2022. január 06. | 15:12

Aki családi házban él, az tudja milyen bosszantó, ha nem tud megállni a saját háza előtt vagy ha idegenek bitorolják a ház előtti területet. Mi jogos és mi jogtalan?

Parlament, Alkotmánybíróság, Kúria… Mindegyik foglalkozott már eseti jelleggel a közterület használatának szabályaival és korlátaival. A többszörösen összetett mondatok ismertetése helyett cikkünkben lényegre törően tisztázzuk az egyes fogalmakat a D.A.S. jogászának közreműködésével, és választ adunk arra, jogilag meddig mehetünk el szeretett ingatlanunk megóvásában.

Ingatlanunk gondozásakor elsősorban mindig gondoljuk át, hogy az adott terület minek minősül: magán- vagy közterületnek. Előbbi esetében nincsen akadálya tárgyak elhelyezésére a területen, pusztán a tulajdonosi jogunkat gyakoroljuk. Ahogy a szentendrei intézkedés is mutatja, más lesz a helyzet, ha közterületről van szó. Ilyenkor állami vagy önkormányzati tulajdonban van az érintett földterület.

Ház előtti terület: mit helyezhetek ki az ingatlanom elé?

Ha jogi szempontból közelítjük meg a korlátjainkat, akkor azt mondhatjuk, hogy az állam keretszabályokat alkot meg – pl. hogy a közterületet bárki rendeltetésszerűen használhatja –, de az egyes részletszabályok kidolgozása már az önkormányzatok asztala lesz. Törvény határozza meg, hogy az önkormányzat saját hatáskörében rendeletet alkot meg és ott rendezheti a közterület használatának szabályait.

A főszabály az, hogy a közterületre engedély nélkül semmilyen műtárgy nem helyezhető el: kövek, betontömb, karó, oszlop vagy bója sem. Az önkormányzatoktól függ, de egyes rendeletek meghatározzák a konkrét távolságot is, nem mindegy hogy pl. az árok mellé, két méterre az úttesttől ütünk le egy fényvisszaverővel ellátott karót, vagy azt közvetlenül az útpadka mellett tesszük.

kövek az út mentén
Ilyen és ehhez hasonló köveket kizárólag engedéllyel lehet kihelyezni az út mentén - fotó: Tóth Balázs / Alapjárat

Előbbi esetben baleset- és kármegelőzési kötelezettségünknek teszünk eleget, és jogszerűen eljárva az önkormányzati rendelettel sem megyünk szembe, utóbbi viszont már a fenti főszabályt sértheti. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen messze van a járda és árok az úttesttől, mekkora zöldterületről van szó közvetlenül az útpadka mellett, milyen széles az út, egy-vagy kétirányú forgalmat lát el stb.

Kell kérnem engedélyt?

A ház előtti terület közterületnek számít, hacsak nem szándékosan úgy építettük a kerítést, hogy kihagytunk egy sávot a telekhatár és a kerítés között. Erre jogilag adott a lehetőség, ez a terület magánterületnek számít, így oda a tulajdonos azt ültet vagy olyan tárgyat helyez ki, amit szeretne. Érdemes azonban utánanézni a település önkormányzati rendeletének, mert a szabály településenként eltérő lehet. Bizonyos esetekben bejelentési kötelezettsége van a tulajdonosnak ilyen cselekedetre, főleg ott, ahol számít a településkép egységessége.

Ezt a kivételt leszámítva legyen szó sövényről vagy csak egy nagyobb kődarabról, az akkor létesíthető az ingatlanunk és az út között, ha engedélyt kérünk rá. Ellenkező esetben engedély nélküli közterület használatot követünk el, amely pótdíj kiszabását is maga után vonhatja felszólítást követően, mint ahogy az a szentendrei intézkedésben is megvalósul. Ennek konkrét szabályait és mértékét tehát az önkormányzat határozza meg.

Növények a ház előtt
Közterületen még növényeket sem ültethet a ház tulajdonosa engedély nélkül - fotó: Tóth Balázs / Alapjárat

Közterület használati engedélyt az önkormányzathoz kell benyújtani, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz címezve, ezt is az adott település rendelete szabályozza. A kérelmet az ügyfélszolgálaton személyesen, illetve levélben is benyújthatjuk az önkormányzathoz. Ha a közterület használati engedély iránti kérelmet elutasítják, lehetőségünk van jogorvoslatra is fellebbezés keretében.

Pótdíj mellett meghurcolhatnak máshogy is?

A bírság mellett nem szabad megfeledkeznünk a kártérítésről sem. Sok esetben hallhatunk arról, hogy a kihelyezett tárgyak – főleg sötétben – sérülést okoznak a lehúzódó gépjárművekben. Felmerül a kérdés, felelősek vagyunk ingatlan tulajdonosként?

kövek az út mentén
Az út mentén kihelyezett tárgyak sérülést okozhatnak a lehúzódó gépjárművekben - fotó: Tóth Balázs / Alapjárat

Ha engedély nélkül tettük ki („tároltuk”) a kárt okozó tárgyat, akkor számolnunk kell még a kártérítési felelősséggel is károkozás esetén. Ennek keretén belül viszont a kárt szenvedett magatartását is vizsgálni kell, miért hajtott fel az út mellé, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható és így tovább. Ez az úgynevezett kármegosztás kérdése, ahol is részben a károsultnak is viselnie kell a károkozás következményeit.

A szomszéd az autójával a kerítésem elé áll – jogos ez?

Szintén mindennapi példa, hogy a szomszéd vagy csak egy arra közlekedő leparkol a házunk előtti közterületen rövidebb-hosszabb időre. Ha semmilyen jelzőtábla nem korlátozza a parkolást, nem is magánterületről van szó és a saját kapubejárónkat vagy járdánkat sem állják el, akkor főszabály szerint a közterületen parkolás nem lesz jogszerűtlen.

A KRESZ felsorolja azon eseteket, ahol még a rövid várakozás sem megengedett, de önmagában a közterületen parkolás nem tiltott. Megjegyezzük, hogy önkormányzati rendelet ettől eltérően – akár egy-egy utcát név szerint említve – szabályozhatja a parkolás körülményeit. Ez az út jellegétől, az ingatlanok fekvésétől függ vagy pl. hogy zöldövezetről vagy természetvédelmi településrészről van szó.  

Összegzés

Nyugodt lakhatásunkat olykor-olykor megzavarhatják a fűre húzódó vagy oda parkoló váratlan vendégek. Ha a tulajdonosnak kötelessége, hogy az ingatlana előtt az egyébként közterületnek minősülő területen a füvet rendszeresen lenyírja, joggal várhatnánk el, hogy cserébe kíméljenek meg az ilyen zavaró magatartásoktól. Közterület esetében azonban meghatározható egyfajta tűrési kötelezettség a tulajdonos részéről.

füves terület a ház előtt
A tulajdonosnak kötelessége, hogy az ingatlana előtt az egyébként közterületnek minősülő területen a füvet rendszeresen lenyírja, de engedély nélkül köveket nem helyezhet ki - fotó: Tóth Balázs / Alapjárat

Más a helyzet, ha elállják a kapubejárónkat, vagy nem tudunk bejutni a gyalogos bejárónkon keresztül a saját ingatlanunkba. Ez már kimeríti a birtokháborítást és a szükségtelen zavarást, amely ellen már jogszerűen felléphetünk.

Ha ingatlanunk előtt a saját tulajdonunkban van a terület, ott már nagyobb a szabadságunk a nem kívánt tapasztalatok kivédésében. Nem szabad ugyanakkor ott sem elfelejtenünk, hogy tartózkodnunk kell a károkozás előidézésétől, itt is az adott helyzetben általában elvárható, körültekintő magatartást kell tanúsítanunk.