Szétszedték az autóm motorját a szervizben, de 3 hónapja nem hajlandók összerakni, mit tehetek?

„Sziasztok!

Tanácstalan vagyok, és segítséget kérek. Nyáron vásároltam egy 2007-es, 2,0 literes dízel Mitsubishi Outlandert. Egy hétre rá elvittem szerelőhöz, hogy bizonyos fordulat között beremeg a kormány és a kasztni is, illetve 80 km/óra fölött letilt a kocsi. Felújították a kardán tengelyt, kicserélték a holtpont jeladót és a vezérlést (vittem a készletet), valamint 4 motortartó bakot. Utána azt mondták, hogy elküldik a porlasztókat felújításra. Eddig fizettem 280 000 forintot, és még kérnek 63 000 forintot. Ezzel sem lenne baj, de ezután szóltak, hogy a 4. hengerben nincs kompresszió. Mindez, a felsoroltak 3 hónapja tartanak, és kisgyerek mellett vagyunk most kocsi nélkül.

Mondtam, hogy elhozom az autót és viszem más szerelőhöz, de a mai napig nem tudom elhozni. Motorikusan darabokban van, nem hajlandóak össze rakni, inkább hitegetnek hetek óta (ha össze raknák, fizetném a fennmaradt 60x ezret). Odavittem egy járóképes autót, most van egy elvileg motorhibás kocsim... sem számlát, sem porlasztó bevizsgálási jegyzőkönyvet nem kaptam még. Közel 350 ezrembe fáj, és hibásabb állapotban van, mint ahogy odavittem. Elhozni se tudom, mert a motor felső része darabokban van. Ilyenkor mit lehet tenni? Kihez forduljak, hogy eltudjam hozni három hónap után olyan állapotban, ahogy odavittem? Teljesen tanácstalan vagyok, a kocsi meg minden nap kellene.

Köszönöm,

Zsolt"

Ahhoz, hogy minél szakszerűbb választ tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a D.A.S. szakjogászát, dr. Krizsán Zoltánt, aki összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat az ügy kapcsán.

Jogilag egy roppant érdekes esetről van szó, ugyanis az autó szerelésére létrejött szerződés megszegéséről, a szerződés késedelméről van szó. Megszegi a szerződést a szerviz akkor is, ha műszakilag nem tudják újra összerakni az autót, de akkor is szerződésszegésről – hibás teljesítésről – beszélünk, ha összeraknák, de a szerelés ellenére nem működik.

A magyar jog alapján, a szerződésszegés és a kötelezett késedelme ellenére az olvasó jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére, az eredeti megrendelés elkészítésére a továbbiakban is. Ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt az olvasónak, elállhat a szerződéstől. Fontos kiegészítés, hogy az olvasónak nem kell bizonyítania az érdek megszűnését, amennyiben az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A tényállás alapján arra következtethetek, hogy a póthatáridő kitűzése megtörtént. Ezen kívül is az észszerű, várható határidő bőven letelt a három hónappal.

Egy javításra leadott autó esetében a törvény nem írja elő azt, hogy milyen határidőn belül szükséges a kötelezettnek átadnia azt. Ezt a felek szerződése alapján állapítják meg, az lehet egy hét, de akár több hónap is. Az életszerű az a tapasztalatunk alapján, hogy a szerelésről előre külön írásbeli szerződést nem kötnek a felek: otthagyja a tulajdonos az autót, a szerelő mond egy határidőt, hogy kb. mikor lesz meg, vagy mikor fogja keresni telefonon a részletekkel. A szóban kötött szerződés ugyanúgy érvényes lesz, ha megállapodtak a felek a szerződés lényeges kérdéseiben (szerelés terjedelme, mennyi ennek az ára, mikorra várható a teljesítés, hogyan történik a fizetés stb.). A bizonyítása a fenti tényeknek már egy másik kérdés.

A leadott autó szerelésének határidejét a törvény tehát kifejezetten nem határozza meg, az ugyanakkor elvárható a szerződéses általános szabályok és alapelvek alapján, hogy a szerelőnek a szerződést megfelelő határidőn belül, a másik fél érdekeit kímélve és a szerződésben foglaltaknak megfelelően kell teljesítenie. Annak megítélése során, hogy a szerelés ideje megfelelő-e, a szerződés összes körülményeit értékelni kell, ha határidőt egyebekben nem szabtak a felek. Pl. azt is, hogy az olvasó a kocsit rendszeresen használja és csak rövid ideig tudja nélkülözni.

Fontos körülmény az is, hogy a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről, azok változásáról, a teljesítés csúszásáról, vagy a várható többletköltségekről. Amelyik fél ezt a kötelességét megszegi és kárt okoz bizonyíthatóan a másiknak, a kártérítés szabályai szerint követelhető tőle kártérítés.

A teljesítés visszatartása

Az olvasó jelezte, hogy a szerelésre kért maradék összeget még nem fizette ki, azt ahhoz köti, hogy szereljék össze a járművet. Ez teljesen jogszerű lépés tőle, az ún. visszatartási jogot gyakorolhatja. Fontos, hogy az olvasó magára a visszatartási jogra hivatkozva is elállhat a szerződéstől és kérheti az eredeti állapot helyreállítását, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a szerelő a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy nem nyújtott egyéb biztosítékot a szerződés teljesítésére.

Késedelmes teljesítéssel okozott károk

A késedelem további következménye lehet a kártérítés: a szerviz ugyanis köteles megtéríteni az olvasónak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha a késedelmét ki tudja menteni. A kárt az általános szabályok szerint tágan értelmezhetjük – ebbe tartozik minden plusz költség, ami amiatt keletkezett, hogy a megbeszélt határidőre az autó nem lett kész, nem volt megfelelő kommunikáció a szerelés elhúzódásáról, ok nélkül késleltetik a jármű átadását stb. A károk bekövetkeztét és mértékét (pl. bérautó is ebbe tartozik) az olvasónak kell bizonyítania és érvényesítenie a szerelővel szemben.

Amit ilyen esetben javasolnék, egy ismételt írásbeli felhívás póthatáridőre az autó összeszerelésére, de már a jelen állapotban is jogi eljárást tudna érvényesíteni a szerelővel szemben az olvasó. Azt pedig alaposan fel kell mérni, hogy másik szerelő a jelen állapotában hajlandó vállalni a kocsi összeszerelését. Az ezzel kapcsolatos költségek is a szerződésszegés keretében indított jogi igényben érvényesíthetők.

Amennyiben érdekel, hogyan motorgeneráloznak valódi profik, akkor érdemes megnézned ezt a videót: