Utólag módosította a Ford a hibás alkatrészt dízelmotorjában, a kárt mégis Béla fizette meg

Nagyon bosszantó tud lenni, amikor van egy néhány éves autód, minden karbantartási előírást betartasz, ennek ellenére a garancia lejárta után nem sokkal mégis komoly meghibásodás következik be, amelyet mélyen a zsebedbe nyúlva kell megjavíttatnod.

Ebbe a helyzetbe került olvasónk is, Béla, aki egy 2019-es évjáratú, 1.5 EcoBlue Ford Focust birtokol. Nem sokkal a 150 ezredik kilométer után lánccsörgést kezdett hallani a motortérből annak ellenére, hogy ez egy szíjas vezérlésű dízelmotor. Ez úgy lehetséges, hogy a két vezérműtengely közt van egy kisebb lánchajtás, amelynek természetesen van feszítője is, amely meghibásodott. Erre a láncra egyébként nincsen gyárilag megadott csereperiódus, tehát elméletben az autó élettartamára tervezték.

Béla tehát megrendelte az autó alvázszáma alapján az új láncot és a feszítőt (továbbá egy komplett vezérlésszettet, ha már úgyis szétszedik a motort), és elment a szerelőjéhez, hogy végrehajtsák a cserét. A lánchajtást szétszedve látszódott, hogy a feszítő egyik oldalán már fém a fémen csúszott, és a műanyag elemet kezdte ledarálni a lánc.

Ekkor azonban kiderült, hogy a megvásárolt lánc és a feszítő nem olyan, mint ami gyárilag az autóban volt. Visszavitte az alkatrész az üzletbe, ahol újra átnézték a katalógust, és Béla azt is megtudta, hogy 2023-ban a Ford egy új, módosított alkatrészt kezdett árulni, már csak teljes egységként vásárolható meg ez a lánchajtás.

Újratervezték a láncfeszítőt és környezetét, mert rájöttek, hogy eredetileg rossz volt a kialakítás. Nem volt azonban mit tenni, az egyébként napi használatban levő autója szétszedve állt a szerelőnél, így kénytelen volt megvenni a teljesen új vezérlésblokkot, alső-felső házzal, két vezérműtengellyel, lánccal és láncfeszítővel. Ez így vásárlói kedveztménnyel együtt 274 ezer forintba került, ehhez jött hozzá a munkadíj.

A Ford nem értesítette a felhasználókat a változásról, sem arról, hogy a csere elmulasztása milyen kockázatokkal jár. Béla egy márkaszervizben is érdeklődött, ám ott sem hallottak arról, hogy módosították ezt az alkatrészt. A Ford magyarországi képviseletével is felvette a kapcsolatot, hogy térítsék meg a költségeit, hiszen ő betartotta az előírásokat, a kostrukciós hibáért pedig nem ő a felelős. Ezt azonban megtagadták arra hivatkozva, hogy a garancia már lejárt, és nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a gyári előírásoknak megfelelően, gyári technológiával történt az olajcsere az autóban a garancia lejárta után. 

Az alkatrész áttervezéséről Saáry Zoltánt, a Ford modellekre specializálódott  Ess Ford szerviz vezetőjét is megkérdeztem. Elmondta, hogy a 16 szelepes dízelmotoroknál bevett gyakorlat a Fordnál, hogy a vezérműhajtás szíjas, és a két vezérműtengely közt lánccal történik az áthajtás. A régebbi 1,6-os dízeleknél elő szokott jönni az a probléma, hogy megnyúlik a lánc és meghibásodik a feszítő. Ezekkel az újabb, 1,5-ös EcoBlue dízelekkel azonban még nincs ilyen tapasztalata, de hallott erről a problémáról.

Felkerestem tehát a Ford magyarországi képviseletét az alábbi kérdésekkel:

• valóban utólag újratervezték ezt a láncos alkatrészt ennél a motornál?
• valóban nem értesítették a tulajdonosokat erről a változtatásról?
• valóban nincs meghatározott csereperiódusa ennek a tengelyeket összekötő láncnak?
• valóban nem rendeltek el visszahívási akciót ennek a hibának a kapcsán?
• valóban nem áll módjában a Fordnak megtéríteni az önhibájukon kívül ilyen helyzetbe került felhasználók kárát?

Érdemi választ azonban többszöri megkeresésre sem adtak, ami elég furcsa. Beszéltem dr. Krizsán Zoltánal is, a D.A.S. szakjogászával, aki elmondta álláspontját az ügyről, és hogy Bélának milyen lehetőségei vannak:

„Az alapkérdés, hogy valóban típushibáról van-e szó, és vissza kellett volna hívnia a Ford-nak ezen gyártási sorozatát? Ezt szakvéleménnyel lehet megítélni, amelynek költségeit az olvasó által indított polgári igény esetében neki kellene megelőlegeznie és viselnie a szakértői bizonyítással járó kötelezettségeket felperesként. Említést kell tenni arról, hogy a Ford felelőssége is az, hogy ha nagyszámú vásárló visszajelzése alapján valóban típushibáról van szó, tegye meg a jogi lépéseket. Ennek háttere azon alapul, hogy jogilag garantálnia kell a Fordnak a szerződés teljesítése körében, hogy a gyártáskor ÉS az eladáskor hatályos műszaki- és jogi körülményeknek, előírásoknak a gépjárműtípus és az adott legyártott gépjármű megfelel. 

Amennyiben a visszahívás mellett kellett volna döntenie – mert egyértelműen típushibáról van szó –, úgy az súlyos fogyasztóvédelmi eljárással és reputáció vesztéssel is járna az ellenük benyújtott tucatnyi kártérítési igény mellett. Erre tekintettel – a Ford álláspontját is meg kell nézni – tapasztalatom szerint nem kockáztatnak autógyártók ilyennel, hanem megteszik a szükséges lépéseket (javítanak, visszahívják a legyártott gépjárműveket) és erről ki is értesítik az ügyfeleket. 

A perben az első jogalap a hibás teljesítés, és az azzal okozott kár megtérítése lehetne. Elsősorban tehát azt szükséges bizonyítania az olvasónak, hogy típushibáról van szó, mert akkor a szavatosság érvényesítésére irányadó két bár már eltelt, de az elévülés nyugvására még mindig lehetne hivatkozni. Ebben az esetben hibás teljesítésről, és az azzal okozott kárról beszélhetünk jogi értelemben. Amennyiben nem típushibáról van szó, és a szavatossági igény már eltelt, az elévülést kimenteni valószínűleg nem lehet. A Ford a kötelező egyéves jótállás, illetve kétéves szavatosság mellett adhat ennél hosszabb garanciális időszakot is, ezt az adásvételi szerződésből kell kideríteni. 

A második jogalap a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése lehetne. A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik speciális esete, egy másik jogintézmény, ha a szerződésszegés ugyanúgy bekövetkezik bizonyítottan, de nem hibás teljesítéssel, hanem károkozással a szerződéses partner rovására. A szerződés megszegése ebben az esetben is azon alapkérdéshez vezet vissza, hogy a szerződés teljesítése megfelelő volt-e, megfelelt az autó a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek? Amennyiben nem, úgy hiába telt el a szavatossági igényérvényesítési határidő, egyrészt ugyanúgy lehetne hibás teljesítésre hivatkozással perelni, másrészt az általános elévülési időn – öt év – belül igényt érvényesíteni a Forddal szemben, szerződésszegéssel okozott kár jogalappal. 

Mentesül a Ford utóbbi esetben a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Pl. az akkori szabványoknak, szabályoknak és gyártási technológiának, iparági szabályoknak a gépjármű modell legyártása teljesen megfelelt, és nem is számíthatott arra, hogy a jövőben technológiai váltás vagy új szabványok ígérete végett a korábbiakhoz képest eltérően kell majd eljárnia. 

Kárként értékelhető, ha a kár bekövetkeztekor vagy a kijavítás pillanatában már nincsen elérhető alkatrész. Amennyiben a felelősség megáll a Ford hátrányára, akkor a szerződésszegéssel okozott károk megtérítése jogcímen igény támasztható vele szemben. Ebben az esetben alaposan vizsgálandó körülmény, hogy tényleg sehonnan nem beszerelhető alkatrészről van szó, még használtan sem. 

Amennyiben pedig hibás teljesítésről van szó jogilag, úgy kijavítást vagy kicserélést kell kötelezően vállalnia a Fordnak. Ha nem cserélhető alkatrészről van szó, akkor a hibás teljesítés keretében belül – kvázi kárként – a motorcserével kapcsolatban felmerült költségeket ugyanúgy meg kell térítenie a Fordnak, mintha szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogalappal érvényesíti sikeresen az igényét az olvasó. 

Az eladó (a Ford mint gyártó vagy forgalmazó ebben az esetben) jogszerűen hivatkozhat arra és róhatja fel az olvasónak, hogy az előírásoknak megfelelő rendszeres szervizeléseket, olajcserét és egyéb típus-specifikus követelményeket igazolhatóan betartotta- e, vagy esetleg valamennyiben közrehatott a gépjármű károsodásában. Ezen esetben sem mentesülne teljesen a felelősség alól a Ford, ha a többi feltétel adott a kártérítés megállapításában, csak kárközrehatásra hivatkozhatna sikeresen."

Nagy kérdés, hogy az eset károsultjai végül csoportos pert indítanak-e a Ford ellen, vagy időben kezelik majd ezt az ügyet. Az biztos, hogy sok idegeskedést okoz egy-egy ilyen ügy a tulajoknak, lényegében önhibájukon kívül. Bélának talán több esélye lenne az akaratát érvényesíteni, ha a szervizkönyve a garancia lejárta után is kifogástalanul lenne vezetve egy márkaszerviz által, és a lánchajtás cseréjét is márkaszerviz végezte volna el, ilyenkor nagyobb eséllyel méltányosak a gyártók.