5 különleges jármű a Breaking Bad című sorozatból

A legjobb televíziós sorozatokat összegző listákról nem szokott hiányozni a Breaking Bad (magyar címén Totál szívás), amely összesen 16 Emmy-díjat nyert. Az öt évadot megélt történet főszereplője egy középiskolai kémiatanár (Walter White, aki később felveszi a Heisenberg álnevet), akinél előrehaladott stádiumú tüdőrákot állapítanak meg, ezért volt diákjával (Jesse Pinkman) kristálymet előállításába és terjesztésébe kezd, hogy a drogbizniszből befolyó vagyonból megteremthesse családja anyagi jövőjét. Walter White szerepében Bryan Cranston lubickolt, Pinkman karaktere pedig Aaron Paul által vált híressé, a forgatáson több különleges jármű is feltűnt, ezekből következik most néhány.

Dodge Challenger (2009-es évjárat)

Ezt az autót Walter White vásárolta a fiának, de felesége, Skyler később megkéri, hogy vigye vissza azt a kereskedésbe, mert nem szeretné, hogy az autó puccos kinézete és ára miatt pletykálni kezdjenek róluk a szomszédok. Ahelyett, hogy visszavinné az autót, Walt egy üres parkolóba hajt a 425 lóerős sportkocsival, amit aztán felgyújt – de előtte még élvezi egy kicsit a gépet.

Fleetwood Bounder

A „kristályhajó” néven is ismert 1986-os Fleetwood Bounder egy furcsa formájú lakóautó, amely otthonosan mozog az amerikai nyílt utakon, és közben hatalmas mennyiségű üzemanyagot éget el. Ez az RV volt a sorozat egyik központi eleme, Pinkmanék ennek utasterében vágtak bele a meth főzésbe, az 5,5 tonnás jármű belsejében léptek a bűnözés útjára. A lakóautó meghajtásáról a két első ülés között elhelyezett benzinmotor gondoskodik.

Pontiac Aztec (2004-es évjárat)

Ez a kocsi a legkorábbi epizódokban sokszor feltűnik, ugyanis White ezzel járt be az iskolába tanítani, majd onnan azzal ment haza – aztán persze minden megváltozott, miután elkezdett ömleni a pénz az ölébe. Az Aztec nem volt népszerű konstrukció, sokan nem is értették, hogy a General Motors mérnökei hogyan tévedhetett ekkora vakvágányra.

Úgy hírlik, a piaci bevezetés előtt a GM nagyon is tisztában volt azzal, hogy oltári nagy bukta lehet az új Pontiac (a fókuszcsoportos interjúk is erre utaltak), de végül kitartott, mert mindenképp be akart mutatni egy olyan kocsit, ami szembemegy a trendekkel.

Szóval 2000 nyarán jött az Aztec, ami aztán kudarcot vallott, a vásárlóknak nagyon nem jött be a formabontó külső. A legsikeresebb évében (2002) mindössze 27 793 darabot sikerült belőle eladni az amerikai piacon. A formatervet - amely egyformán egyedi és förtelmes - az a Tom Peters készítette, akinek olyan jó dolgokat is köszönhetünk, mint pl. a jelenlegi Chevrolet Camaro, a C6, C7 és C8 Corvette.

Az Aztec esetében az összkerékhajtás is választható opció volt, de mindegyik példányban ugyanaz a 3,4 literes V6-os teljesített szolgálatot, amely 188 maximális lóerő és 285 Nm csúcs forgatónyomaték leadására volt képes. A motor egy négyfokozatú automata váltóval volt összekapcsolva.

Pontiac Fiero (1986-os évjárat)

Badger, Pinkman haverja egy elég menő sportkocsival furikázott a sorozatban. A második olajválság miatt a Fierót úgy tervezték át, hogy a GM 2,5 literes „Iron Duke” motorjának üzemanyag-takarékos változatát tudja használni, ami 100 kilométerenként mindössze 4,7 litert fogyasztott az autópályán. A válság enyhülésével a Pontiac egy 2,8 literes V6-tal dobta meg a kocsit, amely 140 lóerőt és 230 Nm nyomatékot teljesített.

A gyártó az évek során fokozatosan továbbfejlesztette a Fierót, az utolsó változatok lettek a legkeresettebbek a rajongók körében. Bár sikeres volt, a kigyulladó motorokról szóló hírek rosszat tettek a hírnevének, ezért 1988 augusztusában leállították a gyártását – pedig a Fiero új generációja már ott toporgott a küszöbön.

Toyota Tercel

Amíg végtelenül csóró volt, Pinkman ezzel a kocsival járta az utakat. Az 1980-as évek közepén Ausztráliában értékesített Tercelekhez hasonlóan Pinkman Toyotája is egy összkerékhajtású kombi. 1986-ban a Toyota bemutatott egy turbódízel változatot is, a Toyota 1,5 literes 1N-T motorjával, amelyet egy ötfokozatú kézi sebességváltóval párosítottak. Ezt a kivitelt viszont gyakorlatilag csak a japán piacon árulta a gyártó.