A Venturi Antarctica a világ első akkumulátoros elektromos sarkkutató járműve, amely nemrég kezdte meg szolgálatát a belga Princess Elisabeth Antarctica kutatóállomáson a Déli-sark közelében. Ezzel az első villanyhajtású közlekedési eszköz lett az Antarktiszon.  

A gépet az elektromos hajtású járművek specialistájának számító, monacói székhelyű Venturi fejlesztette ki. A cég egy sor elektromos szárazföldi sebességrekordot állított már fel, és a Formula E világbajnokságban saját csapattal versenyez.

Venturi Antarctica
fotó: Venturi

Az Antarctica egy kompakt, nagy teherbírású sarki felfedező, amely gyakorlatilag bármilyen tereppel képes megbírkózni a lánctalpainak köszönhetően. A jelenlegi modell a korábbi generáció továbbfejlesztett változata, amelyet még 2019-ben mutattak be, és a kanadai British Columbia tartományban teszteltek. Azóta jelentős módosításokon esett át, hogy alkalmassá váljon arra, hogy az Antarktisz jelentette extrém körülmények között is használják. 

Méreteit tekintve a jármű 3,4 méter hosszú és 2,18 méter magas, a súlya pedig 2,5 tonna. Mindezek mellett hat személyt képes szállítani, valamint a kutatáshoz szükséges felszerelést is. A kabin első részében két ember számára van hely, míg az igények szerint átalakítható hátsó részben négy lehajtható ülés található. 

Az Antarctica meghatjásáról két 60 kilowattos villanymotor gondoskodik, amelyhez egy 52,6 kilowattórás kapacitással rendelkező akkumulátorcsomagot kapcsoltak. A hajtáslánc 50 kilométeres hatótávolságot biztosít, bár hosszabb utak megtételéhez egy második akkumulátort is be lehet kötni a rendszerbe.

A Venturi elmondása alapján a feltöltés a környezet és az időjárás függvényében 2-18 órát vesz igénybe, a jármű akár mínusz 50 fokban is képes üzemelni. A cég szerint az Antarctica fejlesztését II. Albert monacói herceg inspirálta, miután 2009-ben az Antarktiszon járt. A herceg olyan gépet akart kifejleszteni, amely anélkül képes működni és közlekedni a kontinensen, hogy befolyásolná az ökoszisztémát.

Az elektromos járművet a belga kutatók december elején kezdték használni, azóta pedig számos tudományos expedícióban vett részt, többek között időjárásmegfigyelő-állomások, valamint a 2300 mérter magasságban található belga légkörmegfigyelő-állomás karbantartásában.

A Princess Elisabeth Antarctica kutatóállomás 2009-ben nyílt meg, és jelenleg ez az egyetlen zéró kibocsátású bázis a kontinensen. Nap- és szélenergiával működik saját intelligens hálózatán keresztül, amely tartalék generátorokkal rendelkezik. Ez a létesítmény ad otthont a Nemzetközi Poláris Alapítványnak és a belga kutatócsapatoknak.