Más autóját vezettem írásbeli megállapodás nélkül, megbüntethet a rendőr?

Szabolcs nevű olvasónk autószerelőként dolgozik. A javítás után elvitte egy próbaútra az autót, sikerült is „belevezetnie” egy rendőri igazoltatásba. Forgalmi engedély ide vagy oda az új szabályok alapján, a rendőrnek nem tetszett, hogy nem Szabolcs a tulajdonos vagy az üzembentartó, szerződés pedig nem volt nála, amiben bizonyíthatta volna a jogos használatot, vagy hogy a tulajdonos a hozzájárulását adja neki az autó vezetéséhez.

Ennek a helyzetnek a jogi körülményeit vizsgáljuk dr. Krizsán Zoltán jogásszal. Szabolcs megkereséséből sajnos nem tudjuk meg azt, hogy elengedte-e őt végül a rendőr, vagy eljárást indítottak ellene. Nem tudjuk továbbá azt sem, hogy a kölcsönszerződés hiányán kívül kifogásolt-e mást is a rendőr. 

Ezeknek azért lesz jelentősége, mert alaphelyzetben nincsen jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy egy írásbeli kölcsönszerződést kell kötni az autó átadásakor. Ennek ellenére sok portálon olvasható és a jogászok is azt ajánlják, hogy a „mindent írásban” szemlélet betartásával lehet kivédeni nem várt meglepetéseket, és ez független attól, hogy csak egy próbaútról van szó, vagy az autó tartós használatbavételéről. Biztosítás megkötésénél vagy banki hitel felvételénél pedig a szerződés írhatja elő a kölcsönbeadás körülményeit és a lepapírozás szükségességét. 

Szabolcs eseténél maradva, az igazoltatás során jogszerűen kérdezhet rá a rendőr arra, hogy ha nem tulajdonosként vagy üzembetartóként vezette a gépjárművet, akkor mivel tudja igazolni a használatot. Szabolcs leveléből nem ismert a történet vége és hogy milyen szankciót alkalmaztak ellene, de pl. a jogosítvány elvételével biztosan nem jár ez a helyzet (ellenkező esetben minden sofőrnél lenne mindig két-három szerződés, amit kitöltenek a kölcsönbevételkor). A rendőr pillanatok alatt ellenőrizheti, hogy körözés alatt áll-e a gépjármű, vagy bejelentették-e a lopást.  

Ha Szabolcs esetéhez hasonlóan nincsen semmilyen papírja sem a használatbavétel átengedéséről a sofőrnek, a beszélgetés a rendőrrel több irányba fordulhat. Ennél a pontnál be kell hozni azt, hogy jogszabály nem írja le pontosan, hogy ilyenkor miként kell eljárnia a rendőrnek.

A legegyszerűbb forgatókönyv az, hogy a rendőr nem foglalkozik ezzel – a rendszerből lekérdezi, hogy nem történt bűncselekmény bejelentése a gépjármű kapcsán, és vélelmezi, hogy a sofőr a tulajdonos tudtával használja az autót, így el is engedi őt az igazoltatás után, ha egyébként minden más is rendben van.

Másik eset lehet, hogy ha a vezetéknév vagy egyéb adatok alapján egyértelműen beazonosítható, hogy valamilyen egyenesági rokon vagy házastárs/élettárs vezeti az autót, a rendőr felhívja telefonon a gépjármű nyilvántartásban szereplő telefonszámot (ha meg van adva), így megbizonyosodhat a tulajdonostól a használatról. Ezt a lépést egyébként maga a sofőr is javasolhatja a rendőrnek. Ha szigorúbb a rendőr, nem kizárt, hogy oda is rendeli a tulajdonost a helyszínre. 

Az igazoltatást ezen kívül sok dolog árnyalhatja. A forgalmi engedély ugyan ott volt Szabolcsnál, de könnyen meglehet, hogy 

• az autót egyébként kivonták a forgalomból, vagy még nincs is volt forgalomba helyezve, és ún. P-rendszáma sincsen;
• nincsen rendszámtábla az autón; 
• olyan kategóriájú gépjárműről van szó, amiben fuvarlevél vezetése kötelező (mert pl. árufuvarozásra használják); 
• külföldi rendszámú autóról van szó és külföldi szabály előírja a kötelező írásbeli használatbavételi megállapodást.

Fenti esetekről lehet, hogy Szabolcs mint jóhiszemű autószerelő nem is tudott (a rendszámtábla hiányának viszont biztosan fel kell tűnnie), de sajnos a jog nem tudása nem mentesít. A fentiek megszegése szabályszegésnek minősül, és szabálysértési vagy közigazgatási eljárást indíthatnak a sofőr ellen. Nem ismert azonban olyan magyar jogszabály, amely önmagában a használatbavételi megállapodás hiányát kategorizálná szabályszegésként, ha egyébként minden más is rendben van. 

Elképzelhető, hogy helyszíni bírsággal éltek Szabolccsal szemben, itt mindenképpen tisztázni kell, hogy szabálysértési- vagy közigazgatási szabályszegési eljárásról van szó. Előbbi ugyanis „személyhez kötött”, tehát mindegy a gépjármű tulajdonosának személye, az aktuális sofőrt bírságolják.

Közigazgatási szabályszegésnél azonban objektív felelősség áll fenn, ezért Szabolcs esetében azt lehet mondani, hogy ha a helyszíni bírságot ő nem fogadja el, a rendőrség az eljárást a bejegyzett üzembentartóval/tulajdonossal szemben is meg tudja indítani. 

Összegezve Szabolcs esetét, nem kizárt sajnos, hogy helyszíni bírságot szabtak ki vagy eljárást indítottak az ügyben – első lépésként meg kell majd nézni, hogy Szabolccsal, vagy a tulajdonossal szemben! Második lépésben pedig vizsgálandó, hogy a rendőr „baja” valóban jogos és fennáll-e, a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztató átnézését követően pedig mérlegelendő, hogy megéri-e a kifogás vagy a panasz a rendőrségi eljárással szemben.