Kiderült, ki fizeti a sérült rendőrautó javítását az M2-esen történt autós üldözés után

Ha balesetet szenvedünk, tudjuk, hogy mi a kárfelmérés, valamint a felelős megkeresésénének menete. Egy karambol után az a legegyszerűbb, ha a hibás fél elismeri tettét, adatokat cserélünk, és a biztosító lerendezi a dolgot. Ha kell, rendőrt hívunk, vagy mentőt és tűzoltókat, a menet pedig itt is ugyanaz lesz. A rendőrség kivizsgálja az ügyet és megállapítja, ki a felelős.

De mi van akkor, ha a két esemény valahogy összecsúszik, vagyis mi történik, ha a rendőr már a helyszínen van, sőt, maga a rendőr a baleset egyik résztvevője?

Nemrégiben történt az az eset, amely során két rendőrjárőr üldözőbe vett egy rendszám nélküli Mercedest. Mivel a hajsza kilométereken át tartott és az autók 200 km/óra körüli sebességgel haladtak, a sofőr pedig továbbra sem állt meg, az egyik járőrkocsi egy manőverrel véget vetett a dolognak.

A pikantériája persze az, hogy ez a manőver vegyes visszhangot kapott, mivel az üldözött autóját a járőr a szalagkorlátnak nyomta, amelynek ki is szakadt az egyik kereke. Az üldözött férfi ügyvédje szerint aránytalan volt az intézkedés, emiatt is indított vizsgálatot a rendőrség az ügyben.

Mos azonban nem ez a kérdéskör a fontos, hanem az, hogy egy rendőrségi üldözés során, amely az autók sérülésével, roncsolódásával, esetleg balesettel végződik, ki az, akinek a sérült rendőrautók javítását állnia kell? Vajon az üldözött személy kötelezője terhelődik? De mi van akkor, ha olyan sérülésről van szó, amelyet egy kötelező nem fedez, ilyen esetekre van CASCO-ja egy rendőrautónak?

Első körben a rendőrséget kerestük meg, hogy a fenti esetekhez hasonló ügyekben mi az eljárás. Az ORFK ezt válaszolta:

Amennyiben a rendőrség szolgálati gépjárművében más gépjármű üzemeltetése során okoznak kárt, annak megtérítésére elsődlegesen a károkozó gépjárműre kötött kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás szolgál, ennek terhére történik meg a javítás. Amennyiben a kötelező felelősségbiztosító általi kárrendezés akadályba ütközik, vagy van a kárnak olyan része, amely a biztosítás által nem térül meg, abban az esetben a javítás költségét a Rendőrség fizeti, azonban ezt követően a polgári jogi szabályok szerint kártérítési igénnyel fordul a károkozó felé. Erre az esetre is igaz ugyanis az az alapelvi jelentőségű főszabály, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Ez alapján tehát ugyanaz az eljárás, mint bármely más esetben, vagyis a károkozó biztosítását terhelik a javítások. Ha viszont olyasmiről van szó, amely csak egy szolgálati autó kapcsán jöhetne szóba, tegyük fel egy fedélzeti adó-vevő, vagy a fényjelzők is sérülnek, amelyre valószínűleg nem terjed ki egy mezei kötelező biztosítás, ekkor a rendőrség állja a költségeket, majd ezt követően nyújtanak be kártérítési igényt.

Az esetről a MABISZ-t, azaz a Magyar Biztosítók Szövetségét is megkérdeztük, akik a leszorítós eset kapcsán írták a következőt:

Szakértőink szerint az alapvető kérdés, hogy jogszerű vagy jogellenes volt-e az üldözött autós általi károkozás. Ha jogellenes volt, - és feltehetően az, hiszen gyorshajtás miatt került sor a rendőr általi üldözésre, - jár a rendőrségi autóra vonatkozó kgfb szerinti kártérítés. Nem mellékes továbbá az a szempont sem, hogy mindezt bíróságnak kellene megállapítani.

Ez a válasz azzal árnyalja a korábbi rendőrségi választ, hogy egyrészről jogellenes-e a károkozó tette, másrészről jogos-e a rendőrség által végrehajtott manőver. Ez nem csupán az M2-esen történt üldözésre értendő, hanem minden egyes esetre, ahol rendőrségi jármű sérül.

Mindkét kérdést bírósági döntéshozatal válaszolja meg, és az üldözéses esetnél maradva meg is lett a válasz: a rendőrség helyesen járt el, hiszen rengeteg ártatlant védett meg a járőr azzal, hogy a 200 km/órával menekülő férfit megállította, és mivel a férfi után gyorshajtás miatt indult a rendőrség, az üldözött cselekedete természetesen jogellenes.

Megkérdeztünk az esetről dr. Krizsán Zoltánt, a D.A.S. szakjogászát, aki elmondta álláspontját az üggyel kapcsolatban:

A rendőrségnek, mint állami szervnek üzemeltetésében állhatnak ingóságok, így gépjárművek is. A jogszabály a rendőrautók esetében sem ad kivételt az alól a szabály alól, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles biztosítási szerződést kötni a gépjármű(vek)re. A kárrendezési eljárásra nem vonatkoznak speciális szabályok: amennyiben egy rendőrautó sérül meg egy balesetben (vagy akár egy autós üldözésben), a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a kárt okozó gépjármű felelősségbiztosítója felé kell bejelentenie a kárigényt a rendőrségnek, mint üzemben tartónak. A károk javítását ezesetben az üldözött – és rajta keresztül a biztosítója – fogja megtéríteni.

Amennyiben külföldi gépjármű a károkozó, vagy az üldözött gépjárművön nem volt érvényes kötelező biztosítás, úgy szintén az általános szabályok az irányadók. Ha a biztosítóval a kárrendezés elhúzódna, vagy általánosan a gépjármű üzemben tartója úgy dönt, hogy nem akarja felkeresni a károkozó biztosítóját, úgy nincsen akadálya, hogy az üzemben tartó a saját maga kötött vagyonbiztosításra (CASCO) rendezze a kárt. Nem közhiteles információ, hogy a rendőrautókra kötnek-e kiegészítő CASCO biztosítást, például az olyan károk fedezésére, amelyeket nem idegen gépjármű, hanem maga a rendőrautót vezető személy okoz?

Tekintettel arra, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek szolgálati jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni a rendőrök esetén is, a törvény ismeri és alkalmazza a kártérítési felelősséget a hivatásos állomány tagjára. Találkoztunk már olyan üggyel, ahol figyelmetlenségből kárt okozott a szolgálatban lévő rendőr a rendőrautóban. CASCO biztosítás nem volt a gépjárművön, a kárt végül kifizettették a károkozóval (a kárösszeg mértékét vitattuk, és csak kevesebbet kellett az ügy végén megtéríteni).

Kötelezően le kell folytatni ilyenkor a belső vizsgálatot (kártérítési eljárást) a rendőrségnél, a határozattal szemben pedig a károkozó panasszal élhet. Amennyiben megállapítják hasonló esetekben a rendőr kártérítési felelősségét, a jogerős határozat alapján vonhatják le az illetményből a kár összegét.

A szakjogász válasza tehát megerősíti azt, amit a rendőrség és a MABISZ is elmondott és kiegészíti azzal, hogy igenis vannak olyan esetek is, amikor a rendőr a baleset okozója, és ekkor őt terheli a kár megfizetése.

Ide kattintva megnézheted, milyen autóval üldözik a bűnözőket Olaszországtól Dubajon át Ausztráliáig.