Olvasónk használt autót venne állami támogatással, de a rendelet nem fogalmaz túl egyértelműen. A szakjogász válaszol a kérdésre.
„Tisztelt Alapjárat!
Párommal használt autó vásárlása előtt állunk. Az ő egészségügyi állapota miatt megigényeltük a mozgáskorlátozott személyek autóvásárlási támogatását.
A kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e az, hogy mind a ketten tulajdonosai legyünk az autónak? Az ehhez kapcsolódó rendelet annyit említ, hogy a kezdeményezett nevén kell lennie az autónak és hogy 3 évig nem idegeníthető el, viszont nem említ kizárólagosságot.
Köszönöm a segítséget!
Gábor"
A kérdésre a D.A.S. szakjogásza, dr. Krizsán Zoltán válaszolt.
A téma szempontjából a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet az irányadó. Az olvasó felvetése jogos, a jogszabály ugyanis nem említ kizárólagosságot, sőt, a gépjármű támogatás jogosultját, mint tulajdonost is csak egy helyen említi szó szerint.
A támogatás két célra használható fel, amit a kérelemben meg is kell adni: szerzési vagy átalakítási támogatás igénylése. Nem kizárt, hogy a két támogatást egyidejűleg igényeljék, a jogszabály az erre vonatkozó szabályokat is részletezi. A továbbiakban csak a szerzési támogatást érintem, az olvasó kérésének vonatkozásában.
A jogi álláspontom az, hogy a támogatásra jogosulton kívül más személynek nem lehet tulajdonjoga a megvásárolni kívánt és támogatással érintett gépjárművön. Nem lehet tehát közös tulajdon tárgya az adott jármű, hiába nem írja le a jogszabály ezt kifejezetten. Ezt arra alapozom a kormányrendelet alapján, hogy
- a kérelemben fel kell tüntetni a támogatásra jogosult személy nyilatkozatát arról, hogy a közreműködő szervezettel (tehát az arra jogosult autókereskedővel) adásvételi szerződést köt;
- a támogatás felhasználása során az adásvételi szerződést a támogatásra jogosulttal kell megkötni; illetve
- a támogatásra jogosult járhat el a közlekedési hatóság előtt a gépjármű forgalomba helyezése és a tulajdonjog átírása kapcsán, valamint ő kezdeményezi az elidegenítési tilalomnak a bejegyzését is.
Ha a kérelmet pozitívan bírálják el, a támogatást megállapító határozatot közlik a közreműködő szervezettel. Ez a szervezet a határozat véglegessé válását követő harminc napon belül megkeresi a támogatásra jogosultat.
Fontos, hogy a határozat véglegessé válásától számított négy hónapon belül meg kell kötnie a támogatásra jogosultnak az adásvételi szerződést: fenti álláspontom szerint csak ő jogosult erre. Ha a négy hónap alatt nem jön létre a szerződés, a szerzési támogatás nem folyósítható.
A folyamat során további fontos kitétel, hogy a határozat véglegessé válása előtti megvásárlás esetén nem folyósítható szerzési támogatás, hiába lenne arra jogosult az érintett természetes személy.
Ugyan az autót közösen nem tudják megvásárolni, az olvasó és párja egyéb úton – kettejük közötti szerződéssel – biztosíthatják maguk között a mostani kizárólagos tulajdonjog jövőbeni sorsát. Ez a céljuktól függ és attól is, hogy a támogatáson felüli önrészt miképpen kívánják biztosítani a megvásárláshoz.
