Nagy változás volt, amikor ezt bevezették, azóta viszont a világ nagy része erre a rendre állt be, a legtöbb autót is ennek megfelelően alakítják ki.
A közúti közlekedésben már egy jó ideje jelen van a jobb oldali közlekedés, amely manapság teljesen magától értetődik, amelyben a gyalogosoknak pedig elsőként balra, aztán jobbra kell tekinteniük, amikor körül néznek az út széléhez közeledve. A történelmi feljegyzések szerint ráadásul mindenhol a bal oldali közlekedés volt érvényben, mind a vasúti, mind a közúti közlekedésben. Elsőként Németország vezette be a jobb oldali közlekedést, még az 1930-as évben, őket követte Ausztria ’38-ban, majd 1939-ben Csehország. A jobboldali közlekedés szabályát 1941. november 9-én vezették be Magyarországon.
Az átállás nem kevés pénzébe, szám szerint 12 millió pengőjébe került az országnak, hiszen minden egyes jelzőtáblát eszerint kellett módosítani, továbbá buszmegállókat és a komplett infrastruktúrát át kellett építeni, arról már nem is beszélve, hogy ezt kommunikálni is kellett a lakosság felé. A társadalom felkészítése már április környékén megkezdődött, így rádióműsorokban, napilapokban és a hirdetési felületeken folyamatosan tájékoztatták az embereket. Ezzel együtt kiadták a „Jobbra hajts ABC-je” kiadványt, a gyerekeket pedig az oktatási intézményekben tanították arra, hogy helyesen tudjanak közlekedni.
November 8-án este 11 órakor leállt Budapest közlekedése is, hogy elvégezhessék a szükséges műszaki átalakításokat, hogy aztán november 9-én hajnali 3 órakor teljesen átálljon minden a jobb oldali közlekedésre, ezzel különleges élményt szerezve a sofőröknek. Habár a jobbkormányos járművek még forgalomban maradhattak, új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. Utolsóként Svédország csatlakozott a jobb oldali közlekedéshez 1967-ben. Azóta pedig a világ országainak töredéke maradt meg a bal oldalnál, ilyen például Nagy-Britannia, India és Ausztrália.
Országos Balesetmegelőzési Bizottság
