Olvasói levelünkre Borka J. Balázs, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének kommunikációs igazgatója válaszol.
Egy olvasói levél érkezett gépjármű szavatossági kérdésben szerkesztőségünkhöz, melynek ügyében megkérdeztük Borka J. Balázst, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének kommunikációs igazgatóját, hogy mit érdemes tudnia a használtautó-vásárlónak ebben a témakörben:
Borka J. Balázs:
Tisztelt Belina Úr!
Az utóbbi években jelentős mértékben megnövekedtek a gépjármű szavatossági ügyek száma, melyekkel az eladókhoz - legyen az kereskedés vagy magánszemély - fordultak a vásárlók (jellemzően kereskedések felé). Ugye mindenki számára ismert, hogy a vásárlás napjától számolva egy év szavatossági kötelme van az általa eladott járműre ez eladónak a vevő felé. Ez az egy év két részre bontható, első féléven belül az eladónak kell bizonyítani a hiba okát, a második félévben a vevőnek. Ez azt jelenti, hogy eleinte az eladónak kell bebizonyítania, hogy a hiba az eladás után keletkezett, a későbbiekben pedig a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már megvolt a vásárlás pillanatában is.
Az új Ptk. bevezette az úgynevezett termékszavatosság, kellékszavatosság fogalmát mely jelentése az, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (jelen esetben a jármű) hibája esetén a vevő követelheti az eladótól, hogy annak hibáját javítsa ki, vagy ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, cserélje ki azt. Kérhet továbbá árleszállítást a termék árából, de indokolt esetben az eredeti állapot visszaállítása is cél lehet, azaz az üzlet semmissé nyilvánítása. Ezeket a PTK a 6:123.§ [Szolgáltatás minősége], a 6:159.§ [Kellékszavatossági jogok] és a 6:168.§ [Termékszavatossági jogok] alatt szabályozza, nézzük a jogszabályi megfogalmazást:
PTK. 6:123. §-a rögzíti az alábbiakat rögzíti a szolgáltatás minőségével kapcsolatban:
(1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így
a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;
b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;
c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és
e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
PTK. 6:159. §-a rögzíti az alábbiakat rögzíti a kellékszavatossággal kapcsolatban:
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
PTK. 6:168. §-a rögzíti az alábbiakat rögzíti a termékszavatossággal kapcsolatban:
(1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
(2) Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.
(3) A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
(4) Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
Ezek természetesen a nyers törvényi hivatkozások, de mint minden esetben most is el kívánom mondani, hogy a vevő ezen jogainak érvényesítése egy használt termék esetén - jelen esetben egy használt autó esetében - igazán nehéz. Egyrészt, mert egy használt cikkről van szó és nem új eszközről, másrészt pedig azért, mert a bizonyíthatóság rettenetesen nehéz, akármelyik oldalról is van szó (6 hónapon belül-kívül).
Sokan abba a hibába esnek, hogy a 10-12 éves használtautó vásárlásakor ugyanazt a minőséget és funkcionalitást várják el ez eredeti vételár kb. 10%-ért, mint annak újkorába, pedig ezt nem életszerű. Minden vitás esetben javasolni szoktuk a kölcsönös megegyezést az eladóval, mert a bizonyítási eljárásban bírósági pernek kell indulnia és igazságügyi szakértő bevonása is szükséges. Ezek a folyamatok hónapokat, éveket vehetnek igénybe, jelentős kiadásokkal kell számolni, addig használni az autót nem lehet, az esetleges további állagromlás végett. Mindez jelentősen megnehezíti az amúgy sem könnyű helyzetet, illetve egyes esetekben, ahogy szokták mondani, drágább a leves, mint a hús, tehát érdemes kompromisszumra jutni az eladóval, legyen az magánszemély vagy kereskedő és csak utána gondolkozni peres eljárásban, miután ez a kezdeményezésünk zsákutcába futott.
