2022. április 12. | 17:19

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott tájékoztatást számunkra.

A fizetős gyorsforgalmi utak listáját, az úthasználati díjak mértékét, a díjfizetés módját, a díjkategóriákat, a díjfizetés elmulasztása esetén kiszabható pótdíjakat, a jogosultság feltételeit és az ellenőrzés módját is mind-mind a 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet szabályozza. Nem úgy van tehát, hogy az útdíjszedési feladatokat ellátó, állami tulajdonú Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) hasraütés-szerűen találja ki a matricatípusokat vagy azok árait.

A jelenleg hatályos vonatkozó jogszabályok szerint a legrövidebb időtartamra ún. heti úthasználati jogosultságot lehet váltani, amely a vásárlás napjától számított 9. nap 24. órájáig jogosít a fizetős gyorsforgalmi utak használatára az ország egész területén. Jogosan merül fel sokakban a kérdés – köztük bennünk is -, hogy miért nincsen ennél rövidebb időtartamra szóló és egyúttal olcsóbb autópálya-matrica Magyarországon. Megkeresésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta:

„A személygépkocsik számára sosem létezett egynapos úthasználati jogosultság Magyarországon. A jelenleg működő, átalánydíjas rendszer jogosultsági típusait az uniós Eurovignette irányelv alapján alakították ki.

Európa számos országában van matrica jellegű útdíj hasonló matricatípusokkal és érvényességi időkkel. A heti (7-10 napos) jogosultságnál rövidebb időszakra szóló matricát másutt sem forgalmaznak. A korábban létezett négynapos matrica is a magyar utakat tranzitként, hosszabb viszonylatokban igénybe vevő úthasználókat hozta kedvezőbb helyzetbe, ezzel a terhek viselését igazságtalanná tette. A becslések szerint az egynapos matricát a hazai vásárlók mindössze 15, míg a Magyarországon átautózó külföldiek 85 százaléka venné igénybe.

Egy ilyen matricatermék tehát inkább szolgálná a külföldi közlekedők, mint a magyar emberek érdekeit” – fogalmazott Arzt Gergely, az ITM Kommunikációs Főosztály Sajtóosztályának osztályvezetője.

Néhány szóban az Eurovignette irányelvekről

Az Eurovignette Direktívát először még 1999-ben fogalmazták meg legfőképpen azzal a céllal, hogy valamelyest egységesítsék a tranzitforgalom által igénybe vett úthálózatokon érvényes úthasználati díjakat elkerülendő, hogy a magas árak miatt egyes tagországok „kimaradjanak” az áruforgalomból. Az irányelvek legfontosabb célkitűzése az árak egységesítése, a transzeurópai úthálózat terhelésének a kiegyenlítése, továbbá a díjak miatt hosszabb utakat választók által megnövekedő környezeti terhelés elkerülése volt.

Az eltelt több mint két évtizedben a direktívát többször is felülvizsgálták és kiegészítették annak érdekében, hogy az Európai Unió területén egy közel egységesen működő, teljesen transzparens útdíjfizetési rendszert alkalmazzanak a tagországok a 3,5 tonnánál nehezebb járművekkel operáló árufuvarozók számára, továbbá a befolyó összegeket infrastruktúra-fejlesztésre használják fel és az árstratégiával hosszabb távon elősegítsék, ösztönözzék a környezetbarát járművek használatát.

Az irányelvek Magyarország a 2013. július 1-jén bevezetett HU-GO rendszerrel kíván megfelelni, amely biztosítja az árufuvarozók számára a megtett úttal arányos díjak megfizetésének lehetőségét. Érdekesség, hogy a legfrissebb revízió értelmében 2023-tól a szabályozás hatályát az Európai Parlament szeretné kiterjeszteni más járműkategóriákra, így a személygépjárművekre is, ami elméletben azt jelentheti, hogy a jelenleg érvényes időalapú autópálya-matricákat egy megtett távolság alapú díjfizetési rendszer válthatja néhány éven belül.

Vásárolj autópálya-matricát sorbanállás nélkül kényelmesen, a Carnotie oldalán!