Statisztikák azt mutatják, hogy a fővárosba átlagosan lassabban ér ki egy esethez a mentő, mint a vidéki nagyvárosokban.
Frissítés:
Nemrég kérdést tett fel Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő annak kapcsán, hogy 2023 első negyedévében országosan és vármegyei bontásban a mentők átlagosan mennyi idő alatt érnek ki egy riasztás során. Kérdésével Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult egyenesen, ő azonban áthárította a válasz lehetőségét, így végül a belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence reagált június elsején.
Válaszában elmondta, hogy közvetlen életveszély esetén a mentőket azonnal riasztják és perceken belül a helyszínre érnek. Viszont a hívás és a kiérkezés között eltelt idő szerinte nem lehet alapja vagy indikátora az életmentési sebesség megítélésének. Hiszen több dologtól is függ, hogy a mentő azonnal indul vagy csak később.
Hogy a kérdést is megválaszolja végül elmondta, hogy a riasztástól a helyszínre érkezésig sürgős esetekben május első hetében 9,32 perc volt az átlagos idő közvetlen életveszély esetén. Ha a negyedéves értéket nézzük, amit az országgyűlési képviselő is kérdezett, abban már 9,51 perc szerepel átlagosan.
Sokat fejlődött a mentők rendszere az elmúlt években, most mégis úgy néz ki, hogy valami nem kerek. Legalábbis erről árulkodott több közelmútbéli eset, így az RTL.hu utánajárt, hogy milyen kiérkezési sebességekre lehet számítani.
Egy vármegyeszékhelyre átlagosan 6 perc alatt ér ki a mentőautó az indulástól számítva. Ezzel egyébként Szegeden állnak a legjobban, hiszen ott alig 4 percre van szüksége a mentőknek átlagosan. Ezzel szemben Budapesten nem valami jó a helyzet. Ott átlagosan 9 percet kell várnia a betegeknek, hogy az indulástól kezdve kiérjen a mentő.
A vármegyei adatok ennél még rosszabbak, hiszen például Pesten közel 12 perc, mire kiér a rohamkocsi. Ugyanez a művelet a második legrosszabb esetben Baranya Vármegyében közel 10 perc.
Ezek az Országos Mentőszolgálat adatai alapján készült statisztikák, viszont van velük egy kis gond. Ezeket nem a hívás beérkezésétől számolják, hanem az autó elindításától.
Így pedig egy kicsit romlik minden adat, hiszen az autó sokszor nem azonnal indul. Esetenként akár órákat is váratják a beteget, ez pedig a diszpécser döntése.
Hiszen neki a rohamkocsi indítása előtt fel kell mérnie az eset súlyosságát. Ítélheti úgy, hogy nem sürgős, akkor nem indítanak azonnal autót, csak jóval később. Sürgős esetben viszont azonnal indulnak a mentősök.
A mentődolgozók szakszervezetének alelnöke beszélt erről a mérési különbségről. Azt mondta, hogy azért számolják így a kiérkezési időt, mert ezzel próbálják elfedni a rendszer hibáit.
Az Országos Mentőszolgálat teljesen más magyarázatot adott. Szerinte azért van szükség erre a számolási módszerre, mert a rohamkocsi indítása előtt sok teendőjük van, például az eset súlyosságának felmérése.
A helyzet azért is kapott kiemelt figyelmet az utóbbi időben, mert Gálvölgyi János, híres magyar színművész rosszullétéhez 40 perc után sem érkezett mentőautó. Kiderült, hogy el sem indították, mert a diszpécser nem gondolta súlyosnak az esetet.
A színészt lányai vitték kórházba és kiderült, hogy életveszélyes állapotban volt. Az esetet kivizsgálták és kiderült, hogy a diszpécser hibázott, viszont azóta Gálvölgyi túl van az életveszélyen és úgy néz ki, felépül.
