztetés bűncselekmény gyanúja ebben az esetben. A büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet ilyenkor.
Nem kizárt egyébként az sem, hogy a leállósávon haladó vezető is közvetlenül veszélyezteti mások testi épségét vagy életét. Ebben az esetben azonban a bűncselekmény a rendőrség értékelése szerint valószínűleg elnyeli a közigazgatási szabályszegést és nem fognak érte külön bírságot kiszabni, hanem a bűncselekmény keretein belül vizsgálják azt, hogy a közúti veszélyeztetés mellett egyébként még a leállósávon is jogosulatlanul haladt a jármű. Ezt a magatartást a közlekedésre (és a társadalomra) veszélyesség, valamint a büntetési tétel kiszabása keretében fogják értékelni.
Összegezve, a két sofőr magatartása egyenként vizsgálandó. Mindkettő manővernek hatása van vagy lehet a másik gépjárműre, valamint a közlekedésben részt vevő egyéb vezetőkre gyakorolt hatást is vizsgálni kell. Meg kell állapítanunk ugyanakkor, hogy erre a közlekedési szituációra sem lehet azt mondani, hogy fekete-fehér, és azt sem, hogy valamelyik magatartás súlyosabb szabályszegést valósítana meg.
Amennyiben a leállósávon közlekedő „csak” ezt a szabályszegést követte el, úgy a közúti veszélyeztetést megvalósító kamionos bűncselekménye súlyosabb kategória lesz, de ez az eset összes körülménye alapján lesz megállapítható.
