Magyarországon minden olyan piaci szereplő jogosult távszerencsejáték szervezésére, amely a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Kérjük, nézzen utána, hogy ahová regisztrálni készül, az a kaszinó jogszerűen nyújt-e távszerencsejáték szolgáltatást az Ön számára.
A német Allianz Global Corporate & Specialty, azaz az AGCS tudomására hozott, kiberbiztonsághoz kapcsolódó biztosítási kárigények száma folyamatosan nőtt az elmúlt években. Amíg a 2010-es évek közepén a kiberbiztonság még viszonylag új kategóriának számított biztosítási piacon, és mindössze 77 kárigényt jegyeztek be, addig 2019-re ez a szám elérte a 809-et. Nem meglepő, hogy az Allianz 2020-ban már az első három negyedévben több mint hétszáz kárigénnyel foglalkozott.
Az AGCS több mint 1700 kiberbiztonsággal kapcsolatos vállalati kárigényt elemzett a közelmúltban. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen események felelősek leginkább a legköltségesebb kiberbiztonsági károkért. A jelentésben végül arra a következtetésre jutottak, hogy a károkat többnyire az olyan külső események okozzák, mint a szolgáltatás megtagadással járó, úgynevezett Distributed Denial-of-Service támadások, mégis, a legtöbb kiberbiztonsági kárigény mögött azonban a szervezeten belüli hibák állnak. És ehhez még csak arra sincs szükség, hogy egy munkatárs szórakozottságból kevésbé legyen figyelmes, vagy, hogy a munkaidejét az online casino játékok fürkészésével töltse egy kevésbé biztonságos oldalon.
Gyorsan megszaporodhatnak a veszteségek
A Managing The Impact Of Increasing Interconnectivity – Trends In Cyber Risk című jelentés szerint az elemzett kárigények értékének nagy részét, azok 85 százalékát külső incidensekből, például DDoS-támadásokból, adathalászatból, rosszindulatúprogram-/zsarolóvírus-kampányokból, származó károk teszik ki, amelyet a rosszindulatú belső tevékenységek (9%) követnek a sorban, amelyek noha nem gyakoriak, igen költségesek lehetnek bármilyen vállalkozás, így egy magyar műanyagipari cég számára is. Számszerűen a véletlenségből fakadó belső incidensek, mint amilyenek például a munkavállalók mindennapi feladatok elvégzése közben vétett hibái, az informatikai szolgáltatáskimaradások vagy platform-üzemleállások, a rendszerek és a szoftverek terén felmerült áttelepítési problémák vagy az adatvesztés – okolhatók az elemzett kiberbiztonsági kárigények több, mint feléért, szám szerint 54 százalékáért, azonban ezek pénzügyi hatása többnyire korlátozott a kiberbiztonsági incidensekéhez képest. A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy a súlyosabb incidensek esetében a veszteségek gyorsan megszaporodhatnak.
Az Allianz Global Corporate & Specialty kiberbiztonsági biztosítást először 2013-ban kínált, és 2019-ben már több mint százmillió euró összegű bruttó díjbevételre tett szert a szegmensben. A jelentés ezzel párhuzamosan azt is megjegyzi, hogy a szervezetek kiberbűnözés kapcsán felmerült átlagos költségeiben öt év alatt 70 százalékos növekedés volt megfigyelhető, amelyek együttes értéke eléri a 13 millió amerikai dollár összeget, míg a biztonsági incidensek átlagos száma 60 százalékkal emelkedett.
Célkeresztben a munkavállalók
A fentieken túl kihívást jelent a távmunka koronavírus-világjárvány okozta rendkívüli térnyerése is. A megszokott munkavégzés helyét elhagyni kényszerülő munkatársak a kiberbűnözők valóságos céltábláivá váltak. A 2020-as év eleje óta a rosszindulatú programokkal és zsarolóvírusokkal kapcsolatos incidensek a beszámolók szerint több, mint egyharmadukkal nőttek, ahogy továbbra is jelen vannak a koronavírus témájával foglalkozó online csalások, és a világjárványról szóló adathalász-kampányok is.
