9. Voyager 1
A Voyager 1 talán az egyik legismertebb elem a listán és az egyik legrégebb óta úton lévő szonda. Bár ikerszondáját, a Voyager 2-t 16 nappal korábban küldték fel, de a Voyager sebessége jóval több volt, így könnyen beérte társát és már 45 éve és 6 hónapja tart utazása.
A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útjára a Voyager-program keretében és feladata a Naprendszer és az azon túli űr feltérképezése és tanulmányozása. A szonda a NASA mélyűri kommunikációs hálózatán keresztül kommunikál a földi személyzettel, ezen keresztül kap parancsokat és küld információkat is.
A hálózat arra is lehetőséget ad, hogy a Földön tartózkodó tudósok pontos képet kapjanak a szonda helyzetéről. A legutóbbi, februári adat szerint jelenleg 159,39 csillagászati egységre van a Földtől, amely nagyjából 23,8 milliárd kilométert jelent, ezzel a legtávolabbi ember alkotta tárgy címét is a Voyager 1 tartja.
A Voyager 1 küldetése során elhaladt a Jupiter, a Szaturnusz és annak legnagyobb holdja, a Titán mellett és feltérképezte az égitesteket. A NASA sokat hezitált azon, hogy a Titánt vagy a Plutót tanulmányozza-e a szonda, de végül előbbi mellett döntöttek, mivel korábbi kutatásokkal bizonyították, hogy a hold saját légkörrel rendelkezik, így fontosabb volt ennek a felfedezése, mint a Plutóé.
A Voyager 1 az adatgyűjtés során fényképeket készített és dokumentálta a két gázbolygó gyűrűit, időjárását, mágneses mezőjének hatásait és emellett ez az első űrszonda, amely részletes képeket készített a Titánról, amely a Naprendszer második legnagyobb holdja.
A Voyager 1 1977. december 12-én érte utol a Voyager 2-t, amely lényegesen lassabban haladt nála és 1979-ben ért el a Jupiterhez. A bolygót márciusban tudta legjobban megközelíteni, nagyjából 349 ezer kilométerre haladt el a bolygó középpontjától. Áprilisra befejezte a feltérképezést és tovább haladt a Szaturnusz felé.
Másfél év alatt sikerült elérnie a Szaturnusz holdjait, november 12-én haladt el a Titán mellett, amelyről szintén információkat továbbított a földi irányításnak és még aznap elhaladt a Szaturnusz mellett is, amelytől a legkisebb távolsága 184 ezer km volt.
A két bolygóról és a holdról készített képek és információk rengeteg újdonsággal szolgáltak. A legmeglepőbb a Jupiter Io holdján fotózott kép volt, mivel ezen aktív vulkáni jelenségeket sikerült megörökíteni. Ilyen aktivitásról korábban nem is tudtak a tudósok, ez volt az első alkalom, hogy a Naprendszerben a Földön kívüli, működő vulkánról volt szó.
A Voyager 1 két nappal a Szaturnusz fényképezése után befejezte küldetését, de a NASA úgy döntött, meghosszabbítja a szonda útját és új misszióra indították, amelynek során a Voyager elhagyta a Naprendszert, hogy elkészítse az első képet, amely a rendszer minden égitestjét tartalmazza. Az utolsó ilyen kép csak 10 évvel később, 1990 februárjában érkezett vissza a Földre.
A Voyager 1 ezután tovább távolodott a Naprendszertől, 1998-ban megelőzte a Pioneer 10-et, ami előtte a legtávolabbi űrszonda volt. A Voyager 1 jelenleg nagyjából 159 csillagászati egységre van a Földtől és 61 500 kilométert tesz meg minden egyes órában. A NASA úgy számolta, hogy az űrszonda 2025 és 2036 között teljesen leáll majd és egyetlen eszközt sem lesz képes működtetni. 2036-ra pedig kiér a NASA mélyűri kommunikációs hálózatának hatóköréből és elvesztik vele a kapcsolatot.
