Ennek első momentuma az 1976-os Alfa Romeo New York Taxi koncepció volt, amelyet az amerikai város Modern Művészetek Múzeumának kérésére készítettek. A végeredmény egy olyan minibusz lett, amiben a sofőrön kívül kényelmesen elfér négy ember, miközben a kocsi alig négy méter hosszú, vagyis az akkor standard New York Cabnél 30%-kal rövidebb volt.

kép egy sárga fura alakú alfa romeo new york taxi koncepció autóról
Alfa Romeo New York Taxi

robbantott ábra az Alfa Romeo New York Taxi koncepcióról
Az Alfa Romeo New York Taxi robbantott ábrái

A sorozatban sosem gyártott Alfát az óriási ablakai és a kerekesszékesek számára lehajtható rámpa tette volna még alkalmasabbá a taxis feladatra.

fotó egy szürke Lancia Megagamma koncepció egyterű autóról
Lancia Megagamma

Az Italdesignnál maradt kreatív energia, így tovább folytatták a kísérletezést. 1978-ban a Lancia Megagammával már egy olyan koncepciót mutattak be, ami ránézésre simán lehetett volna az első igazi szériagyártású egyterű. Giorgetto Giugiaro tervezőmester koncepciója egyszerű volt: üljenek az utasok minél függőlegesebb pozícióban, így kisebb és helytakarékosabb autókat lehet építeni. Hiába előzte volna meg hat évvel a Megagamma a világ egyik első egyterűjének tartott Renault Espace-t, a Fiat túl kockázatosnak tartotta a koncepciót, így nem lett a Megagammából semmi.

fotók a fura alakú italdesign capsula koncepcióautókról
Italdesign Capsula

A következő valóságtól elrugaszkodott próbálkozás 1982-ben már nem is kapott márkajelzést a Fiat-csoporttól, a Capsula pusztán az Italdesign terve volt. A meghökkentő dizájn mögött ismét egy egyedi koncepció állt. Az olaszok elképzelései szerint a Capsula alsó részébe zsúfoltak az üzemanyagtanktól kezdve a hajtásláncon és a világításon át mindent, így a gördeszkaszerű platformra a személyautók mellett többféle feladat ellátására alkalmas felépítményt lehetett volna rendelni.

Giugiaroék a helyspórolós vízióból továbbra sem engedtek, így a Capsula úgy tudott elszállítani 5 utast, hogy mindössze 3,7 méter hosszú volt, vagyis kisebb, mint egy korabeli Volkswagen Golf. Végül ebből sem lett szériaérett példány.

fotó egy szürke Maserati Buran buszlimuzinról
Maserati Buran

A kétezres évekre már csúcson pörgött az egyterű-biznisz, a Fiat-csoportnak azonban a kétes sikerű Multiplán és a nem saját fejlesztésű Ulyssén kívül nem volt saját busza. Ismét az Italdesign jött a képbe és a meg nem valósult egyterű-álmaik, ezúttal Maserati emblémával. A Burannál azonban már nem spóroltak semmivel: a közel ötméteres buszt minden földi jóval felszerelték (még elektromos tolóajtókat is kapott), hogy a lehető legnagyobb kényelemet nyújtsa.

fotó egy szürke Maserati Buran buszlimuzinról
Elektromos tolóajtajai voltak a Maserati Burannak

Arról, hogy az autó méltó legyen a Maserati logóra, a 3200 GT duplaturbós, 3,2 literes, 370 lóerős V8-as motorja gondoskodott. A meghökkentő látványt nyújtó, összkerékhajtású Maserati Burant végül szintén nem engedték gyártásba, pedig több mint valószínű, hogy máig a műfaj legsportosabb képviselője lehetett volna.