Miért éppen a jobb oldalon közlekedünk? - Történelmi visszatekintő

Szabó Balázs újságíró
Közzétéve:
2020-11-29, 14:23

Már az 1700-as évek második felében elkezdtek átállni rá, a döntésnek később gazdaságpolitikai és idegenforgalmi vonzata is volt.

Ahogy korábban már írtunk róla, most 79 éve annak, hogy egyik napról a másikra bevezették a „Jobbra hajts” szabályozást. Érdekes kérdések merülnek fel a témával kapcsolatban, hiszen számos ország megmaradt valami oknál fogva a baloldali közlekedés mellett. Emellett az is kérdés lehet, hogy miért nem mindegy, hogy melyik oldalt választjuk és miért nem a bal oldalon közlekedünk?

A „jobbra hajts” szabály bevezetése és annak betartása a korabeli Magyarországon

Ha visszatekintünk a kérdés történelmi szegmensére, akkor még régészeti leleteket is találunk ezzel kapcsolatban. Az első írásos feljegyzések a bal oldali közlekedésről még a XII. századból valók, amikor azzal magyarázták a haladási irányt, hogy az emberek többsége jobbkezes, akik az út bal oldalán haladva nagyobb biztonságban érezték magukat, hiszen ha veszély esetén valakire kardot kell rántani, akkor nem voltak olyan védtelenek.

Ennek hagyománya egyébként nagyon régre nyúlik vissza. Habár az etikett manapság egyre inkább kiveszőben van, korábban az úriembereknek viszont erre is oda figyeltek. Skandináv hagyományok szerint viszont pont ellenkezőleg kell álljanak egymáshoz képest, mivel a férfi bal oldalán állva közelebb állhat a hölgy a szívéhez. Sok hagyomány volt ezzel kapcsolatban, ennek következtében ez az oldal  akkor is megmaradt, amikor sokkal elterjedtebb formában forgalomba kerültek a fogatolt járművek.

Először az észak-amerikai gyarmatokon, az 1700-as évek második felében jelentek meg olyan jogszabályok, amelyek a jobboldali közlekedést tették kötelezővé. A függetlenségi háború után pedig az egész, újonnan létrejött Amerikai Egyesült Államok területére vonatkozott a szabály. Európában a jobboldali közlekedés szabálya köztudottan a balkezes Napóleon nevéhez fűződik, aki több helyen is megfordult csatározásai során, ott pedig bevezetésre került a rendszer, kivéve egy-két országot, mint például Ausztria, Málta vagy éppen hazánk, Magyarország.

A „jobbra hajts” szabály bevezetésének táblája egy tömegközlekedési szerelvényen

1855-ben hazánkban a vasúti közlekedés állt át az új rendre. Csaknem 90 évvel később pedig a közúti forgalom is átváltott a jobboldali szabályozásra. Elsőként a vidéki közlekedés nyáron, majd november 9-én a főváros is csatlakozott. Erre az időbeli eltérésre azért is volt szűkség, mivel Budapesten teljesen más volumenről lehetett beszélni, ezért sokkal nagyobb változást is jelentett. Ráadásul sokkal költségesebb is volt, ennek értelmében csaknem 12 millió pengő volt ennek az ára. Az átállás probléma nélkül meg is történt, a baleseti statisztika sem romlott és csupán egyetlen sajnálatos haláleset volt ennek következtében.

Egy „jobbra hajts” tábla egy ház oldalán, háttérben egy korabeli autó

A változásban kulcsfontosságú szerepe volt Németországnak, aki nyomást gyakorolt többek között ránk is, továbbá Ausztriára és Csehországra. Ennek ellenére optimális változtatás volt, mert a jobb oldali közlekedés lassan egy általános európai szabályozásnak számított, ennek értelmében országunknak is fel kellett zárkózni, aminek gazdaságpolitikai és idegenforgalmi hátrányai is voltak.

Érdekesség, hogy a világon még számos olyan ország található, ahol nem álltak át a jobb oldali közlekedésre. Ilyen többek között Egyesült Királyság mellett Írország, Málta, Ciprus, India, Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Tanzánia is. Furcsa tény ezzel szemben, hogy a gödöllői HÉV még napjainkban is a menetirány szerinti bal oldali síneket használja.

Az autós világ friss híreiért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorát!

Kapcsolódó írások

„Jobbra hajts” plakát a budapesti tömegközlekedés egyik járművén
2020. november 09.
Nagy változás volt, amikor ezt bevezették, azóta viszont a világ nagy része erre a rendre állt be, a legtöbb autót is ennek megfelelően alakítják ki.
Az elektromos autók történetének 4 fő mérföldköve
2016. november 18.
Manapság egyre felkapottabb téma az elektromos autóké, úton-útfélen találkozunk velük, legutóbb másfél milliós állami támogatást hirdetett meg új elektromos autók vásárlására a magyar kormány

További hírek