Ennyit fejlődött az F1-es kormány az évtizedek alatt.
A Forma-1 olyan ütemben fejlődött a kezdetektől fogva, hogy technológiailag egy lépéssel a körülötte lévő világ előtt járt. Az autón teljes egészében megmutatkozott ez, azonban van egy kisebb alkotóelemük ezeknek a járgányoknak, amelyen kiemelkedően jól tetten érhető mindezt: a kormányról van szó.
1963 – a legegyszerűbb kormány
A Donut Media megmutatta, milyen fő mérföldkövei voltak a fejlődésnek, kezdve mindezt azzal, hogy bemutatták Jim Clark kormányát, ami nagyon hasonló ahhoz, amit a legendás Sir Stirling Moss használt.
1978 – egy apró lépés előre
15 évvel később se változott drasztikus mértékben a pilóták kezei közötti alkatrész. Felépítésük továbbra is egyszerű volt, a szintén legendás amerikai Mario Andretti is ilyen kormánykereket tekergetett, aki 1978-ban manőverezett a legjobban. James Hunt kormányán pedig már egy kapcsoló is helyet kapott.
1984 – a zsenik az esőben is jól kormányoznak
Habár a fejlődés csak az 1980-as évek végén ugrott egy szintet, nem maradhatott ki az összeállításból a brazil zseni, Ayrton Senna kormánya. Az sem volt túlbonyolítva, pedig Senna olyan dolgokat művelt ezzel, főleg esőben, amelyet nem sokan tudnak végrehajtani. Ezután következtek csak a komplex fejlesztések és az elektronikai megoldások.
1995 – megjelentek a gombok
Ekkor már rohamos tempóban elkezdtek különféle innovatív megoldásokat bevezetni a kormány egyes részeibe. A rádió segítségével a mérnökök a futam közben is tudtak kommunikálni a pilótákkal, hogy bizonyos beállításokat szükség esetén módosítani tudjanak. Michael Schumacher 1995-ös kormánya alkalmas volt erre, amelyet a hétszeres világbajnok német a Benettonnál használhatott. Ezzel szerezte meg második világbajnoki címét.
2000 – új formavilág
Az ezredforduló tájékán a kerek formát nyugalmazták, helyébe egy elnyújtott alak lépett. Ennek fő oka az volt, hogy a kormánykerék ne zavarja az aerodinamikát. Még több gomb és a fordulatszámot mutató lámpák is rákerültek. Jarno Trulli 2000-ben használt kormányán tetten érhetők a radikális változások. Trulli ekkor igazolt a Prost csapatból a Jordan istállóhoz, az olasz később a Renault színeiben is versenyzett.
2002 – Több gomb, több funkció
Csupán két évre volt szükség ahhoz, hogy a gombok száma sokszorosára növekedjen, amelyet kiválóan szemléltet Kimi Räikkönen 2002-es McLaren-Mercedes istállónál használt kormánya. Ezen már egészen komplikált beállítások közül lehetett válogatni, hiszen a mérnökök rájöttek, hogy sokkal optimálisabb a verseny lefolyása szempontjából, ha a pilóta az adott időben futam közben is alkalmazkodni tud a körülményekhez. Mindezzel párhuzamosan az autó számítógépes rendszere is hatalmasat fejlődött.
2014 – a modern F1 kormányai
2014-ben mondhatni megérkezünk a jelenbe. Hihetetlen összetettségről tesz bizonyságot egy Forma-1-es kormány: rengeteg gomb, számtalan funkció és karok is találhatók a kormány hátulján. Mindezek mellett egy nagyobb kijelző is helyet kapott rajta, amin rengeteg információ jelenik meg a versenyző számára.
Hogy mivel tudjuk alátámasztani a kormány összetettségét? Azzal egészen egyszerűen, hogy Charles Leclerc Forma-1-be érkezésével egy 70-80 oldalas könyvet kapott, amiben csak a kormánnyal kapcsolatos tudnivalók voltak. De nem kell messzire mennünk, a Sakhir Nagydíjon Russellt ültették be a Mercedesbe Hamilton helyettesítésére, a fiatal brit versenyző pedig több ízben is rossz gombokat nyomott meg.
Mi micsoda a Forma-1-es kormányon?
- DRS – a pilóta az aktiváló ponton áthaladva hall egy sípolást, amire reagálva aktiválhatja/nyithatja az állítható hátsó szárnyat. Ezzel csökkentve a légellenállást, és növelve a csúcssebességet.
- Skip 1/10 preset – az autó és a V6-os motorjának vezérléséért felelős érzékelőit kezeli.
- Üres fokozat a sebességváltón – mivel a kormány hátulján elhelyezett sebességváltó karokkal még véletlenül sem lehet üresbe kapcsolni az autót, egy gomb megnyomásával lehet ezt elérni.
- Boxutcai limiter – mielőtt a boxba hajtanak a pilóták, megnyomják ezt a gombot, hogy az autó ne tudja átlépni a boxutcában megengedett maximális sebességet, ami a legtöbb esetben 80 kilométer/óra.
- Boxutcai megerősítő – a versenyző rádiós kommunikáció nélkül is tudja jelezni a szerelőknek, hogy be szeretne hajtani a boxba kerékcserére.
- Differenciál – a nyomaték elosztását lehet vele szabályozni a hátsó kerekeken a kanyarokban.
- Motorfék – a motorfék intenzitását lehet állítani vele
- Fékerő-elosztás – a versenyző ezzel a tekerőkapcsolóval tudja állítani a fékbalanszot előre vagy hátra, így befolyásolható az autó egyensúlya fékezés során.
- Mark – a pilóta ezzel a gombbal tudja kiválasztani, hogy milyen információkra van szüksége.
- Elfogadás – a kettes kapcsolón említett szenzoros változtatásokat lehet jóváhagyni vele.
- Rajt – a rajt pillanatában szabadít fel extra teljesítményt.
- Rádió – a versenyző ennek a gombnak a segítségével tud kommunikálni a versenymérnökével.
- „Strat mode” (stratégia üzemmód) kapcsoló – a motor teljesítménybeállításait lehet módosítani verseny közben.
- Menü kapcsoló – ezzel a kapcsolóval az autó különféle paraméterein lehet változtatni kezdve a rádió hangerejétől a kormányon található kijelző fényerejéig.
- „HPP” kapcsoló – ezzel a kapcsolóval lehet módosítani a motorvezérlő elektronika beállításait, mint például az energiafelhasználás mértékét futam közben, vagy az MGU-K működését. Ezeket a változtatásokat többnyire a versenymérnök mondja a pilóta fülére.
- LED-ek – a kijelző fölött elhelyezett LED-sor a fordulatszámot jelzi, így a versenyző tudja, mikor kell sebességet váltania. Az oldalt található LED-ek pedig a sportbírói jelzéseket mutatja, tájékoztat az SC (biztonsági autós fázis) és a VSC (virtuális biztonsági autós fázis) szakaszokról, illetve a különböző zászlójelzésekről is.
- Sebességváltó fülek – értelemszerűen a pilóta ezekkel kapcsolja a nyolcfokozatú sebességváltót. Valamint szintén a kormány hátulján található a kézzel kezelhető kuplung is, amit csupán az egyesbe váltáskor kell használni.
