Sokan tartanak attól, hogy autópályán dugóba kerülnek és a hidegben hamarabb lemerül az akkumulátor. Valósak-e a félelmek? Valóban nagyobb-e a kockázat a hatótáv elvesztésére, mint hogy kifogy az autóból a benzin?
A villanyautózás kockázataival kapcsolatban alaptalan és valós félelmek sokasága kering, ez a cikk segít némiképp eligazodni.
Vajon minek van nagyobb valószínűsége? Annak, hogy kifogy az autóból a benzin, vagy hogy lemerül az elektromos autó akkumulátora?
A hatótáv elvesztésére egyértelműen nagyobb az esély. Ennek pedig két fő oka van:
1. Egy átlagos villanyautó hatótávja jelenleg kisebb, mint egy átlagos benzinmotoros autóé, vagyis gyakrabban kell tölteni. Az elektromos autók tulajdonosai a mindennapokban 90%-ban otthon vagy a munkahelyen töltenek, nem keresgélnek töltőállomást napközben. Fontos ezért, hogy a naponta megtett úthoz igazodjon a megvásárolt autó hatótávja.
Hosszú út esetén viszont a villanyautóval tervezni kell, nincs mese. Ha valaki nagyon-nagyon szorong, akkor válasszon inkább más alternatív megoldást (pl. plug-in hibridet, hatótávnövelt autót), nem érdemes gyomorfekéllyel adózni a villanyautózás oltárán.
2. A második ok az, hogy az országosan kevesebb töltőállomás érhető el, mint benzinkút. A 2021-es adatok szerint 1627 db gyors- és villámtöltő állomás volt Magyarországon, amelynek döntő többsége ún. váltakozó áramú töltő (töltési idő 4-8 óra); az egyenáramú vagy villámtöltők (töltési idő 20-50 perc) aránya a jelentős beruházási költség miatt jóval alacsonyabb. Ez a hálózat szolgálja ki a több mint 20 000 db tisztán elektromos és a további 20 000 db hatótávnövelt és plug-in hibrid autót; azaz az összes zöld rendszámos gépkocsit.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hivatalos honlapján egyébként nyomon lehet követni az engedéllyel rendelkező töltőállomások helyét hazánkban. Ez a szám gyorsan növekszik, bár a helyzet még közel sem ideális.
A statisztika mellett íme két példa. Ha valaki Budapestről Sopronba tart, akkor a kiindulási pont és a célállomás között az az alábbi helyeken talál villámtöltőt, ahol kb. 20-50 percig kell töltenie akkumulátor, mérettől függően: Páty, Bicske, Tatabánya (több is), Tata, Kisigmánd, Bábolna, Győr (több is), Csorna. A táv 210 km, rajta 8 helység, ahol tölteni lehet, tehát átlagosan 26 kilométerenként van töltőállomás.
Ha valaki Budapestről keletre indul és a célállomás Nyíregyháza, akkor az alábbi 10 helyen tud tölteni az autópálya mentén vagy annak közelében: Gödöllő, Hatvan, (Gyöngyös - kitérő), Nagyfüged, Füzesabony, Mezőkövesd, Gelej, Oszlár, Polgár, Görbeháza. Teljesen véletlenül ez is átlag 26 km-enkénti töltőállomást jelent.
A hosszabb távú villanyautózás mindenképpen előzetes tájékozódást, tervezést igényel, de a fenti számok is mutatják, hogy kellő körültekintés mellett igenis lehet közterületi töltőállomást találni országszerte. Vészhelyzetben pedig villamosenergia mindenhol elérhető, ahol benzinkút a közelben sincs, konnektor biztosan akad. Emiatt alapszabály, hogy legyen a csomagtartóban egy konnektorba dugható töltő nem várt helyzet esetére.
Mi történik, ha autópályán dugó alakul ki, ráadásul télen?
A dugó a villanyautózás „ideális” élethelyzete, nem hiába az elektromos autók a városi közlekedés során a leghatékonyabbak. Ha alacsony a sebesség, akkor jóval nagyobb a hatótáv, mint autópályás tempónál. A hatótávot önmagában a sebesség akár 30-40%-ban is befolyásolhatja. Ráadásul a dugóban gyorsítani és lassítani is kell, azaz van mód energiát visszatáplálni. A fűtés energiaigényes folyamat, nagyjából 20%-ban befolyásolja a hatótávot.
dugó (lassú haladás) esetén semmi ok nincs az aggodalomra. Biztosan jóval messzebbre lehet ebben az egyébként nem kívánt helyzetben eljutni, mint 130 km/órás haladás esetén.
És ha teljesen áll a forgalom és fűteni kell?
Egy hagyományos autóban a fűtést hulladékhő biztosítja, hiszen a motor az üzemanyagban található energiának csak kb. 35%-át tudja a meghajtásra fordítani, így a fennmaradó kétharmadnyi hulladékhőt bőven lehet fűtésre használni. Egy átlagos benzinmotor alapjáraton kb. 1 liter üzemanyagot fogyaszt óránként. Egy átlagos benzintank 50 literes. Ha félig tele van a benzintartály, akkor kb. 25 órán át tudja az autó biztosítani a fűtést.
Az elektromos autóban álló helyzetben nem jár a motor és egyébként is alig van hulladékhő, hiszen a villanymotor 90% feletti hatékonysággal működik. Emiatt viszont a fűtést másként kell megoldani. Három lehetőség van:
1. Egy elektromos fűtőegység elektromos áram felhasználásával felfűti az utastér melegítésére szolgáló hűtőrendszerben a hűtőfolyadékot (pl. VW e-Golf).
2. A leggyakrabban használt megoldás egy elektromos fűtőradiátor, ami mindjárt a levegőt fűti fel.
3. A fűtés leghatékonyabb módja a hőszivattyú, amely rendszer a hűtésért felelős kompresszort használja néhány extra elemmel kiegészítve (plusz hőcserélő, szelepek stb.), így képessé válik az utastér fűtésére is.
Az elektromos fűtés által felvett teljesítmény nagy átlagban kb. 1,5 kW. Vagyis 1 óra alatt 1,5 kWh energiát fogyaszt. Egy átlagos, 40 kWh-s akkumulátor esetén, ha félig van feltöltve az autó, akkor kb. 13 órán át tartó fűtésre elég az energia az akkumulátorban.
Gyakori kérdés, hogy mi a helyzet az elektronikával? Az elektronikus elemek fogyasztása elenyésző, bőven 1 kW alatti. A rádióhallgatás például szinte semmi jelentőséggel nem bír.
A villanyautózás télen sem rejt magában extra veszélyeket, nem kerül veszélybe a család, ha akár egy fél napot a hó fogságában kell eltölteni. Némi felkészültséggel igazán magabiztosan lehet elektromos autót vezetni. Kiindulási pontként javasoljuk az Iránytű az elektromos autózáshoz c. e-könyvet, ahol a fűtésről, a hatótávról, a töltési tudnivalókról praktikus információkat lehet találni, több mint 70 oldalon.
A szerzők az Elektromos Autó Akadémia alapítói.
