Persze a legtöbb elektromos roller direkt 25 km/órás maximális végsebességgel rendelkezik.
Ha minden igaz, hamarosan elfogadják a törvényhozók azt, hogy a Budapesten is egyre népszerűbb elektromos rollerek milyen kategóriába essenek a KRESZ-ben. A szabálymódosítás szerint az e-rollerek, Segway-ek és hasonló eszközök 25 km/órás végsebesség alatt kerékpárnak, afölött viszont segédmotoros kerékpárnak minősülnek majd.
Ezzel kapcsolatban viszont felmerült több kérdés is, így felkerestük a Xiaomi elektromos rollereket forgalmazó Yamoto Magyarország Kft. értékesítési vezetőjét, Jávorszki Istvánt.
Kérdésünkre elmondta, hogy az összes Xiaomi elektromos roller végsebessége 25 km/órára van korlátozva, de fizikailag egyébként képesek lennének többre is. Persze a végsebesség függ a terepviszonyoktól és a rolleren utazó testsúlyától is, de 25-nél többel nem mennek.
Vannak egyébként olyan rollerek, amik gyárilag képesek akár 45-50 km/órára is, a Segway-Ninebot Kínában kínál például ilyeneket, de itthon is vannak olyan modellek, amik gyárilag 25 km/óra feletti végsebességűek.
Persze itt is előjönnek a tunerek, akik belenyúlnak a roller szoftverébe, de hardveresen is lehet módosítani ezeken. István elmondása szerint az e-rollerek zömét nagy teljesítményű motorral szerelték - a megfelelő nyomaték/gyorsulás miatt -, így előfordul a 700-800W-os motorteljesítmény még a Xiaomi rollereknél is. Ez már elegendő lenne lekorlátozás nélkül egy 90 kilós felhasználó akár 40-45 km/h ssebességű mozgatására.
Vannak hardveres tuning-eszközök (Aliexpressről bármit be lehet szerezni hozzá), de léteznek harmadik féltől származó szoftverek (jellemzően orosz fejlesztésűek), amelyekkel Bluetooth-kapcsolaton keresztül meg lehet hekkelni a rollereket, és kiütni a sebességlimitet. Ezt a megfelelő információk birtokában akár házilag is meg lehet csinálni.
Persze az ilyen módosítások jellemzően a garancia elvesztésével járnak. A technikai korlátokon tehát át lehet lépni, de a törvények be nem tartása már büntetendő, ami talán visszatartó lehet az elmúlt évek kaotikus helyzetét figyelembe véve. Ezért István úgy gondolja, hogy a sebesség korlátozása a jó megoldás – csak nem lesz könnyű betartatni.
Egy olvasónk is írt nekünk a KRESZ-módosítással kapcsolatban, érdekes kérdéseket tett fel:
„Kedves Alapjárat!
Olvastam, hogy ha elfogadják a KRESZ-módosítást, akkor a 25 km/óra feletti sebességre képes rollerek SMKP kategóriába esnek majd. Ekkor már a biciklisávon sem lehet velük közlekedni? Kell majd ezekre is biztosítást kötni? Azt olvastam, hogy ugyanúgy bukósisak kell majd hozzájuk és a jogosítványával játszik, aki szabálytalankodik velük. Mennyi lesz a legnagyobb megengedett sebesség lakott területen belül és kívül?
Előre is köszönöm a választ.
Gábor"
Beszéltünk tehát Pataki Melinda szakoktatóval is, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzőjével, aki elmondta álláspontját ezzel az üggyel kapcsolatban.
Kedves Gábor!
Egy jogszabály megalkotásakor rengeteg tényezőre kell figyelemmel lenni. A jogalkotónak számos szempontot meg kell vizsgálnia. A teljesség igénye nélkül párat említek ezek közül: mit/ki(ke)t szabályoz, hol (területi, időbeli és személyi hatály) és hogyan? A szabályozás alá eső eltérő csoportok – akiket érint – érdekei harmóniában, egyensúlyban vannak-e? Senkit nem érhet elfogadhatatlan hátrány, illetve jelentős előny. Az új szabályozásnak illeszkednie kell egyrészt az adott szakterületen lévő több hazai jogszabályhoz, másrészt nemzetközi viszonylatban is meg kell állnia a helyét.
A jogszabály az emberek társadalmi tevékenységének befolyásolására szolgáló magatartásszabály. A jog, mint magatartási szabály az emberek viselkedésére, egymással szembeni, ismétlődő magatartási fajtáira egyazon érvénnyel vonatkozó általános érvényű állami előírás, amelynek megsértése, nemkövetése általában valamilyen hátránnyal (szankcióval) jár.
A jogtörténet három jogképződési módot különböztet meg: a szokásjog, a bírói jog és a törvényhozási jog. A XIX. századtól a kontinentális jogrendszerekben, így a magyar jogban is a törvényhozási jogalkotás a meghatározó. Egyúttal a jogszabályoknak meghatározott rangsora van, alacsonyabb szintű jogszabály tartamilag nem lehet ellentétes, vagyis nem ütközhet egy magasabb szintű jogszabályba.
Ahhoz, hogy egy jogszabály érvényes és hatályos legyen, számos feltételnek együttesen teljesülnie kell:
- a kibocsátásra jogosult szerv hozza meg
- ne legyen ellentétes magasabb rendű jogszabállyal
- az adott jogszabály meghozatalára előírt eljárási szabályokat be kell tartani
- a jogszabályt az előírt helyen és módon ki kell hirdetni, továbbá mindenki számára hozzáférhetővé tenni
A jogalkotás folyamata a kihirdetéssel fejeződik be, a kihirdetett szöveg a hiteles. A kihirdetés a jogszabály aláírásából és a hivatalos lapban történő megjelentetéséből áll. A jogszabály hivatalos kihirdetése a Magyar Közlönyben történik.
Jogot és kötelezettséget csak hatályos jogszabály állapíthat meg. A jogalanyok (ember, állam, jogi személyek, egyéb szervezetek) jogérvényesen csak hatályos jogszabályra hivatkozhatnak. Minden jogszabálynak van területi, időbeli és személyi hatálya, amely megadja érvényesülési, alkalmazhatósági körét és azt, hogy hol, mikor és kire nézve kötelező.
A jogszabály területi hatálya azt jelenti, hogy a jogszabályt mely földrajzi területen kell alkalmazni. Az időbeli hatálya azt jelenti, hogy a jogszabályt milyen kezdő és befejező időpont között kell alkalmazni. A személyi hatálya pedig azt jelenti, hogy a jogalanyok mely körére vonatkoznak az adott jogszabályban foglalt jogok és kötelezettségek. A jogszabály személyi hatályát, az érintettek körét rendszerint maga az adott jogszabály részletezi.
Az egyes jogszabályok szerkezeti felépítése azonosnak mondható, három szerkezeti elemük van:
- A tényállás (hipotézis) azon körülményeket írja le, amelyeknek bekövetkezése esetére a jogszabály meghatározott magatartást parancsol.
- A rendelkezés (diszpozíció), amely meghatározza a követendő magatartást a tényállás bekövetkezése esetére.
- A jogkövetkezmény, amely kétféle lehet: szankció vagy joghatás. Szankció a joghátrányt (büntetést) jelenti, amit a törvény a rendelkezés megsértése miatt kilátásba helyez, joghatás pedig akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelő magatartást tanúsít.
Az e-rollerekkel kapcsolatos szabályozás tervezete elkészült, amiből a különböző hírforrások részeket kiemeltek és publikáltak belőle. Azonban a közlekedési miniszternek ezt a tervezetet el kell fogadnia. Amikor ez megtörténik és a Magyar Közlönyben hivatalosan megjelenik a pontos jogszabályi szöveg, akkor lehet az úgymond felhasználók számára értelmezni és az alkalmazását a gyakorlatba ültetni.
Addig is tekintsük át a segédmotoros kerékpárhoz kötődő meglévő szabályokat. Ezekről a KRESZ általános szabályai rendelkeznek, továbbá az 54. §-a speciálisan is ad előírásokat.
Haladás az úton
Általános jobbra tartási kötelezettség: 25. § (2) Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.
Autóbusz forgalmi sáv
36. § (8) b) pont be) alpontja: Az autóbusz forgalmi sávban az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár haladhat.
Sebesség
26. § (1) d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/óra; (kétkerekű smkp. lakott területen kívül) d/2. a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra, d/3. a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra.
Irányjelzés
29. § (3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.
Előre sorolás
36. § (12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák
Előzés: A segédmotoros kerékpár nem gépjármű!
14. § (1) f) „Előzni tilos” tábla: a tábla azt jelzi, hogy az úton előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére.
34. § (8) Tilos előzni:
d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;
e) útkereszteződésben, és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve
- ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
- ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla jelzi,
- körforgalmú úton,
- ha a járművel csak jobbról szabad előzni.
Ez a (9) tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.
Lakó-pihenő övezet
A robogó akkor hajthat be, ha vezetője ott lakik, vagy látogatóba érkezik. [39/A. § (1) b)]
Megállás, várakozás
40. § (3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.
Tilos megállni: 40. § (5) e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül.
Járdán megállás: 40. § (8) A járdán — részben vagy teljes terjedelemben — csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
(9) A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
Kivilágítás
44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
(2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
(7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt — tompított fényszóróval — nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Becsatolt bukósisak használata kötelező, kivéve a zárt utastérrel rendelkező smkp-nál.
Tilos: 54. § (7) alapján elengedett kormánnyal robogózni; robogót más járművel, illetve állattal vontatni; a járművön oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani; valamint állatot vezetni.
Továbbá lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast szállítani, valamint segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad.
(9) A három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte, pl. quad, mopedautó.
Együttműködő közlekedést kíván:
Pataki Melinda
szakoktató, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzője
Kiknek ajánljuk a Tanulókalauz könyveket?
Azoknak, akik szeretnének a lehető legalaposabban felkészülni az első vezetési órájukra és a forgalmi vizsgára. A Tanulókalauz sorozat első részéből minden elsajátítható, ami az első vezetési óra előtt a jármű technikai kezeléséhez szükséges, a második részben pedig számos fényképpel illusztrált forgalmi helyzet található, amelyek áttanulmányozása hatékonyan segíti a forgalmi vizsgára történő felkészülést.
A sorozat harmadik része, a Sofőrkalauz a kezdő vezetőket segíti. A könyvben található fotósorozatok és QR-kódos videók jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a sofőrök elsajátíthassák, mit kell tenniük veszélyhelyzet esetén.
