2024. január 15. | 08:47

Manapság egy mobiltelefont maximum néhány óra alatt teljes töltöttséggel húzunk le a kábelről, de vajon mi lenne a helyzet akkor, ha ugyanezt a töltési kapacitást egy villanyautó etetésében használnánk?

Miközben sokan nem győzik kivárni, hogy kezükhöz nőtt mobiltelefonjuk csupán 1-2 óra töltődik tele, egy Reddit felhasználó érdekes összehasonlítási alapot szolgáltatott a villanyautók áramigényével kapcsolatban. A mai autós világban röpködnek a kilowattórák ide-oda, az ember pedig bele sem gondol, hogy egy 77-90 kWh-s akkupakk egy panellakás havi áramigényét könnyedén fedezi, miközben autóba rakva alig 400 kilométert tudunk megtenni vele.

De mi történne, ha akár egy hagyományos USB töltővel tudnánk etetni villanyautónkat? Kezdjük ott, hogy ez nem lehetséges, hisz az e-autók és gyakorlatilag bármilyen elektromos tárgy töltése nem csak az akku telepumpálásából áll, hanem egy vezérlőelektronika is társul hozzá, amelynek bizony külön áramigénye van.

Többek között ez adja a töltési veszteség egy részét. Az elektromos autóknál ráadásul nem is alacsony extra fogyasztásról beszélünk, hisz több rendszernek kell működnie – például fedélzeti számítógép, GPS és GSM modul, de akár az akku temperálásáról és az aktivált riasztóról se feledkezzünk meg.

Ehhez jön még a váltóáramról egyenárammá alakító berendezés (töltő), amely szintén csipeget némi energiát. Így nem is csoda, hogy minél kisebb áramerősséggel töltünk, annál nagyobb lesz a veszteség, hisz – az egyszerűség kedvéért – egy töltés menedzseléséhez folyamatosan 400 wattot fogyasztó rendszer a 10A-es (2300 W) konnektoros megoldás esetén 1900 wattot hagy az akkuba vándorolni, míg 3x16A-es (11 kW) falitöltő mellett még 10,6 kW-ot fordít töltésre – az egyéb veszteségekkel és fogyasztókkal ezúttal nem számolva. Különböző felhasználói méréseket alapul véve nemrég egyébként készítettünk egy cikket a leghatékonyabb e-autókról.

Egy hagyományos USB kábel, illetve töltő azonban 230 (AC) helyett csak 5 volton (legalább DC-n) üzemel, legjobb esetben is 3 amper áramerősséggel, azaz 15 wattos leadható teljesítménnyel - a Reddit felhasználó a legkisebb, 500mAh teljesítménnyel, azaz 2,5 wattal számolt, mi ezt inkább kihagytuk. A modernebb, USB-C szabvánnyal az első szám már feltornázható akár 20 voltra, míg a második 12 amperre, így pedig rögtön kapunk 240 wattot (Realme GT3 mobiltelefon ilyen módon tölthető), azaz a régimódi USB tizenhatszoros teljesítményét.

Ezek után egyértelmű, hogy egyik megoldással sem tudnánk eljutni az akku töltéséig, azonban most veszteségek és egyéb energiaigények számítása nélkül nézzük meg, hogy elméletileg menny idő lenne feltölteni pár jellemző villanyautót nulláról maximális kapacitásra.

BMW iX xDrive 50 – nettó 105,2 kWh

  • USB-A (30W): 292,2 nap
  • USB-C (240W): 18,2 nap

Hyundai Ioniq 6 2WD, Skoda Enyaq iV80, Volkswagen ID.4 Pro Performance – nettó 77,4 kWh

  • USB-A: 215 nap
  • USB-C: 13,4 nap

Renault Zoe R135 Z.E. 50 Intens – nettó 52 kWh

  • USB-A: 144,4 nap
  • USB-C: 9 nap

Fiat 500e – nettó 37 kWh

  • USB-A: 102,8 nap
  • USB-C: 6,4 nap

Dacia Spring Electric – nettó 27,4 kWh

  • USB-A: 76,1 nap
  • USB-C: 4,76 nap

Első generációs Nissan Leaf – bruttó 24, nettó kb. 22 kWh (valamint első Renault Zoe Q90 vagy R210)

  • USB-A: 61,1 nap
  • USB-C: 3,82 nap

Jól látható, hogy még egy relatíve kis méretű akkuval rendelkező régi Nissan Leafet is közel négy teljes napig kellene töltőn hagyjunk a leggyorsabb USB-C megoldással, hogy 100%-on vehessük le, míg egy 100 kWh feletti kapacitású akku esetén már több mint két és fél hét lenne ugyanezzel a tempóval – a veszteségeket nem számolva – a teletöltés. Type A USB-vel viszont kettő és tíz hónap között kellene várnunk a különböző kapacitású telepek maximalizálására.

Depositphotos