A napelem és az elektromos autó sokszor kéz a kézben jár. A két piac növekedése töretlen, állami támogatásokban is részesültek az elmúlt években Európa-szerte.

Ha pusztán a számokat nézzük, akkor Magyarországon kb. kétszer annyi családi ház tetején találunk napelemet, mint ahány zöld rendszámos autó van (közel 40 ezer). De ha az egyik technológia beköszönt egy család életébe, ott előbb-utóbb a másik lehetősége is felmerül.

1. Lehet közvetlenül tölteni napelemről az elektromos autót?

Az elektromos autó akkumulátorában egyenáram formájában van tárolva az energia. A napelem szintén egyenáramot termel, amit aztán az inverter alakít át váltakozó árammá és így táplálja azt vissza a hálózatba. Joggal merül fel tehát a kérdés: nem lehetne egyből egyenáramot tölteni? Sajnos nem, ez a technológiai megoldás még nem áll rendelkezésre elsősorban annak jelentős költségei és biztonsági kockázatai miatt.

Napelemes háztető
Az elektromos autó töltése napelemről sajnos közvetlenül nem lehetséges, inverterrel lehet megoldani (Kép: Depositphotos)

Nem lehet tehát megspórolni némi energiaveszteséget: az egyenáramot át kell alakítani először váltakozó árammá a napelem inverterének segítségével. Ezt követően az elektromos autó töltése során a fedélzeti töltő (gyakorlatilag egy másik inverter) visszaalakítja azt egyenárammá és így tárolja majd az akkumulátorban. Ez igaz akkor is, ha a napelem inverterét gyártó cég saját logója alá tartozó elektromosautó-töltőt vásárolunk, bár a reklámok szövegezése mást sugallhat.

2. Ha van napelem, akkor biztosan tudok villanyautót is tölteni?

Erre a kérdésre jó eséllyel igen a válasz, de sajnos nem biztos. Az elektromos autó töltése szempontjából ugyanis a betáplálás és a rendszer leterheltsége a fő kérdés, nem pedig az, hogy az energia a napelemből vagy a hálózatból származik-e. Ha van napelem, akkor nagy valószínűség szerint viszonylag nagy a betáplálás, a telepítéskor történt hálózatbővítés, azaz van pl. 3 fázis.

Ez azonban nem szükségszerű, kisebb méretű napelemeknél még most sem kötelező a három fázis. Ha biztosra szeretnél menni, akkor konzultálj egy villanyszerelővel, aki elmondja, hogy mekkora a rendelkezésre álló áramerősség és mennyire leterhelt a hálózatod. Ha ezt tudod, akkor járj utána a kiszemelt autód fedélzeti töltőjének és így megtudod, mit képes az autó befogadni. Nálunk például 3x25A áll rendelkezésre, a BMW i3-asunk pedig 3x16A-rel tölthető (11 kW). Ez egy tökéletes párosítás, mert a hálózat gond nélkül ki tudja szolgálni az autó igényeit. De ha 3x16A áll rendelkezésedre és egy Nissan Leafet vásároltál, akkor már nehezebb a helyzet. Ez az autó csak 1 fázison tölthető, a rendszerből pedig csak 16A áramerősséget kaphat annak ellenére, hogy közel dupla ekkora teljesítmény felvételére is képes lenne az autó. Ekkor tehát lassabb töltési idővel kell megbarátkozni.

3. Érdemes csak akkor tölteni, amikor megy a napelem?

Villanyautósként jó tudni, hogy ha nappal töltesz, akkor sokkal nagyobb eséllyel származik megújuló forrásból az energia. Ha teheted, tudatos autósként nappal tölts, akár van napelemed, akár nincs!

Vannak töltőberendezések, amelyeket össze lehet hangolni a napelem termelésével is és jó időben ennek bőven van létjogosultsága. Fontos viszont tudni, hogy pl. a téli időszakban, amikor kevesebbet termel a napelem, akkor nem biztos, hogy ki tudja elégíteni maradéktalanul az igényeidet.

Ez a napelem méretétől és az autó akkumulátorától függ. Személyes példa, hogy a saját 4,5 kW-os (viszonylag kicsi) rendszerünk télen 8-12 kWh-t termel naponta, míg jobb időben ennek több mint a duplájára is képes. Ha ezt „átváltjuk megtehető kilométerekre”, akkor azt kapjuk, hogy nyáron napi 150 km-re elegendő energia termelődik, míg télen 50-70 km-t tudnánk megtenni, ha kizárólag a napelemre, mint forrásra hagyatkoznánk.

Elektromos autó töltése
Kép: Depositphotos

4. Mekkorára tervezzem a napelemet, ha még nincs autóm?

Ha szerepel a tervek között a villanyautó is, akkor bizony érdemes mindenképpen nagyobbra tervezni a rendszert. Egy későbbi bővítés jelentős többletköltséggel (pl. invertercserével) jár, nem elég csak néhány további panelt felszereltetni.

Azt szoktuk javasolni, hogy ha évente 10 ezer km a várható futásteljesítmény, akkor kb. 2 kW-tal kell nagyobbnak lennie a napelemnek a normál fogyasztásból kiszámítható méretnél. Ez természetesen csak hozzávetőleges számítás.

Mi lehet ennek a hátránya? Jelenleg ún. szaldó elszámolási rendszer működik, azaz az évente megtermelt és fogyasztott áram különbségét kell csak megfizetni az áramszolgáltatónak. Ha viszont nagyobb a napelem mérete, mint az aktuálisan felhasznált energia, akkor többlettermelésből adódóan az áramszolgáltatóval el kell számolni, azaz van némi „macera” egy nagy napelemmel.

Ez a rendszer nagyot fog változni az ún. bruttó elszámolás bevezetésével. Ekkor már a hálózatba juttatott és a hálózatból felvett energiát különböző tarifákon fogják elszámolni (az árazás még nem ismert, de a kettő között várhatóan 50% körüli lesz az eltérés). Ebben az esetben a fogyasztó már anyagilag érdekelt lesz abban, hogy házon belül használja fel az energiát. Vagyis a termeléssel párhuzamosan, nappal töltse például az elektromos autóját vagy eltárolja otthon az energiát.

Fontos és talán kevesek által ismert tény, hogy aki a decemberben induló, 100%-os pályázati pénzből telepít napelemet, az 2024-től kötelező jelleggel bruttó elszámolásba kerül. Míg az otthonfelújítási támogatást igénybe vevők maradhatnak a „kényelmesebb” szaldó elszámolásban.

Érdekel a villanyautózás mélyebben is?

2021-ben jelent meg az Iránytű az elektromos autózáshoz c. e-könyv, ahol a fűtésről, a hatótávról, a töltési tudnivalókról és a hibridek fajtáiról is olvashatsz praktikus információkat több mint 70 oldalon.

Az e-könyv a b-evmobil.hu oldalon megvásárolható néhány kattintással, a kiadvány információi pedig azonnal, papírpazarlás nélkül hozzáférhetők

A szerzők az Elektromos Autó Akadémia alapítói.