A szocializmus korában az utcakép nagyjából Trabantokból, Ladákból és Škodákból állt a KGST-országokban, így hazánkban is. Nem meglepő, hogy ezek a kifejezések folyamatosan elő-előkerültek a beszélgetésekben. A Tó-retró blog szerzője most összeszedte, hogy honnan erednek a szocialista autómárkák nevei.

Trabant
Fotó: Fortepan | Adományozó: Bojár Sándor

ALEKO: A Moszkvics almárkája (amelyet 1985-ben vezettek be) nem a megbízhatóságáról volt híres. A görög nyelvterületen védelmezőt, férfi harcost jelent, és személynévként is használatban van. A márka neve ugyanakkor nem innen ered, ez egy mozaikszó: Avtomobilnij Zavod imenyi Lenyinszkovo Komszomola, ami magyarul Lenin Komszomol Autógyár.

Barkas: A KGST legformásabb kisbuszának neve a főníciai nyelvből származik és gyorsat, villámot jelent (ebben az esetben nem érvényesült a „Nomen est omen” latin kifejezés). Az ókori keleten családnévként is megállta a helyét ez a kifejezés. Leghíresebb viselője Hannibal atyja, Hamilkar Barkasz volt.

Barkas
Kép forrása: Wikipédia

Dacia: A dákok földje Dacia provincia néven volt a Római birodalom része, erre az időszakra utal a ma is létező márkanév. A Magyarországon gyártott Pannónia motorkerékpár-márka hasonló elgondolás mentén kapta a nevét.

Zsiguli - Lada: Az egyik leghíresebb szocialista autómárka nevének eredete ma sem teljesen tisztázott. A Zsiguli kifejezés a gyár közelében található hegyet jelöli, a Lada elnevezés eredete viszont már közel sem ilyen egyértelmű. Az orosz mitológiában a szépség és fiatalság istennője viseli ezt a nevet, kedves jelentéssel keresztnévként is használatban van. A legvalószínűbb azonban, hogy a márka logójában is látható hajófajta, a lagyja volt a névadó.

Az első Zsigulit 1970. április 19-én szerelték össze a Togliatti mellett felépített Volgai Autógyárban. A mendemondák szerint 35 város versenyzett azért, hogy náluk épüljön fel az új Volgai Autógyár. A városi legenda szerint a települések adatait felvitték egy számítógépbe, amely végül úgy döntött, hogy Togliatti mellett kell felhúzni az üzemet. A VAZ-2101 a Lada nevet kapta az exportpiacokon, de a vasfüggöny keleti oldalára még évekig Zsiguli feliratokkal érkeztek.

Moszkvics: A névadók nem erőltették meg magukat, a Moszkvics szó moszkvai lakost, Moszkvából származót jelent.

Nysa: Egykoron ilyen kisbuszokat alakították át mentőautónak. Ennél a márkánál sem előzhette meg nagy brainstorming a névadást, Nysa a város neve volt, ahol a gyár működött.

Pobeda: A Magyarországon Pobjedaként is emlegetett márka neve oroszul győzelmet jelent.

Škoda: A Laurin és Klement Vaclav által alapított mlada boleslavi kerékpár-, majd később motor- és autógyártó műhely az idő előrehaladtával egy pilzeni óriásvállalat kezébe került, amely átnevezte az üzemet. A Škoda művek az üzletkötéskor még inkább fegyvergyár volt, mégis alapítója, Emil Škoda révén ismerte a világ a szárnyas nyilas logóval futó márkát.

Trabant: A szó jelentése útitárs vagy műhold németül. Igazából ez a szputnyik szó német megfelelője, és az első űrszonda sikere előtti tisztelgésként adták az autómárkának.

Wartburg: Az NDK-ból származó márka a gyárnak otthont adó Eisenach városban található, az UNESCO Világörökség részét képező váráról kapta a nevét.

Wartburg vára
Wartburg vára (Kép forrása: Wikipédia)

Zaporozsec: Itt sincs sok látnivaló, a márka neve zaporozsjei lakost jelent.

Zastava: Az 1953-ban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban „Zavodi Crvena Zastava” („Vörös Zászló Gyárak”) néven alapított üzem 2017 májusában mondott csődöt. A Zastava szó zászlót jelent.

ZIL: Zavod Imenyi Lihacsova, vagyis Lihacsov Autógyár. Ebből a névből képezték az oroszok a ZIL betűszót. Érdekesség, hogy a gyár neve az akkori szocialista hagyományokkal szembemenően nem egy tudósra vagy politikusra utalt. Lihacsov ugyanis az üzem korábbi igazgatója volt.

Zuk: Ami tuti, hogy a Zuk lengyelül bogarat jelent. Azonban arra nem sikerült utalást találni, hogy miért ez lett a márka neve. Kézenfekvőnek tűnik a Volkswagen Bogárra asszociálni, ám ez egyáltalán nem biztos. A bogár név a ’60-as években tűnt fel először Európában, a Zuk fejlesztése viszont már 1955-ben megindult, gyártásba pedig 1958-ban került.