Könnyen előfordulhat, hogy mire egy személyautó magyar papírokat kap, a tulajdonosa több idegösszeroppanáson megy keresztül, mint ahány homokszem van a világ tengerpartjain, és álmatlan éjszakákon azon morfondírozik, miért nem vett inkább hazai autót. Az ügyintézés bonyolult, olykor nehézkes és lassú, szükség van ilyen papírra, olyan nyomtatványra meg amolyan tanúsítványra, valamint átláthatatlan, mikor miért és mennyit kell fizetni (pl. honosítás, regisztrációs adó, stb.). Könnyen problémássá válhat az adminisztráció, jól tudom, mert tapasztaltam. A felkészülteket azonban nem érheti meglepetés, ezért tizenkét lépésben összeszedtem neked minden tudnivalót a honosítás teljes folyamatáról.

1. Az autó előéletének felderítése

Amint megvan a kiszemelt autó, a vásárlás előtt minden esetben érdemes igazolni a futásteljesítményét és felderíteni a kártörténetét. Különösen, ha az autóért sok száz vagy több ezer kilométert utazik az ember. A Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP) sok hasznos információt meg lehet tudni egy adott autó előéletével kapcsolatosan, azonban itt ez nem segít, hiszen kizárólag a magyar rendszámmal rendelkező gépjárművek szerepelnek benne. Egy külföldi gépjármű honosítása során más eszközökhöz kell nyúlni. Szerencsére sok szolgáltató foglalkozik járműelemzéssel idehaza. Az egyik legjobb és leginkább ajánlott a tesztgyőztes ECDH elemzése, amely a legrészletesebb információkkal szolgál mind közül. Használd bátran, hogy elkerüld a lyukrafutást.

2. Az alapos helyszíni állapotfelmérés

Az, hogy egy autót érdemes-e megvásárolni vagy sem, végső soron a helyszíni szemlén derül ki. Mindenféleképpen vigyél magaddal hozzáértő szakembert, ha te magad nem vagy jártas a témában, hogy biztosan jó állapotú gépjárművel térhess haza! Alaposan nézzéták át az autó papírjait, karosszériáját, keressetek korábbi sérülésekre utaló nyomokat, korróziót, ellenőrizzétek a motortér állapotát, a folyadékokat, vegyétek szemügyre a fékek és a gumik állapotát, próbáljátok ki az extrák működését, valamint menjetek el egy próbakörre is az autóval!

3. A vásárlás során használj kétnyelvű adásvételi szerződést

Érthető módon nem minden ügyintéző beszél németül vagy angolul Magyarországon, ezért szükséges magyarul is kitölteni az adásvételit. Ha idegennyelvű dokumentummal térnél haza, akkor azt kizárólag az államilag elfogadott helyeken tudod lefordíttatni, mondanom sem kell, nem kevés pénzért. Hogy ezt a felesleges kiadást megspórold, eleve kétnyelvű papírt töltsetek ki az adásvétel során kint az eladóval.

4. A hazaút: saját lábon vagy tréleren?

a) Saját lábon ideiglenes rendszámmal

Néhány országban a gépkocsi rendszáma a tulajdonoshoz tartozik, és nem magához az autóhoz. Ilyen például Németország, Belgium vagy Svájc is. Ha saját lábán és nem tréleren hoznád haza a kocsit ezekből az országokból, akkor szükséged lesz egy kötött időtartamra érvényes ún. ideiglenes rendszámra, és a vele automatikusan járó biztosítási fedezetre. Itthon sűrűn találkozni piros szélű német exportrendszámmal, amellyel a kifizetett összegnek megfelelően 15 - 360 napig leglisan lehet közlekedni Magyarországon is. A pontos részletekről, az országonként eltérő (és sűrűn változó) szabályozásról, a feltételekről, valamint az árakról minden esetben érdemes a vásárlást megelőzően az illetékes közlekedési hatóság honlapján alaposan informálódnod.

b) Saját lábon küföldi rendszámmal

Azokban az országokban, ahol a forgalmi rendszám az autóhoz kapcsolódik és nem a tulajdonosához (ilyen Magyarország is), az eredeti külföldi rendszámmal haza lehet jönni. Az utazás előtt azonban kiemelten fontos meggyőződnöd arról, hogy rendelkezik-e az autó érvényes biztosítással, nehogy ebből gondok adódjanak az úton. A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza, amely szerint, ha a gépjármű üzembentartója (tulajdonosa) belföldi üzembentartónak minősül vagy vezetője rendelkezik magyaroszági bejelentett lakcímmel, akkor a az autó kizárólag akkor üzemeltethető Magyarországon, ha a magyar hatóság által kiadott jelzéssel (magyar rendszám) és engedéllyel  (magyar forgalmi) rendelkezik. Ebből következően a külföldi rendszámos gépkocsi közlekedhet itthon, tehát hazajöhetsz vele lábon, ám üzemeltetésére (hosszútávú használatára) már szigorú szabályok és korlátozások vonatkoznak, amelynek részleteit a rendőrség honlapján olvashatod.

c) Tréler

Amennyiben tréleren hoznád vagy hozatnád haza a gépjárművet, nem lesz szükséged érvényes biztosításra, se pedig hatósági jelzésre (pl. Németországból), ám ettől függetlenül a gépjármű dokumentumainak rendben kell lennie és a tulajdonjoga is tisztázott kell legyen, mert egy közúti ellenőrzés során a hatóságok bármikor ellenőrizhetik a szállítot autó eredetét.

5. Vámeljárás: kell-e vámot vagy áfát fizetni a külföldről származó használt autó után?

A vámeljárás keretén belül a külföldről származó használt autókra vámot és áfát kell fizetni abban az esetben, ha azok nem az EU valamely tagországából származnak. Így például Svájcból vagy az Egyesült Királyságból származó gépjárműveket a határon vámkezeltetni szükséges. A vám és az ÁFA mértéke jelenleg 10 és 27%. A közterhek alapjául az autó vételára, valamint valós értéke szolgál. Fontos megjegyezni, hogy a magyar vámhatóság nem köteles a számlán vagy az adásvételi szerződésen szereplő összeget figyelembe venni ezen terhek megállapításához, felmerülő kétely esetén a határon végezhetnek egy EUROTAX-értékbecslést, amely alapján kiszámolják a fizetendő vámot és áfát. Szintén fontos információ, hogy a vámkezelést nem muszáj a magyar határon kezdeményezni, egy Svájcból származó autó esetében ezt meg lehet tenni a svájci-német határon is. Fontos kivétel, hogy azon személyek mentesülhetnek a vám és ÁFA megfizetésének kötelezettsége alól, akik igazolni tudják, hogy életvitel szerűen leglább 1 évig tartózkodtak az EU-n kívüli országban és a szóban forgó gépjármű legalább 6 hónappal korábban már a nevükre került. 

határátkelő

6. Látogatás a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH)

A magyarországi forgalomba helyezés folyamata a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH) veszi kezdetét, ugyanis csak olyan gépjármű kaphat magyar rendszámot, amelyre az illetékes hatóság típusbizonyítványt adott ki. A típusvizsgálat során a közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a törvényben meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi feltételeknek. Három különböző eljárásra lehet számítani attól függően, hogy a külföldről származó gépjármű honnan származik, milyen dokumentumai vannak, illetve műszaki és környezetvédelmi szempontból megfelel-e a hazai előírásoknak. Az autóval minden esetben meg kell jelenni az NKH-nál. Ha van érvényes műszaki vizsgája, biztosítása, külföldi forgalmija és rendszáma, akkor ez nem jelent problémát. Abban az esetben azonban, ha nincsen érvényes külföldi forgalmi rendszáma és papírjai, akkor tréleren kell elszállítani az autót a vizsgabázisra.

a) Honosítás

Az egyszerű honosítást kizárólag az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból, azaz az Európai Unióból, Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából, valamint Svájcból származó autók esetében indítványozható és akkor lehet lefolytatni, ha a gépjármű rendelkezik legalább még egy hónap külföldi műszaki érvényességgel és ezt papírokkal is igazolni tudja az új tulajdonosa. Ekkor a magyar hatóságok átveszik az adatokat és ennek érvényessége kerül bele majd a magyar papírokba is. A látogatás során megtörténik az autó (felületes) műszaki szemléje és kiállítják az autóhoz tartozó, a honosításhoz elengedhetetlenül szükséges műszaki adatlapot.

Természetesen, ha a szemrevételezés során felmerül, hogy a jármű műszakilag kifogásolható állapotban van vagy a környezetet az előírtnál jobban szennyezi, megtagadhatják az eljárás lefolytatását. Friss szigorítás, hogy a hatévesnél idősebb és/vagy a 160 ezer kilométernél többet futott, esetleg a szemrevételezés során a környezetet láthatóan szennyező (füstölő) autókat automatikusan egy rendkívüli - egyelőre ingyenes - környezetvédelmi felülvizsgálatra küldik. Ha az autó megbukik, akkor nem kaphat magyar papírokat és rendszámot. Ezzel az intézkedéssel a jogalkotó az extrémen környezetszennyező járműveket igyekszik kiszűrni.

Az eljárás díja: 8000 Ft

b) Honosítás időszakos műszaki vizsgával

Erre az ügyfél kérése alapján akkor lehet szükség, ha az a) pontban felvázolt eljárás lefolytatható, de az autó műszaki vizsgája hamarosan lejár. Ekkor a szemle mellett egy részletes műszaki ellenőrzésen (a megszokott műszaki vizsgán) kell az autónak átesnie.

Az eljárás díja: 24 290 Ft

c) Egyedi forgalomba helyezési eljárás

Ha az autó nem rendelkezik műszaki érvényességgel vagy a műszaki- és környezetvédelmi megfelelősége nem igazolható (nem rendelkezik típusbizonyítvánnyal), akkor egyedi forgalomba helyezési eljárásról beszélünk. Ezt kell lefolytatni abban az esetekben is, ha a gépjármű nem az EGT tagországaiból vagy Svájcból származik.

Az eljárás díja: 22 800 Ft

Magyarországi forgalomba helyezéshez szükséges szemlét és műszaki vizsgáztatást kizárólag az NKH  vizsgaállomásai végzik. A szemléhez minden esetben időpontot kell foglalni telefonon!

műszaki vizsga

7. Származásellenőrzés és eredetiségvizsgálat mikor szükséges?

A származásellenőrzést minden Európai Unión kívüli országból származó gépjárművön el kell végezni. Azon unióból származó gépkocsik is bevonhatók az ellenőrzésbe, amelyek külföldi forgalmi engedélye nem áll rendelkezésre. Az eredetiségvizsgálat addig nem kezdeményezhető, amíg le nem zajlott a származásellenőrzés.

Az eljárás díja: 10 900 Ft

Egy 2018. január 1-jén életbe lépett jogszabálymódosítás értelmében eredetiségvizsgálatot minden külföldről származó (EU-s országok is) gépjármű esetében meg kell csináltatni. Az eljárás menete nem különbözik a magyarországi rendszámmal már rendelkező autók esetében alkalmazottaktól. 

Díja: kb. 17 - 20 000 Ft

8. Mi az a COC-igazolás, avagy megfelelőségi nyilatkozat és mikor lehet rá szükség?

A megfelelőségi nyilatkozat, vagy más néven a COC-igazolás (Certificate of Conformity) egy olyan dokumentum, amellyel a gyártó igazolja, hogy az autó maradéktalanul megfelel az egységes európai műszaki normáknak és környezetvédelmi követelményeknek. Tartalmazza a jármű és a gyártó adatait, a típusjóváhagyási számot, valamint a műszaki specifikációkat. Az ötödik pontban tárgyalt NKH látogatás során a műszaki megfelelőség megállapításához a szakemberek az autó forgalmi engedélyét, ritkább esetben a vizsgaigazolást vagy előfordulhatott, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot kérték el eddig.

Egy friss rendelet értelmében azonban valamennyi 1999. december 31. után gyártott, korábban az EGT országaiban vagy Svájcban forgalomba helyezett autó esetében szükség lesz a COC-igazolásra, vagy az egységes európai előírásoknak való megfelelőséget igazoló típustáblára. Hiányukban  mindenképpen újravizsgáztatják majd az autót akkor is, ha még rendelkezik külföldi műszaki érvényességgel. Ha szükséged van erre a dokumentumra, a hivatalos importőrökön keresztül tudod megigényelni.

9. VPID-szám igénylése

Valamennyi vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyintézés előfeltétele, hogy az eljáró személy rendelkezzen ún. VPID-számmal, vagy más néven EORI számmal. Ez egy 12 számjegyből álló egyedi azonosító, amelyre szükséged lesz a gépjármű honosításánál. Igénylése a NAV-nál lehetséges.

10. Regisztrációs adó megfizetése a vámhatóságnál

Magyarországon regisztrációs adót kell fizetni a a külföldről származó gépjárművek hazai forgalomba helyezése esetén. Az adó alanya (akinek be kell fizetnie) az a személy, jogi személy vagy szervezet, aki a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban (adásvételi szerződés) tulajdonosként szerepel. A regisztrációs adóeljárás az adózó kezdeményezésére indul,  akinek fizetési kötelezettsége keletkezik, annak be kell ezt jelentenie a „Regisztrációs Adó Adatlap” nevű nyomtatványon. Az adatlapot papíralapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani. Az adó mértékét az illetékes vámhatóságnál állapítják meg (NAV), és náluk is kell megfizetni.Személygépkocsik esetében az összeg nagyságát a hengerűrtartalom, a jármű első forgalomba helyezése óta eltelt hónapok száma, a hajtóanyag fajtája és a környezetvédelmi besorolása határozza meg. Mindezek megállapításához a vámhatóság a külföldi forgalmi engedélyt és a Közlekedési Felügyelőség által kiadott műszaki adatlap adatait veszi figyelembe. A befizetendő összeget előre is kiszámolhatod, ebben lehet segítségedre a saját személyautó regisztrációs adó kalkulátorunk.

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a regisztrációs adó megfizetésének kérelmezése rendszerint temérdek időt és energiát emészt fel. A dokumentumok beszerzése, a felesleges sorbanállások és az ezzel járó stressz elkerülhető egy Regisztrációs Adó Ügyintézést végző cégen keresztül, ahol kényelmesen, akár az otthonod kényelméből is lebonyolíthatod a teljes regisztrációs adó ügyintézést. Ráadásul a szolgáltatás országos és a szokásos több napos ügyintézés helyett akár 2 órán belül kézhez kaphatod a szükséges határozatot emailben.

11. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) kötése

A végső okmányirodai ügyintézést megelőzően kötnöd kell kötelező gépjármű felelősségbiztosítást az autóra. Fontos körülmény, hogy a biztosítást ekkor még nem rendszámra (hiszen még nincs magyar rendszámod), hanem kizárólag az alvázszámra tudod megkötni. Később azonban a rendszám birtokában kérvényezned kell majd a biztosítótársaságnál a szerződés kiegészítését, módosítását.

12. Okmányirodai ügyintézés: a forgalomba helyezés

A gépjárművek forgalomba helyezését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányirodák végzik. Az ügyintézés sikerességének záloga, hogy a kivetett adót előzőleg megfizessék - ezt külön ellenőrzik is az eljárás során. Bármely országosan illetékes Kormányablakba ellátogathatsz, a lényeg, hogy minden eddig kapott dokumentumot vigyél magaddal.

+1 A nem európai piacra gyártott típusok forgalomba helyezése Magyarországon

A külföldről származó gépjárművek honosítása, amennyiben azokat eredetileg nem az európai piacra szánták, jelentősen bonyolódhat az elkövetkező időkben. Az NKH-nál tett szemle során ezen típusokhoz nem lehet COC megfelelőségi nyilatkozatot felmutatni, ezért az állami vizsgaállomás előírhatja külsős szakértő bevonását a szemléhez, aki súlyos százezer forintokért állapítja majd meg, hogy az autó megfelel-e az európai (és a hazai) normáknak, vagy sem.

Ha gondolkozol, hogy külföldről vásárolj autót, akkor az alábbi videó neked szól: